Mennyezeti fűtés klímával: működés, előnyök, korlátok és tervezési szempontok

A mennyezeti hűtés-fűtés elsőre szokatlan megoldásnak tűnhet, mert a legtöbben a nyári hűtést automatikusan a split klímával azonosítják. Pedig családi házban a mennyezetbe épített hűtő-fűtő felület is tud nagyon kellemes komfortot adni, főleg akkor, ha a ház korszerű, jól szigetelt, és a teljes gépészet már eleve alacsony hőmérsékletű rendszerre épül.

Fontos azonban különválasztani a vízalapú mennyezeti fűtés-hűtést a mennyezeti beltéri egységgel működő klímás fűtéstől. A mennyezetbe épített rendszer csőhálózaton vagy panelrendszeren keresztül, vízzel adja le vagy vonja el a hőt, míg a klíma levegőt mozgat. A két megoldás eltérő működési elvet, beruházási igényt és komfortot kínál.

Mit jelent a mennyezeti fűtés-hűtés?

A mennyezeti hűtés-fűtés rendszere egy zárt, vízalapú hőleadó megoldás, amely a mennyezetbe épített csőhálózaton keresztül szabályozza a helyiség hőmérsékletét. A csövekben keringő víz hőmérséklete határozza meg a működési módot: fűtéskor meleg, hűtéskor hideg víz áramlik bennük.

A mennyezethűtés lényege egyszerű: hideg vizet keringtetünk a mennyezetben kialakított csőhálózatban vagy panelrendszerben. A mennyezet felülete így hőt vesz fel a helyiségből, vagyis nem erős légárammal hűt, hanem döntően sugárzó hőcsere útján csökkenti a hőérzetet.

Fűtéskor ugyanez a felület meleg vizet kap, és a helyiség felé adja le a hőt. A folyamat alapja a sugárzó hőátadás, amely a természetes hőeloszlást követi. Mivel a hőátadás nem légáramlással, hanem felületek között történik, a rendszer huzatmentesen, csendesen működik.

Hogyan különbözik a mennyezeti rendszer a klímától?

A klíma ezzel szemben levegőt mozgat. Gyorsabban reagál, hamarabb visszahűt egy felmelegedett szobát, viszont a komfortja más. Van beltéri egység, légmozgás, és sok ember éppen ezt a „ráfújós” érzést nem szereti.

A mennyezethűtés inkább finomabb, háttérben dolgozó rendszer. Nem fúj hideget, hanem nagy felületen, csendesen és huzatmentesen dolgozik.

A hőmérséklet-érzet nem pusztán a levegő hőmérsékletétől függ: a közelünkben lévő felületek hőmérséklete is befolyásolja, mennyire érezzük magunkat melegen vagy hűvösen. Az emberi test hőérzete nem kizárólag a levegő hőmérsékletétől függ. Legalább ilyen fontos a környező felületek - falak, mennyezet, padló - hőmérséklete is.

A mennyezeti rendszer működési módjai

Mennyezethűtés

Hűtési üzemmódban hideg víz áramlik a mennyezetben kialakított csövekben vagy panelekben. A mennyezet felülete hőt vesz fel a helyiségből, ezért a szoba hőérzete fokozatosan kellemesebbé válik.

A mennyezethűtés előnye, hogy nincs erős légmozgás, nincs folyamatos ventilátorzaj, és a hűtés eloszlása is egyenletesebb lehet. A mennyezethűtés teljesen légárammentes, így nincsenek zajos ventilátorok vagy hűtési légáramlatok. Az egyetlen érzékelhető hatás a kellemes hőérzet.

Műszaki oldalról azért is érdekes, mert a mennyezeti felület hűtésre kedvezőbb lehet, mint a padló.

Mennyezetfűtés

Fűtéskor meleg víz kering a mennyezetben elhelyezett csövekben vagy panelekben, és a teljes mennyezeti felület részt vesz a hőleadásban. A mennyezetfűtés esetén a teljes felület részt vesz a hőleadásban, így nincsenek hideg sarkok vagy túlfűtött zónák.

A felületfűtési és hűtési rendszerek előnye, hogy a helyiségek teljes felületeit bevonják a hőcserébe, így a környező tárgyak és falak hőmérséklete is stabil marad.

A mennyezeti felületfűtés jól működhet korszerű, alacsony hőigényű házban, de nem minden ingatlanban ideális önmagában. Ha nagy a hőveszteség, rossz a szigetelés vagy túl nagy az üvegfelület, előfordulhat, hogy kiegészítő hőleadó is kell.

A mennyezeti fűtés-hűtés kialakításai

A gyakorlatban ez többféleképpen készülhet. Van monolit födémbe épített rendszer, van vakolható csőhálózat, és létezik előreszerelt mennyezetfűtés panel vagy gipszkarton mögé szerelhető paneles megoldás is.

• Monolit födémbe épített rendszer: az építés során a csőhálózat a födémszerkezetbe kerül.
• Vakolható csőhálózat: a csövek a mennyezet felületén helyezkednek el, majd vakolati réteg takarja őket.
• Előreszerelt mennyezeti panelek: gyárilag kialakított elemekből épül fel a hőleadó felület.
• Gipszkarton mögé szerelhető panel: különösen alkalmas lehet olyan helyeken, ahol utólagos kialakításra van szükség.

A Grundfos szakmai anyaga külön kiemeli, hogy a mennyezeti panelek különösen jól használhatóak utólagos beépítésnél (retrofit), mivel szinte bármilyen meglévő mennyezetre felszerelhetőek, minimális bontással.

A harmatpont és a páralecsapódás veszélye

A mennyezethűtés egyik legfontosabb műszaki sajátossága, hogy önmagában nem párátlanít. A sugárzó hűtés alapvetően az úgynevezett érzékelhető hőterhelést kezeli, ezért a rendszer tervezésénél a páratartalom szabályozása külön figyelmet igényel.

Ha a mennyezet felületi hőmérséklete a helyiség harmatpontja alá csökken, páralecsapódás indulhat meg. Mert ha a mennyezet felületi hőmérséklete a harmatpont alá esik, páralecsapódás jelenhet meg.

A mennyezeti hűtés-fűtés rendszerek precíz tervezést igényelnek. A hűtési üzem során különösen fontos a páralecsapódás megakadályozása, melyet érzékelőkkel, termosztátokkal és pontos vezérléssel lehet elérni.

• a helyiség páratartalmának mérése;
• a harmatpont folyamatos figyelése;
• az előremenő vízhőmérséklet megfelelő szabályozása;
• a hűtés leállítása vagy korlátozása kondenzációveszély esetén;
• szükség esetén külön szellőztető vagy párátlanító rendszer alkalmazása.

A jó eredményhez kell legalább három dolog: pontos tervezés, jól szabályozott előremenő vízhőmérséklet és megfelelő párakezelés.

Mikor működik jól a mennyezeti rendszer?

A mennyezeti hűtés-fűtés különösen akkor lehet jó választás, ha az épület korszerű, jól szigetelt és alacsony a hőigénye. Ilyen környezetben a nagy felületű hőleadás egyenletes komfortot biztosíthat mérsékelt vízhőmérséklet mellett.

A mennyezethűtés hőszivattyúval kifejezetten logikus párosítás lehet, mert a hőszivattyú eleve alacsonyabb hőmérsékletű rendszerekkel működik hatékonyan.

Mivel a rendszer alacsony előremenő vízhőmérséklettel is képes hatékonyan fűteni vagy hűteni, kiválóan illeszthető hőszivattyús rendszerekhez.

A hőszivattyú a külső levegő hőtartalmát hasznosítja, és azt alacsony hőmérsékletű vízkörben továbbítja a mennyezeti csövekhez. A mennyezeti hűtés-fűtés rendszerekhez ideális Gree levegő-víz hőszivattyúk fejlett kompresszor-technológiával, intelligens vezérléssel és csendes működéssel biztosítják a stabil hőmérsékletet minden évszakban.

Mikor lehet kevés önmagában?

Ez nem azt jelenti, hogy a mennyezethűtés minden helyzetben kiváltja a klímát. Nagy üvegfelületek, gyenge árnyékolás, sok belső hőterhelés vagy magas páratartalom mellett önmagában kevés lehet.

Fűtésnél viszont fontos a realitás. A mennyezeti felületfűtés jól működhet korszerű, alacsony hőigényű házban, de nem minden ingatlanban ideális önmagában.

Ezért a döntést nem érzésre, hanem hőigény és helyiségterhelés alapján érdemes meghozni. Bizonyos házakban igen, de nem mindenhol.

Mennyezeti fűtés klímával vagy mennyezeti hőszivattyús rendszer?

A „mennyezet fűtés klímával” kifejezés két eltérő megoldást is jelenthet. Az egyik esetben a mennyezetbe épített vízkör kapja a hőt egy levegő-víz hőszivattyútól. A másik esetben mennyezet közelébe szerelt split klíma fűtési üzemmódban meleg levegőt fúj a helyiségbe.

Fűtés mennyezet közelében elhelyezett split klímával

A klímaberendezések a hőszivattyú elv alapján végzik a fűtést, ami annyit jelent, hogy az elektromos energiát nem a hő előállítására, hanem a hő szállítására használják fel, így a bevitt energiának a többszöröse kapható meg melegként.

A hőszivattyús klímák nem csinálnak mást, mint úgy fűtenek, hogy megfordítják a dolgot: a külső levegőt tovább hűtik és a szobába befelé vezetik az emiatt keletkezett hőt.

Fűtő - tehát hőszivattyús - módban a forró gőzök a beltéri egységben kondenzálódnak, vagyis leadják a hőjüket, tehát fűtenek. Ahogy a fent leírtakból is látszik, a hőszivattyú esetében az elektromos áram csak a fűtési rendszert működteti, és nem direktben fűt.

A fűtés klímával gyorsabb felmelegedést okoz a lakásban a szokásosnál. Nem sokkal az elindítása után már akár több, mint 50°C levegőt bocsát ki a berendezés.

A klímával fűtés előnyei közé tartozik még, hogy távirányítóval vezérelhető, valamint, hogy a meleg levegő erősségét és irányát is szabályozni tudjuk.

Miért más a komfort?

Végül egy nagyon fontos szempont, a komfort: a klíma beltéri egységében van egy ventilátor. Ezért klímával fűteni némi zajjal és légmozgással jár.

A jobb készülékek elég csendesen üzemelnek és általában tartalmaznak csendes vagy éjszakai, alacsony ventilátor-fordulatú üzemmódot is. Mi sem vagyunk egyformák, akad, aki jól tud aludni vonaton vagy buszon is, mást a légy zümmögése is zavar.

A mennyezeti vízkör ezzel szemben nincs folyamatos légáramlásra utalva, ezért a komfortja inkább a padló- vagy falfűtéséhez hasonlítható.

A klímás fűtés előnyei és korlátai

Gyors felfűtés

A klímás fűtés egyik legnagyobb előnye a gyors reakció. Röviddel az indítás után már meleg levegőt juttat a helyiségbe, ezért jól használható átmeneti időszakban, illetve olyan szobákban, ahol csak időszakosan tartózkodunk.

Rugalmas temperálás

A klímás fűtés által biztosított egyik legelőnyösebb lehetőség a lakás rugalmas temperálása. A hétköznapokban használhatja a hagyományos fűtési rendszert. A légkondicionáló berendezés csak rásegítő fűtés abban a helyiségben, ahol éppen tartózkodik.

Érdemes olyan helyiséget választani, ahol több időt töltünk, így nem kell az egész házban állandó hőmérsékletet biztosítani. Például elég lehet csak a nappalit az esti órákban felfűteni, amikor ott tartózkodunk.

Okostelefonra telepített mobilalkalmazással bármikor és bárhonnan felügyelhetjük és módosíthatjuk a berendezések működését a lakás optimális hőmérséklete érdekében.

A Hisense berendezések intelligens temperáló fűtés funkcióval is rendelkeznek. Ez az üzemmód biztosítja, hogy fagykár nélkül vészeljük át a téli időszakot, amikor nem tartózkodunk a helyszínen.

Átmeneti időszakban kedvező hatásfok

Leglátványosabb energiamegtakarítást az átmeneti időszakban - a fűtési szezon elején és végén - érhetünk el, a készülékeknek ekkor a legjobb a hatásfokuk.

Ha nincs kint nagyon hideg, akkor a klímával való fűtés egyszerű és energiatakarékos. Ez többnyire a hűvös, tavaszi-őszi napokon jöhet szóba.

Ha nem cseréljük le a gázfűtését több klímára, hanem mellé telepítjük, akár elsősorban nyári hűtési céllal, akkor nagyon jól ötvözhetjük a két rendszer előnyeit: minél melegebb van kint, annál jobb a klíma fűtési hatásfoka.

Hideg idő és leolvasztás

Mindemellett a modern klímaberendezések -15 vagy -20 °C-os hidegben is hatékonyan fűtenek. Igen, a modern készülékek - például a Hisense klímák - -15 °C, sőt akár -20 °C körüli hőmérsékleten is működőképesek.

A készülékválasztás legfontosabb szempontja lehet, hogy tudunk-e fűteni vele egész télen. A mi éghajlatunkon alkalmanként előfordul ettől hidegebb is, így mindenképp szükség van valamilyen biztonsági megoldásra, amit abban a néhány napban használhatunk, amikor túl hideg van kint.

Biztosan mindenki látta már, hogy a nyáron hűtésre használt klímákból csepeg a víz. Ennek oka a hideg felületen a levegőből lecsapódó pára. Mivel télen megfordul a körfolyamat, a kültéri egység hideg, a beltéri meleg, így kint csapódik le a pára.

Ezzel az a gond, hogy csepegés helyett ráfagy a hőcserélőre. Ezért a klíma időnként pár percre megfordítja a működését és bentről „kiszivattyúz” egy kis meleget, hogy leolvassza a kinti hőcserélőről a jeget, ez is rontja a hatásfokot 0 fok alatt.

Ez a jelenség az egyik fő oka annak, hogy fontos a klíma kültéri egységének megfelelő helyválasztása. Ha egy járda felett van a készülék, akkor a leolvasztáskor kifolyó víz a járdára fagyva balesetveszélyes lehet.

Üzemeltetési költség szempontjából pedig nem szerencsés, ha a kültéri egység szélnek erősen kitett helyen van.

Elhelyezés és légeloszlás

A klímákat jellemzően magasra, a mennyezet alá vagy álmennyezetbe szerelik. Ez hűtéskor hasznos, mert a meleg levegő felfelé törekszik, a klíma jobb hatásfokkal dolgozik és fentről teríti szét a szobában a hideget.

Fűtéskor viszont praktikusabb lenne, ha a radiátorokhoz hasonlóan a klímát az ablak alatt helyeznénk el. Léteznek is úgynevezett parapet-klímák, de ezek általában lényegesen drágábbak.

Ha nekünk a fűtés az elsődleges, akkor akár egy hagyományos split klímát is lehetne az ablak alá szerelni, ezzel viszont az a gond, hogy a klíma a beltéri egység tetején szívja be a levegőt és alul fújja ki. A fűtési hatásfokra és a komfortra jótékony hatással lenne ez az ötlet, azonban garanciát aligha vállal erre bármelyik gyártó vagy klímaszerelő.

Klímás fűtés és mennyezeti rendszer kombinációja

A mennyezeti hűtés-fűtés és a klímás fűtés nem feltétlenül egymást kizáró megoldások. A kettő eltérő helyzetekben lehet előnyös:

• a mennyezeti rendszer csendes, huzatmentes, egyenletes komfortot biztosít;
• a klíma gyorsan reagál és rövid idő alatt felmelegíti a helyiséget;
• a mennyezeti vízkör hőszivattyúval működtethető;
• a split klíma különösen az átmeneti időszakban használható gazdaságosan;
• a meglévő gázfűtés biztonsági tartalékként megmaradhat.

Különösen jó lehet ez akkor, ha a gázkazánunk nem tud ősszel és tavasszal elég kis teljesítményre modulálni, ezért nagyon sokat kapcsolgat be-ki, ami sem a hatásfoknak, sem a kazán élettartamának nem jó.

Beruházási költségek

A beruházási költség erősen függ attól, hogy új építésről vagy utólagos kialakításról beszélünk. Új háznál, monolit födémnél vagy előre betervezett gipszkarton rendszer esetén sokkal könnyebben és tisztábban megoldható a kivitelezés.

Nyilvánosan elérhető hazai árpéldák alapján monolit födémbe ágyazott mennyezetfűtésnél 12 500 Ft/m² + ÁFA körüli irányár is látható, míg különböző magyar gyűjtőoldalakon a mennyezetfűtés-hűtés projektek összköltsége már több százezer vagy akár több millió forintos sávban mozog a mérettől és a műszaki tartalomtól függően.

Induló beruházásként jellemzően igen, főleg ha teljes mennyezet hűtés-fűtés rendszert építünk ki.

A klímás fűtés beruházása általában más nagyságrendű. A készülék ára jellemzően 250.000-500.000 Ft között mozog, a telepítés további költsége kb. 100.000-200.000 Ft.

Bár klímákat már 50 ezer forintért is árulnak, ezek többnyire nem alkalmasak fűtésre, esetleg 0 fok felett, de akkor sem túl jó COP értékkel.

Egy hűtésre használt klíma évente néhány hetet szokott üzemelni, fűteni viszont 6 hónapig kell nonstop, így ilyen terhelésre érdemesebb egy komolyabb, márkás készüléket venni.

Számolni kell a telepítés árával is, mert a klímát nem elég hazavinni és bedugni a konnektorba. Egy átlagos telepítés ára 50-60 ezer Ft, persze ha extra igények merülnek fel, a költség magasabb lehet.

Ezeket figyelembe véve fűtésre ideális gépeket telepítéssel 2-300 ezer Ft között kaphatunk.

Hogyan befolyásolja az alaprajz a klímás fűtés árát?

A nagyobb teljesítménnyel alig emelkedik a készülék ára, így minél kevésbé tagolt a lakásunk, annál olcsóbban kiépíthetjük a rendszert.

Sokkal olcsóbb egy 50-60 m²-es helyiségbe venni egy 3,5 vagy 5 kW teljesítményű klímát, mint négy 10-15 m²-es szobába 4 db 2,5 kW-os készüléket.

Léteznek olyan készülékek, ahol egy kültéri egységhez 2-3 beltéri is csatlakoztatható.

Üzemeltetési költség és hatásfok

Amikor arról beszélünk, hogy egy klíma „energiahatékony”, gyakran találkozunk olyan kifejezésekkel, mint SEER vagy SCOP érték. Az inverteres klímákra a gyártó megad egy SCOP értéket, ami az adott készülék szezonális jóságfoka.

A fűtés klímával nem lehetetlen, és még csak nem is megfizethetetlen. A klímaberendezéssel előállított fűtés egyenértékű, sőt olykor előnyösebb is a más fűtési módszerekkel szemben.

Igen, egy korszerű, inverteres klímaberendezés akár 30-40%-kal is kevesebb energiát használhat a fűtéshez, mint egy régi típusú gázkazán.

A megtérülésre nincs egyetlen igaz szám. Ha valaki csak annyit szeretne, hogy nyáron gyorsan lehűljön a nappali, annak egy jó split klíma általában olcsóbb belépőmegoldás.

Ha viszont a cél egy csendes, rejtett, egységes komfortú rendszer, és a házban amúgy is hőszivattyús, felületalapú gépészet készül, akkor a mennyezethűtés hosszabb távon nagyon jó minőségű megoldás lehet.

A megtérülést az épület hőigénye, a fűtött terület, a választott energiaforrás, az üzemeltetési mód és az alkalmazott tarifa is befolyásolja.

Tarifák és energiaforrások

Ráadásul a klímát üzemeltethetjük hőszivattyúkhoz kínált H vagy Geo tarifával is.

A „H” és „GEO” tarifákkal akár éjszakai áram árán is vásárolható energia a klímával való fűtéshez.

A Geo tarifát egész évben kedvezményes áron számlázzák, azonban itt csak napi 20 órán át van áram, az „áramszünet” 2x2 órára van osztva.

A mennyezeti rendszer hőszivattyúval való kombinációja szintén akkor lehet gazdaságos, ha a rendszer alacsony hőmérsékletű vízzel képes működni, és a hőszivattyú hatékonyan tudja előállítani a szükséges hőt vagy hűtést.

Klímás fűtés napelemmel

A fenntarthatóság és a környezettudatos életmód ma már nem luxus, hanem szükségszerűség. A modern hőszivattyús klímák nem égetnek fosszilis energiahordozót, így működésük során nincs közvetlen szén-dioxid- vagy szén-monoxid-kibocsátás.

Ráadásul ha szeretnél egy fenntarthatóbb, zöldebb megoldást, akkor a klíma kombinálva megújuló energiával, például napelemes rendszerrel, tovább csökkentheti a hálózati energiafelhasználást.

A klímával való fűtés nem csak a környezetre nézve előnyös. Nincs füst, nincs por, nincs égéstermék, ami különösen fontos lehet, ha gyermek vagy légúti problémákkal küzdő felnőtt él a háztartásban.

A napelemes rendszer és a fűtési célú villamosenergia-felhasználás összehangolásánál figyelembe kell venni, hogy a napelem-termelés és a fűtési igény szezonálisan eltér. A téli-nyári hónapok között 4-5-szörös eltérés is lehet.

A tapasztalatok szerint a napelemek ködös időben a csúcstermelésnek csak harmincad részét termelik meg.

Meglévő fűtés mellé telepített klíma

A klímás fűtés sok esetben nem teljes kazánkiváltást jelent, hanem kiegészítő rendszert. A hétköznapokban használható a hagyományos fűtési rendszer, miközben a légkondicionáló csak abban a helyiségben működik rásegítő fűtésként, ahol éppen tartózkodunk.

Ez a megoldás csökkentheti a gázfogyasztást, miközben a meglévő kazán biztonsági tartalékként megmarad. A bemutatott példa is egy meglévő és működő kazános fűtési mód kiegészítésére szolgált, és bármilyen meghibásodás esetén a gázfűtés továbbra is rendelkezésre állt.

Kényelmi szempontból 0 fok alatt már inkább a gázfűtést használták. Az ilyen működés előnye, hogy a klíma elsősorban a fűtési szezon elején és végén dolgozik, amikor általában kedvezőbb a hatásfoka.

A napelem 50-60 ezres túltermelése azért tud 100 ezer Ft értékű gázt kiváltani, mert nem a teljes szezonban fűt a klíma, csak a fűtési szezon elején és végén, amikor jobb hatásfokkal működik.

Levegő-víz hőszivattyú mennyezeti rendszerhez

A korszerűtlen gázkazán lehetőséget adhat levegő-víz hőszivattyúra cserélésre. A felmelegített vizet használhatjuk padlófűtésben, radiátorokban, fan-coil egységekben és fürdéshez, mosogatáshoz.

A mennyezeti hűtés-fűtéshez azért illeszkedik jól a levegő-víz hőszivattyú, mert a rendszer alacsony hőmérsékletű vízkörben képes továbbítani a hőt.

Egy jól megtervezett mennyezeti hűtés-fűtés rendszer nem pusztán kényelmi kérdés, hanem tudatos beruházás, amely hosszú távon is megtérülhet. Az energiahatékony működés, az alacsony üzemeltetési költség és a stabil hőkomfort együttese miatt a hőszivattyús mennyezetfűtés a mindennapi komfort mellett az épület értékét is növelheti.

Telepítés, szabályozás és karbantartás

Minden fűtési megoldás kiépítése alapos előkészítést, tervezést és kalkulációt igényel. Nincs ez másképp akkor sem, ha klímaberendezéssel készülünk a fűtési szezonra.

Sokan hajlamosak azt hinni, hogy egy klíma hatékonyságát kizárólag a készülék típusa határozza meg. Egy rosszul telepített készülék azonban jelentősen ronthatja a komfortot és a fogyasztást.

A gyártói garancia legtöbbször csak akkor érvényes, ha a telepítést regisztrált szakember végzi. Emellett az évenkénti karbantartás is elvárt feltétel lehet.

A klíma karbantartása nemcsak a garancia szempontjából fontos. A rendszer tisztasága, a légszűrők állapota, a hőcserélők működése és a kondenzvíz elvezetése egyaránt hatással van a hatékonyságra és a beltéri levegő minőségére.

A mennyezeti hűtés-fűtés vezérlésének része lehet a helyiségenkénti szabályozás, a hőmérséklet-érzékelés, a páratartalom-mérés és a harmatpontvédelem. Hűtéskor különösen fontos, hogy a mennyezet felülete ne hűljön a harmatpont alá.

Mennyezeti fűtés-hűtés vagy split klíma?

Hogyan érdemes dönteni?

Ha családi házban gondolkodik mennyezethűtésben, érdemes nem csak a „mivel lehet hűteni” kérdést feltenni, hanem azt is, hogy milyen komfortot vár el, mivel szeretne fűteni, és az adott ház valóban alkalmas-e erre a rendszerre.

A tervezés során vizsgálni kell az épület hőszigetelését, a nyílászárók és üvegfelületek méretét, az árnyékolást, a helyiségek belső hőterhelését, a páratartalmat, a hőigényt és a kívánt szabályozási módot.

Érdemes olyan rendszert választani, amely nemcsak egyetlen évszakban működik jól, hanem illeszkedik az épület teljes gépészetéhez. A mennyezeti fűtés és hűtés különösen erős választás lehet ott, ahol a teljes rendszer hőszivattyúra és felületfűtésre épül.

Ahogy a napelemes rendszereknél is, a klímáknál is érdemes több kivitelezőtől árajánlatot kérnünk, mert bár a cégek honlapjain szinte fillérre azonos, importőr által megadott ajánlott fogyasztói árat látunk, a cégektől ettől lényegesen kedvezőbb árakat kaphatunk.

A mennyezethűtés nem a klíma közvetlen másolata, hanem egy más logikával működő komfortmegoldás. Jól kombinálható fűtéssel, és különösen erős választás lehet ott, ahol a teljes rendszer hőszivattyúra és felületfűtésre épül.

tags: #mennyezet #hutes #klimaval