Ősszel 27-ről 5 százalékra csökkenti a tűzifa áfáját a kormány. Az intézkedés több százezer, jellemzően alacsonyabb jövedelmű háztartás fűtési terheit mérsékelheti, és részben pótolhatja azt a támogatást, amelyből a fával fűtők eddig nagyrészt kimaradtak.
A jelenlegi 27-ről 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját a Tisza-kormány ősszel - jelentette be Kármán András pénzügyminiszter.
Hány háztartást érint a fával fűtők támogatása?
A háztartások 15,4 százaléka, 618 ezer háztartás kizárólag fával fűt, a részben tűzifát használókkal együtt pedig körülbelül 1,2 millió háztartás érintett.
A 2022-es népszámlálás során arra a kérdésre, hogy fűtenek-e fával, a magyarok lakások 30,5 százalékában adtak igenlő választ. Emellett 1,2 százalék szénnel szokott fűteni.
A statisztikai adatok sokrétűek a fűtés kapcsán, hiszen többféleképpen is rákérdeztek erre. Ha valaki igent mond arra, hogy szokott-e fával fűteni, még egyáltalán nem biztos, hogy ez gyakran fordul elő: van, ahol kiegészítésként használják a kertben termelődő fahulladék égetésére, vagy egyszerűen látványelemként, kandallóként.
Az esetek legalább felében azonban nem erről van szó: a magyar lakások 9 százalékában a szobában lévő fatüzelésű kályha adja a meleget, 6,4 százalékban pedig fával táplált központi fűtés.
Ezeknél a háztartásoknál nincsen más fűtési mód, tehát nincsen vegyes gázos és hagyományos kazános üzem sem.
| Mutató | Érték |
|---|---|
| Kizárólag fával fűtő háztartások | 15,4 százalék, 618 ezer háztartás |
| Fával részben vagy teljesen fűtő háztartások | Körülbelül 1,2 millió háztartás |
| Szobában lévő fatüzelésű kályhával fűtött lakások | 9 százalék |
| Fával táplált központi fűtés | 6,4 százalék |
| Elsődlegesen tűzifát használók aránya a két alsó jövedelmi ötödben | Mintegy 70 százalék |
Hol a legelterjedtebb a fafűtés?
Különösen az előbbi problémás, hiszen az égés közben keletkező füst és finomporok egy része a lakókörnyezetben maradhat, ami jelentős egészségi kockázat.
Hatalmas területi különbségek
A fővárosban szinte nem is létezik ez a fűtési mód, viszont Tolnában, Somogyban és Nógrádban minden ötödik lakást szobákban álló fakályhákkal fűtenek.
Jellemzően minél szegényebb egy megye, annál nagyobb ennek a fűtési módnak a szerepe.
Rengeteg olyan falu van, ahol a túlnyomó többség, sőt húsz magyar faluban mindenki fával fűt, igaz összesen csak 12 ezer ház van ezeken a településeken.
Az adatok eléggé hasonlítanak a fejlettségi mutatókra: ahol kevesebb a fafűtés, ott fejlettebb a gazdaság, talán csak a nyugat-dunántúli falvak kivételek ez alól.
Különösen nagy gond, hogy a tűzifával való fűtés épp a hátrányos helyzetű járásokban a legelterjedtebb.
A Habitat for Humanity kutatása szerint jelenleg 19 olyan járás van, ahol a lakások több mint 50 százalékát kizárólag fával fűtik, ezek közül pedig 11 tartozik a leghátrányosabb helyzetű területek közé.
Emellett 22 járásban a lakások több mint 75 százalékát fűtik részben fával. Ezek közül 13 tartozik a leghátrányosabb helyzetű járások közé.
Mekkora megtakarítást jelenthet az áfacsökkentés?
A tűzifát elsődlegesen használók mintegy 70 százaléka a két alsó jövedelmi ötödbe tartozik.
A GKI számításai szerint egy kizárólag fával fűtő háztartás évente átlagosan 137 ezer forintot költ tűzifára.
Ha az áfacsökkentés teljes egészében megjelenik a fogyasztói árakban, az éves megtakarítás megközelítheti a 24 ezer forintot.
| Adat | Összeg vagy arány |
|---|---|
| Jelenlegi tűzifa-áfa | 27 százalék |
| Tervezett tűzifa-áfa ősszel | 5 százalék |
| Egy kizárólag fával fűtő háztartás éves átlagos tűzifakiadása | 137 ezer forint |
| Becsült éves megtakarítás teljes áthárítás esetén | Megközelítheti a 24 ezer forintot |
| Becsült költségvetési bevételkiesés | Mintegy 15 milliárd forint |
Lakhatási szempontból a legfontosabb közvetlen hatás az lehet, hogy a családok ugyanabból a jövedelemből több vagy jobb minőségű tüzelőt tudnak megvásárolni.
Az intézkedés becslések szerint mintegy 15 milliárd forint költségvetési bevételkieséssel járhat, ami háromszorosa a szociális tűzifaprogram évi ötmilliárd forintos keretének.
Miért maradtak ki korábban a fával fűtők a támogatásokból?
Ezek a háztartások nagyrészt kimaradtak az áram- és gázfogyasztáshoz kötődő rezsitámogatásokból.
Hátrányos megkülönböztetésben részesültek a téli fűtéstámogatás során, a fával vagy szénnel tüzelők - írta meg a 24.hu.
Míg a gázzal, vagy távhővel fűtő családoknak alanyi jogon járt a választások előtt bejelentett, 12 ezer forintos rezsicsökkentés, addig a szilárd fűtőanyagokat használók számára nem.
Emellett adminisztratív akadályok is gátolták a támogatáshoz való hozzáférést.
Mostanáig várniuk kellett a szilárd tüzelővel fűtőknek arra, hogy megjelenjen az ő rezsicsökkentésükről szóló kormányhatározat.
Eszerint a támogatásra csak azok jogosultak, akik október 15-ig leadták az erre vonatkozó kérelmüket.
A pénzt a tüzelő szállítására azonban nem lehet felhasználni, valamint a kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy a Katasztrófavédelmi Alap ellenőrzi náluk, hogy korábban nem részesültek-e téli rezsicsökkentésből.
Amennyiben valaki lemaradt a határidőről, az végleg elesett a támogatástól, utólagos kifizetésre, vagy méltányossági kompenzációra nincs lehetőség.
A Belügyminisztérium közlése szerint összesen 372 120 háztartás jelezte a fűtőanyagigényét.
A szociális tűzifaprogram korábbi problémái
Bár működött szociális tűzifaprogram, annak ügyintézése bonyolult és lassú volt, a támogatás pedig sok esetben nem vagy csak késve jutott el a rászorulókhoz.
Az ombudsman szerint is igazságtalan a rendszer
A rendszert Székely László is bírálta.
Az ombudsman arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a közszolgáltatások esetében a rezsicsökkentés minden háztartás számára feltétel nélkül jár, addig a szociális tűzifatámogatáshoz az önkormányzat pozitív elbírálása is szükséges.
Így azok, akiknél az önkormányzat nem állapította meg a rászorultságot, nem részesülnek abból a fűtéstámogatásból, ami a nem szilárd anyaggal fűtőknek alanyi jogon jár, szociális helyzettől függetlenül.
Az alapvető jogok biztosa emellett azt is aggályosnak tartja, hogy az erdei köbméterben meghatározott tüzifatámogatást az önkormányzatok köbméterben számolva osztják ki, így a támogatottak nem kapják meg teljes mértékben a nekik megítélt természetbeni juttatást.
Az ombudsman arra jutott, hogy az átváltást nem ellenőrizhető módon hajtották végre, az érintetteket pedig nem is tájékoztatták.
„Kezdeményeztük a kormánynál, hogy a tűzifa-támogatást készpénzben adják az érintetteknek. Az elutasítást azzal indokolták, hogy a gáz- vagy távhőst használók is természetben kapták meg a segítséget” - mondta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a 24.hu megkeresésére.
A szociális tűzifaprogram bővítése
A Tisza-kormány döntése szerint megduplázza a szociális tűzifaprogramban igényelhető mennyiséget és az erre biztosított keretösszeget.
A döntés több ezer olyan háztartást érinthet, ahol továbbra is fával oldják meg a téli fűtést.
Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter soron kívüli egyeztetésre hívta az állami erdőgazdaságok vezetőit.
Arra utasította a társaságokat, hogy minél előbb termeljék ki a szükséges famennyiséget, és gondoskodjanak arról, hogy az ellátásban ne alakuljon ki fennakadás.
A program bővítésének egyik legfontosabb kérdése az időzítés.
A kitermelést és a szállítást még a fűtési szezon előtt fel kell gyorsítani, miközben a frissen vágott fa nedvességtartalma magasabb lehet.
Az erdőgazdaságok a tüzelőanyag biztosítása mellett újabb feladatot is kaptak.
A bejelentés egyszerre próbál választ adni a téli fűtési költségekre és a szárazság okozta természeti problémákra.
A tűzifa mennyisége és az erdőgazdaságok szerepe
Az Agrárminisztérium szerint a magyarországi erdők továbbra is képesek tűzifával ellátni a lakosságot.
Az idei szezonban a biztosított tűzifa mennyisége eléri a 2,25 millió köbmétert, azonban még így sem kell félni: csak olyan fákat vágnak ki, amelyeknek a fejlődése elérte a csúcspontját.
Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára hozta nyilvánosságra, hogy 2000-nél is több önkormányzat él idén a támogatással.
Az állami erdőgazdaságokból a tűzifák 70%-ának a kiszállítása megtörtént.
A tűzifa minősége és szárítása
További kihívást jelent, hogy a háztartások átlagosan mindössze 5 és fél hónapig szárítják a fát, amely nagyon távol áll az ideális 1,5-2 évtől - a nedves tűzifa használata pedig jelentősen fokozza a légszennyezést.
Az olcsóbb tüzelő javíthatja a hőkomfortot, de nem szigeteli le a falakat és a födémet, nem cseréli ki a rosszul záródó ablakokat, és nem mérsékli tartósan az energiaigényt.
A statisztika egy fontos szempontra nem tud rámutatni: nem mindegy, hogy modern és hatékony fa- vagy pelletkazánokkal, központi fűtési rendszerekhez használják fel a fát, vagy a szobákban kormosan égető kályhákban.
Ez nemcsak az életminőség, de a szennyezés kapcsán sem mindegy.
A hazai gyakorlatban ráadásul sokszor kerül szemét, ruha és rossz minőségű tűzifa a kazánokba, ami rendkívül rossz hatással van a légszennyezésre.
Információhiány és fenntartható tűzifahasználat
Az EUKI BioJust projekt keretein belül készült felmérés szerint a tűzifát használók mindössze 20 százaléka az, aki tudja vagy tudni véli, hogy a felhasznált faanyag milyen típusú erdőből származik.
Az információhiány különösen annak fényében jelent problémát, hogy a válaszadók értékrendje egyértelműen a természetvédelem irányába mutat.
A többség egyetért azzal, hogy a védett területeken történő fakitermelést kizárólag természetvédelmi céllal lenne szabad engedélyezni, és ellenzi a tűzifa célú kitermelést ezeken a területeken.
A kutatás világosan rámutat, hogy a lakosság szándéka és gyakorlata között jelentős szakadék húzódik.
„A kutatás világosan rámutat, hogy a lakosság szándéka és gyakorlata között jelentős szakadék húzódik” - hangsúlyozza Mezei Janka, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője, az EUKI BioJust projekt koordinátora.
A kutatást a Coffee Break Consulting végezte az NRC online paneljén, a 18-70 éves, tűzifát használó magyar lakosság körében.
Energiahatékonyság a fával fűtő háztartásokban
Ezenfelül az energiahatékonyságban is van hova fejlődni.
Habár a 2022-es hasonló felméréshez képest növekedett a tűzifát felhasználó háztartások energiahatékonysága, az összkép továbbra is lehangoló: otthonaik mindössze 38 százalékán van homlokzati szigetelés, csupán 31 százakékukon födém- vagy tetőszigetelés, a fűtési rendszert pedig csak 15 százalékuk korszerűsítette.
| Energetikai jellemző | A tűzifát használó otthonok aránya |
|---|---|
| Homlokzati szigetelés | 38 százalék |
| Födém- vagy tetőszigetelés | 31 százalék |
| Korszerűsített fűtési rendszer | 15 százalék |
Az áfacsökkentés azonban nem változtat azon, hogy a fával fűtő családok jelentős része rossz energetikai állapotú, szigeteletlen épületekben él, és elavult, alacsony hatásfokú kályhákat használ.
Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője az igylakunk.hu-nak adott interjújában azt mondta, hogy „az áfacsökkentés […] valójában odázza a problémát”.
Az utóbbi azért nagy baj, mert nemcsak a fűtési rendszerek és azok energiaigénye számít, annak még nagyobb szerepe van, hogy mennyire jól szigetelt egy épület.
Ezzel óriási mennyiségű energiát lehet megtakarítani.
Magyarországon a szigetelt családi házak aránya 2020-ban 33 százalék volt, de ezek egy részénél a szigetelés vastagsága nem felel meg a mai energetikai követelményeknek.
Így a felújítási programoknál a szigetelést előnyben kellene részesíteni.
Arra is csak egy jól szigetelt házban van esély, hogy hatékony, alacsony hőmérsékleten működő hőszivattyúval lehessen fűteni.
Miért nem elegendő önmagában az áfacsökkentés?
A tartós megoldáshoz ezért az áfacsökkentés mellett fenn kell tartani és célzottabbá kell tenni a szociális tűzifaprogramot, támogatni kell a korszerűtlen kályhák cseréjét, majd meg kell kezdeni a legrosszabb állapotú lakóépületek felújítását.
Az áfacsökkentést a kormány tervei szerint hosszabb távú lakhatási intézkedések is követhetik.
Így az olcsóbb tűzifa azonnali segítséget jelenthet, az új energetikai és otthonfelújítási programok pedig arra teremthetnek lehetőséget, hogy a családoknak később már kevesebb tüzelőanyagra legyen szükségük.
„Amíg nincs pontos képünk az ingatlanállomány állapotáról, addig a támogatások célzása és hatékonysága is kérdéses marad” - hangsúlyozta az igylakunk.hu-nak adott friss interjúban.
Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke szerint az új programot nem egy gyorsan összeállított pályázatként, hanem az épületállomány tényleges állapotára és hosszú távú célokra alapozva kellene kialakítani.
Tervezett energetikai és otthonfelújítási programok
Magyar Péter miniszterelnök nemrégiben arról beszélt, hogy átfogó lakhatási és bérlakásépítési program készül, a magyar lakosság pedig még 2026-ban energetikai és otthonfelújítási pályázatokra számíthat.
A program korábbi vállalásai szerint évente százezer lakás energetikai korszerűsítését indítanák el, tíz éven belül pedig a magyar otthonok legalább negyedét magasabb energiahatékonysági szintre emelnék.
Csak most áprilisban jelentettek be egy új felújítási támogatást az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére.
Az uniós RRF-pénzekből (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) 108 milliárd forintot szántak erre a területre, ez 20-25 ezer ingatlan korszerűsítését fedezi, ami csepp a tengerben.
A rendszer az új építéseket helyezi előtérbe, a meglévő lakások felújítására, korszerűsítésére alig vannak források.
Sőt, a túlbonyolított és rugalmatlan hazai engedélyeztetési rendszer még ront is a helyzeten.
A rezsitámogatások és az energiahatékonyság kapcsolata
Nagy riadalmat okoztak a 2022-ben elszálló nemzetközi gáz- és áramárak Magyarországon.
A vágtázó tempóban növekvő beszerzési költségek rengeteg vállalat számára nehezen leküzdhető akadályt támasztottak, sok családban számolgatták, beleférnek-e az átlagfogyasztásba, miközben még a visszavágott energiaár-támogatási rendszer finanszírozása is agyonnyomta a költségvetést.
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Számos szegény országban a források hiánya miatt maradnak sokan a fafűtésnél, Magyarországon azonban óriási összegeket fordít a kormányzat a rezsiköltségek alacsonyan tartására.
A költségvetési adatokból látható, hogy 2021 és 2023 között kétezer milliárd forintot költött energiaár-támogatásra a kormány: 1322 milliárd forintot tettek a rezsivédelmi alapba 2022 és 2023 során, amit alapvetően az állami energetikai holding, az MVM kapott.
Ez fedezte a növekvő ár mellett a piacinál időnként drágább orosz gázimport extra költségét.
626 milliárd forintot a távhőszolgáltatás támogatására költöttek.
131 milliárd forintot jelentett a rezsivédelmi szolgáltatások és egyszeri gázkészletezés költsége.
2024-ben a költségvetés összesen 461 milliárd forinttal számol rezsivédelmi kiadással, ebből 90 milliárd a távhő, a többi főleg a földgáz árához kapcsolódik.
És ez nem is minden, mert ahogy Balogh József energiapiaci szakértő tegnap a Portfolión írta, a rezsicsökkentés első kilenc éve (2013-2021) durván 2700 milliárd forintba kerülhetett, azaz évente mintegy 300 milliárdba.
Ehhez jöttek hozzá a fenti összegek.
Rövid távon ez szociális szempontból érthető, és beláthatatlan következményei lettek volna az energiaválság idején, ha a hazai lakosságnak piaci árakat kellett volna fizetnie.
Igaz, pont a legszegényebbek által használt tűzifa árát nem szabályozta a kormány, ott nem volt támogatás.
Lehetett ugyan kedvezményes áron tűzifához jutni egyes településeken, de ez csak az igények töredékét fedezte.
A tűzifa ára és a hosszú távú lakhatási költségek
2011 és 2017 között a gáz és távfűtés ára 14, illetve 11 százalékkal csökkent, addig a fa és a szén költsége 30 százalékkal nőtt.
Hosszabb időtávot nézve azonban pont az energiaválság mutatta meg, hogy az energiaárak mesterségesen alacsonyan tartása helyett jobb irány lenne az energiahatékonyság javítása.
Magyarországon 3,8 millió olyan lakás van, amit nem távhővel fűtenek, a nem távhőre szánt rezsivédelmi kiadás pedig 2021 és 2024 között 1825 milliárd forintot tett ki, ami lakásonként 470 ezer forint.
Ez egy modern, energiatakarékos hűtő-fűtő levegős hőszivattyú ára vagy egy Kádár-kocka padlásfödém-szigetelése.
Ha a forrásokat előzetesen akár egy 50 százalékos állami támogatás formájában energetikai korszerűsítésre adták volna, ma jelentősen kisebb lenne a lakások fűtési energia igénye, hiszen a túlnyomó többség nagyon elavult gépészeti rendszerekkel fűt, és kevés háznak megfelelő a hőszigetelése.
A fafűtés európai összehasonlításban
A magyar tűzifahasználati arány nem példa nélküli Európában, de főleg a szegényebb balkáni országokban elterjedt az égetése.
A statisztikákban ez elsődleges szilárd bioüzemanyag néven jelenik meg; igaz, az Eurostat külön felhívja a figyelmet, hogy ez a statisztika nem túl megbízható.
Az is látható, hogy ahol nagyobb energiamennyiségre van szükség, mert hidegebb van télen, ott jellemzően kisebb a tűzifa szerepe.
A magyar lakásállomány nem túl jó energetikai állapotát mutatja, hogy Szlovákiában és Lengyelországban is kevesebb energiából oldják meg a lakások fűtését.
A nyugati országokban nagyobb lakóterületeken élnek, ezért lehet a német és francia energiafelhasználási adat hasonló a magyarhoz.
Szigetelés és korszerű fűtési rendszerek
Szigetelés nélkül nem megy
Magyarországon a szigetelt családi házak aránya 2020-ban 33 százalék volt, de ezek egy részénél a szigetelés vastagsága nem felel meg a mai energetikai követelményeknek.
Így a felújítási programoknál a szigetelést előnyben kellene részesíteni.
Arra is csak egy jól szigetelt házban van esély, hogy hatékony, alacsony hőmérsékleten működő hőszivattyúval lehessen fűteni.
Ezt sokan kombinálják a napelemes áramtermeléssel, ezért érdemes ennek elterjedtségét is megnézni, hiszen ez jó fokmérője annak, hogy hol milyen szinten áll a modern energetikai rendszerek bevezetése az országban.
Ezek területi eloszlása mintha csak a fatüzelést mutató térkép fordítottja lenne.
A fővárosi, győri, balatoni, veszprémi agglomeráció mellett Pécs, Szeged és Debrecen környékén jellemzők a napelemek.
Az Alföld nagy részén és a Dunántúl ipari központjain túli részén alig találni belőlük.
A fejlett régiókban 10 százalék körüli az elterjedtségük, az ország felében pedig egy százalék körüli.
Az országos átlag 4 százalék volt a népszámlálás idején.
A megyei arányok csak részben mutatják a térképen jól látszó különbséget, mindenesetre Pest megye vezet 5,8 százalékkal, míg Nógrádban csak 1,9 százalék az arány.
Mindez rávilágít arra, hogy óriási különbségek vannak Magyarországon belül, és közel sem arról van szó, hogy Budapest és a vidék egésze lenne eltérő: igazán a leszakadó falusias térségek kerülnek egyre hátrányosabb helyzetbe mind a vidéki fejlődő régiókhoz, mind a fővárosi agglomerációhoz képest.
Mit jelenthet a támogatások kombinációja?
- Az áfacsökkentés azonnal mérsékelheti a tűzifa fogyasztói árát, ha a teljes kedvezmény megjelenik az árakban.
- A szociális tűzifaprogram bővítése nagyobb mennyiségű természetbeni segítséget adhat a rászoruló háztartásoknak.
- A korszerűtlen kályhák cseréje javíthatja a fűtés hatásfokát és mérsékelheti a légszennyezést.
- A homlokzat, a födém és a tető szigetelése tartósan csökkentheti az energiaigényt.
- Az otthonfelújítási programok révén a családoknak később már kevesebb tüzelőanyagra lehet szükségük.
A tartós megoldáshoz ezért az áfacsökkentés mellett fenn kell tartani és célzottabbá kell tenni a szociális tűzifaprogramot, támogatni kell a korszerűtlen kályhák cseréjét, majd meg kell kezdeni a legrosszabb állapotú lakóépületek felújítását.
tags: #faval #futok #tamogatasa