Torolkozoszarito radiátor bekötés: típusok, csatlakozási módok és fontos szabályok

A törölközőszárító radiátor egyszerre biztosít kellemes meleget a fürdőszobában, szárítja a törölközőket, és a helyiség látványos berendezési elemévé is válhat. A megfelelő bekötés azonban nemcsak az esztétikum, hanem a hatékony működés, a biztonság és a későbbi karbantarthatóság miatt is alapvető.

A törölközőszárító radiátor vizes lehet, elektromos, vagy kombinált. A megfelelő típus kiválasztása előtt érdemes átgondolni, milyen fűtési rendszerhez csatlakozik a készülék, hol helyezkednek el a meglévő kiállások, mekkora teljesítményre van szükség, illetve mennyire fontos az egész éves használat.

Miért népszerű a törölközőszárító radiátor?

A törölközők melegen tartása mellett a törölközőszárító radiátort vagy fürdőszobai csőradiátort a ruhák gyors szárítására, vagy akár a kisebb fürdőszobák kifűtésére is használhatjuk.

A törölközőszárító radiátor egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerre lát el két feladatot. Fűti a fürdőszobát, közben pedig alkalmas a törölközők szárítására és melegen tartására is.

A törölközőszárító radiátor bekötése továbbá azért egy előnyös megoldás, mivel rendkívül helytakarékos, ezáltal pedig a kisebb fürdőszobákban is ideális megoldásnak számít!

Manapság már nagyon sokféle stílusú, színű és formájú törölközőszárító radiátor kapható. A keskeny változatok jól mutatnak egy kisebb alapterületű helyiségben is. Amellett, hogy meleget ad, felszabadítható a hely pl. egy polcnak vagy egy kisebb szekrénynek.

Akár 200 mm szélességtől 2200 mm magasságig is választhatunk keskeny törölköző szárító radiátort.

A törölközőszárító radiátor típusai

Vizes törölközőszárító radiátor

A vizes változat a meglévő központi fűtési rendszerre csatlakozik. A központi fűtéshez csatlakoztatva ezek a típusú törölközőszárító radiátorok meleg víz segítségével biztosítják a hőt a törölközők és a fürdőszoba számára.

Ez a klasszikus megoldás. A radiátor itt a ház központi fűtési rendszerének (legyen az gázkazán vagy hőszivattyú) egyik végpontja. A rendszerben keringő forró víz adja le a hőt a fürdőszobában. A hátránya viszont éppen a rendszerhez kötöttségéből fakad.

Elektromos törölközőszárító radiátor

Ez a fajta törölközőszárító radiátor elektromos áram segítségével állítják elő a hőt, ezért sokkal biztonságosabb, ha a megfelelő módon megtörténik a vezetékek bekötése.

A tisztán elektromos törölközőszárítós radiátor teljesen független a meglévő központi fűtési rendszertől; egy zárt kör, amit a gyárban speciális fűtőközeggel (ez általában olaj vagy valamilyen víz-glikol keverék) töltenek fel.

Amíg egy hagyományos radiátor csak a fűtési szezonban ad meleget, addig egy elektromos patronnal ellátott modell bármikor bekapcsolható.

Egész évben gondoskodik a száraz, meleg törölközőkről. A tisztán elektromos modell felszerelése jóval egyszerűbb. Néhány rögzítési pont a falon, egy szakszerű elektromos bekötés, és kész is.

Kombinált törölközőszárító radiátor

A kombinált törölközőszárító radiátor elektromos fűtőbetéttel is rendelkezik, emellett pedig a központi fűtés működését is hasznosítja, hogy meleget és szárítófelületet biztosítson egész évben.

A hibrid, más néven kombinált radiátor egy igazi multifunkciós eszköz, ami a vizes és az elektromos modellek legjobb tulajdonságait ötvözi. Ez a kettős működés teszi a hibrid modelleket a legsokoldalúbb és leginkább jövőbiztos választássá.

Telepítéskor egy speciális T-idomra van szükség, ami lehetővé teszi a vizes kör és az elektromos patron egyidejű csatlakoztatását.

A vizes oldalon szelepekkel kell ellátni, hogy a radiátort le lehessen zárni a központi rendszerről, amikor csak az elektromos patront használnánk.

A radiátor működésének alapja: előremenő és visszatérő ág

Valamennyi fűtőtest két csővel csatlakozik a központi fűtés hálózatához: az előremenő, mely a melegvizet (a kazánból, vizes kandallóból) szállítja a fűtőtestbe és a visszatérő, mely a fűtőtestben lehűlt vizet a szállítja vissza a rendszerbe.

Minden fűtőtest esetében két csővel kell számolnunk, amelyek csatlakoznak a központi fűtéshez. Az egyik a radiátorba szállítja a melegvizet, a másik pedig a kihűlt közeget visszavezeti a kazánba, ahol az ismét felmelegszik.

Ezzel a keringtetéssel hatékony fűtési rendszer építhető ki, amennyiben minden akadálytalanul történik.

A fűtőtestek esetében modelltől függően általában kétféle módon elhelyezett csatlakozási pontokról beszélhetünk (alsó és oldalsó), amiket szintén fontos figyelembe venni, mert ez meghatározhatja a radiátor bekötési módok alkalmazását.

Alsó csatlakoztatás

Alsó csatlakoztatás. Ennél a fajta fűtőtestnél mindkét a cső a fűtőtest jobb, vagy szélénél található speciális elzárószelepekkel felszerelt a szerelőkészletben melléklet csatlakozó csonkokhoz csatlakozik.

Alsó csatlakozás esetén a csövek a fűtőtest jobb oldali részén csatlakoznak a radiátorhoz az erre a célra kialakított speciális elzárószelepekkel.

Ennek köszönhetően például egy üzemzavarnál mindkét elzárószelep zárható, (megszüntetve a víz be- és kiáramlását a fűtőtestből), anélkül, hogy a vizet a fűtőrendszerből le kellene engedni.

Ezekkel pedig teljesen lezárható a víz áramlása, ami különösen jól jön egy nem várt üzemzavar esetén. Ennek köszönhetően nem kell leengedi az egész vizet a fűtési rendszerből.

A padlóból közvetlenül kijövő csövekhez egy egyszerű, viszont a radiátor alatt a falból kijövő csövekhez - derékszögű csatlakozó készletet kell alkalmazni.

Ha a falból jönnek ki, akkor már egy derékszögű csatlakozóra lesz szükség a radiátor bekötéshez.

Alsó középső csatlakozás

Érdekes csatlakoztatási megoldás az alsó középső csatlakozás. Ennél a változatnál a csatlakozó elemek a fűtőtest hosszának felénél vannak elhelyezve, függetlenül a fűtőtest méretétől.

Az ilyen megoldás előnye mindenekelőtt az, hogy a szerelőnek nem kell azzal gondolkodnia, hol kell pontosan kivezetni a csöveket.

Az 50 mm-es V csatlakozás

III. változat: a legközkeletűbb hidraulikus csatlakozási köztáv a csatlakozó elemek tengelyén az 50 mm. (ez az úgynevezett V csatlakozás).

A harmadik lehetőség, pedig az úgynevezett „V“ csatlakozás, ami a legesztétikusabb módszernek számít. További előnye, hogy megkönnyíti a szerelést és a törölközőszárító radiátor bekötése is egyszerűbben kivitelezhető.

Tanácsoljuk alkalmazni ezt a változatot tekintettel könnyű szerelhetőségére, illetve egyszerűsíti a fűtőst cseréjéréjét (más méretek esetén).

Az 50 mm-es csatlakozási távolságú radiátorok esetében az egy szeleptestes bekötési mód számít kivitelezhetőnek. Ez esetben a fűtési csövek kiállásai 50 mm-es távolságra kell legyenek egymástól.

Oldalsó csatlakozás és keresztcsatlakozás

Oldalsó csatlakozás. Az előremenő csövet (a fűtőtest felső részénél) és a visszatérőt (alul) falhoronyban vezetjük és a fűtőtest oldalánál szereljük csatlakozó elemekkel.

A fűtőberendezésk hálózatra kapcsolásának módja attól függ, hogyan történt a csövek elhelyezése a a falhoronyban, vagy a padlóba rejtve.

Nagy jelenetőségű e mellett a fajtájuk, némelyeket csak oldalsó csatlakoztatással, némelyeket oldalsó és alsó csatlakozással szerelhetünk a hálózatra.

Fordított bekötés esetén legalább 30%-kal csökkentjük a fűtőtest fűtő hatásfokát.

Amennyiben a fűtőtest magassága meghaladja a 2 m-t., vagy a magassága és hosszúsága aránya eléri a 4:1, vagy ennél nagyobb, akkor oldalcsatlakoztatás helyett keresztcsatlakoztatást alkalmazunk, az előremenő és visszatérő csövek átellenes irányú elhelyezése mellett.

A csőkiállások és a meglévő hálózat vizsgálata

I. változat: meglévő fűtőhálózat, a csatlakozóelemek a megfelelő köztávval ki vannak vezetve a falból (pl.:a korábbi fűtőtesthez).

Alap helyzetben meglévő hálózat esetén a csatlakozóelemek már a megfelelő köztávval vannak kivezetve a falból, amik csatlakoztak az előző fűtőtesthez.

Tehát ebben az esetben szintén egy ugyanolyan köztávú fűtőtest felszerelésére lesz szükség a radiátor bekötés során.

Ha a régi radiátor helyére szereljük be, érdemes ugyanolyan széles törölközőszárító radiátor vásárlása mellett dönteni.

II. változat: lehetőség van a fűtéshálózat alapoktól kezdődő kialakítására, esetleg a régi átalakítására (elkerülhetetlen a falvésés).

A másik eset, amikor a törölközőszárító radiátor bekötése az alapoktól kezdve történik egy új fűtőrendszer kiépítésével. Ekkor már a vezetékek helyét ki kell vésni a falban, ami annyit jelent, hogy bármilyen köztávú fűtőtestet választhatunk, mert ehhez igazíthatjuk a vezetékek kivezetését a falból.

Felújításkor gyakori, hogy a régi kiállások nem pont oda esnek, ahová az új radiátor kerülne. Ilyenkor csőmódosításra, áthelyezésre vagy új bekötési pontra is szükség lehet.

A radiátor helyének megtervezése

A fűtőtesteket leg gyakrabban az ablakok alatti falakra rögzítjük, vagyis a leghidegebb helyeken.

Újépítésű helyiség esetén meg kell határozni a fűtőtest pontos helyét. Ha pedig egy meglévő fürdőszobában szeretnénk áthelyezni a fűtőtestet, akkor gondoskodnunk kell a vezetékek szakszerű elvezetéséről is.

Ha valamilyen okból át kell helyezni a falon a fűtőtestet, úgy kell megválasztani a teljesítményét, hogy az a tervezettet teljesítményt 10%-kal haladja meg.

Annak érdekében, a fűtőtestet teljesítménye ne csökkenjen a szerelőknek figyelnie kell arra, hogy a fűtőtest megfelelő minimális magasságba kerüljön a padlótol, illetve a parapett aljától (lásd szerelési utasítás).

Ezen kívül tanácsos felette felfüggeszteni egy járulékos légterelőt polcot, mely megelőzi a fal, a fűtőtestből áramló meleg levegőben lévő finom por általi szennyeződést.

Rögzítés gipszkarton falon

A belső gipszkarton falakon történő felfüggesztési helyeknél be kell tervezni egy járulékos rögzítő keretet, mely átveszi a vízzel telt fűtőtest súlyát.

Ott van még a gipszkarton falak kérdése. Mert nem csak a bekötéssel, hanem a rögzítéssel is vigyázni kell. Üresen nem tűnik nehéznek egy törölközőszárító radiátor, de amikor használat közben megtelik vízzel, akkor a súlya megsokszorozódik, ezért a gipszkarton esetében be kell szerelni egy járulékos rögzítő keretet, ami megtartja a fűtőtest súlyát.

A fal anyagához illő, masszív rögzítőelemek használata alapvető, főleg, ha egy folyadékkal töltött modellről beszélünk - ezeknek a súlya nem csekély.

A szárító stabil felfogatása kulcsfontosságú a biztonság és a pontos bekötés miatt.

A felszerelés előkészítése

A fűtőtestek felszerelését a következő szempontok alapján kell elvégezni:

• a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell minden szükséges elem meglétét a szelepektől kezdve, az adaptereken át, egészen a rögzítő dübelekig.
• szerszámokra is szükség lesz, mert nem akkor kell nekilátnunk keresgélni a mérőszalagot, ceruzát, csempefúrószárat vagy a Rothenberger kulcsot a hollandi anyás csavarhoz, amikor már belevágtunk a munkába.
• a harmadik szempont pedig az, hogy a törölközőszárító bekötése során a gyártó által megadott szerelési útmutató alapján kell eljárnunk

A fűtőtest és szerelőcsomag kartonból történő kicsomagolását követően, a szerelés idejére érdeme s a fűtőtesten hagyni a védőfóliát, ez járulékos védelmet nyújt a szennyeződés és sérülés ellen.

Ügyeljünk rá, hogy miután kibontottuk a fűtőtestet a csomagolásból a védőfóliát hagyjuk rajta a szerelés ideje alatt, mert könnyen összekarcolódhat.

Majd győződjünk meg róla, hogy a csatlakozó elemek távköze és a felfüggesztés megegyezik-e a fűtőtesthez csatolt vázlatrajzon megadottakkal.

Ezt követően pedig nem árt ellenőrizni, hogy a felfüggesztés, illetve a csatlakozó elemek távköze egyezik-e a radiátorhoz csatolt vázlatrajzzal.

A vizes radiátor bekötésének fő lépései

1. A falból kivezetett hálózati egységre szereljük fel a központi fűtés szelepeit (előremenő és visszatérő).
2. Csatlakoztatjuk a közcsavarokat és a szelepeket a fűtőtesttel (Rothenberger hollandianya kulcsot használva).
3. Az ily módon előkészített fűtőberendezést függesztjük fel a konzolokra (függesztők).
4. Ellenőrizzük a felszerelt légtelenítő szelep és egyéb tömítő elemek tömítettségét (pl.: vakdugók).
5. A szerelés befejezését követően megfelelő kulccsal és (szintetikus vagy természetes) tömítővel csatlakoztatjuk a fűtőtestet.

Ezt követően már szerelhetőek is fel a központi fűtés szelepek a falból kivezetetett csövekre, amit a közcsavarok és a szelepek csatlakoztatása követ a radiátorral.

Ezután már felfüggeszthető a fűtőelem a fali konzolra. Beüzemelés előtt nem árt ellenőrizni a különböző tömítőelemek állapotát.

A törölközőszárító radiátor bekötése a már említett hollandianya (Rothenberger) kulccsal és szintetikus, illetve természetes tömítővel történik.

Végül elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor már a védőfólia is eltávolítható.

Mielőtt elvégeznénk a fűtőtest feltöltését nem árt még egyszer átnézni, hogy az elemek megfelelően össze lettek-e tekerve egymással, mert így elkerülhető a nem kívánt szivárgás.

Töltés, légtelenítés és tágulási tér

Ha vízteres típust választottunk, a rendszer feltöltése előtt le kell zárni a töltőcsapot, majd a következő módon járjunk el.

Még a legprecízebb töltés után is maradhat légbuborék a rendszerben. A légtelenítés segít a hatékony hőátadásban és zajmentességben.

Mikor légtelenítsünk?

A zárt vízteres rendszerben a hőmérséklet emelkedésével nő a víz nyomása. Ezért kell tágulási tartályt vagy - kisebb rendszereknél - tágulási egységet beépíteni.

Fordított bekötés és a leggyakoribb hibák

Téves bekötés. Amennyiben alsó bekötés esetén az előremenő és visszatérő ág fordítva kerül bekötésre, elkerülhetjük a hálózat átalakítását speciális kereszt csatlakozóelem alkalmazásával, amelyben a fűtővízvíz áramlási irányának felcserélése megy végbe, aminek köszönhetően a fűtőtest rendeltetésének megfelelően fog működni.

Arra is létezik megoldás, hogyha a törölközőszárító radiátor bekötése fordítva történik. Ez azt jelenti, hogy az előremenő és a visszatérő ág felcserélődik, tehát a fűtőközeg nem fog az elvártak szerint keringeni benne.

Ezt orvosolni lehet egy kereszt csatlakozóelemmel, ami felcseréli a fűtővíz áramlását, amit ezután a megfelelő irányba áramlik.

Az ilyen csatlakozó elem elérhető egyenes és derékszögű kivitelben is.

Ha saját magunk szeretnénk elvégezni a bekötést, akkor figyeljünk arra, hogy az előremenő, illetve a visszatérő szelepek a radiátor alsó részére, ez esetben a jobb és bal oldalára kerülnek.

Hagyományos esetben a bekötés a sarokszelepes megoldással történik. Ez univerzális megoldásnak számít a középső, illetve a szélső csatlakozású radiátorok bekötésére.

Gyakran látni olyan megoldást, amikor a szakember valamiért az előremenő szelepet a radiátor bal felső részébe kötötte, míg a visszatérőt a jobb alsó sarokba.

Ez viszont a törölközőszárító radiátor bekötése szempontjából egy hibás kivitelezés, nem beszélve arról, hogy nem is mutat esztétikusan.

Szó, mi szó, a radiátorunk így is működni fog, viszont lassabban melegszik át, ha egyáltalán átmelegszik teljes egészében.

A leggyakoribb baki, ha túl nagy erővel húzzuk meg a csőrendszer elemeit, ami megrepedezéshez vagy tömítésfellazuláshoz vezet.

Szelepek és bekötési megoldások

A design radiátor főleg design radiátorszeleppel bekötve mutat igazán, ha éppen nem teljesen rejtett bekötésű.

A szerelvényboltokban polcról megvásárolható szelep készletek ára márkától függően öt és tízezer forint között változik.

Ezek a standard szelepek nikkelezettek, tapintásuk érdes, színük szürkés-ezüstös, felhasználásuk főleg a szobai radiátorok esetén javasolt.

A design radiátorszelep készletek ára húszezer-harmincezer forint között változik, típustól, kialakítástól függően.

Ezek a design szelepek lehetnek krómozottak (tapintásuk sima, a felület tükröződő, fényes), vagy fehér színűek.

Univerzális megoldás akár a szélső, akár a középső csatlakozású radiátorok bekötésére.

Sarokszelep és térsarok szelep

A törölközőszárító radiátor bekötése térsarok szeleppel is lehetséges.

A sarokszeleppel ellentétben, itt a kézikerék vagy a termofej nem merőleges a falhoz képest, hanem azzal párhuzamosan áll, tehát a radiátor középvonalának az irányába.

A Zehnder típusai kézikerékkel ellátottak, de szerelhető többféle termofej is. Ilyenkor a termofej a falra merőlegesen áll.

Ha ez zavaró, akkor a térsarok változatot ajánljuk (lsd. lejjebb).

Lándzsás szelep

A lándzsás szeleppel történő bekötés lehetővé teszi egyes kétoldali radiátorok egy oldalra történő bekötését.

Ez a csőtoldat, amiről az „lándzsás“ elnevezést is kapta, mélyen benyúlik a radiátorba, így biztosítva a víz megfelelő áramlását.

Csak akkor alkalmazható, hogyha függőlegesen elfér.

Elektromos radiátor biztonságos bekötése

Egy törölközőszárítós radiátor elektromos bekötése pedig nem játék, főleg egy fürdőszobában, ahol a pára és a víz mindennapos vendég.

Az elektromos bekötésnél szigorúan követnünk kell a biztonsági előírásokat és a hatósági szabályozást.

Bár a törölközőszárítós radiátor elektromos bekötésére elméletileg két út létezik, a fürdőszobában csak egyetlen szakszerű és biztonságos megoldás jöhet szóba: a fix bekötés.

A fix bekötés lényege, hogy a radiátor kábelét közvetlenül a falban, egy erre a célra kialakított fali csatlakozóba (ún. szerelvénydobozba) kötjük be, amelyet egy külön kapcsolóval is ellátunk.

Biztonság: Nincs lengedező kábel, nincs konnektor, amibe belefröccsenhet a víz.

A bekötést minden esetben bízzuk szakképzett villanyszerelőre!

Ő az, aki garantálja a megfelelő áramköri védelmet (kismegszakító), és ami a legfontosabb: a Fi-relé (áram-védőkapcsoló) meglétét.

A Fi-relé a fürdőszobai áramkörök kötelező eleme, hiszen hibaáram esetén a másodperc törtrésze alatt leold, és ezzel életet ment.

IP védettségi zónák

A fürdőszobai villanyszerelést kőbe vésett szabályok, az úgynevezett IP védettségi zónák határozzák meg.

Ezek a szabványok jelölik ki, hogy a kád vagy zuhanyzó közvetlen közelében hová és milyen védettségű készüléket szabad telepíteni.

• 0-s zóna: Maga a kád vagy a zuhanytálca belseje. Ide semmi nem kerülhet, ami hálózati feszültségről működik.
• 1-es zóna: Közvetlenül a kád vagy a zuhany fölötti, 2,25 méter magasságig húzódó sáv.
• 2-es zóna: Ez a kád peremétől mért 60 cm-es sáv. A legtöbb törölközőszárító ide kerül.

A legtöbb mai modern elektromos törölközőszárító már teljesíti ezt a követelményt, de a „majdnem biztos” itt nem elég.

A telepítés előtt szenteljünk egy percet a termék adatlapjának átnézésére.

Az alapszabály, hogy a fűtőtestet legalább 60 cm távolságra kell felszerelni a kád vagy a zuhany peremétől - ez a 2-es zóna határa.

Elektromos bekötési pontok és vezetékek

Első lépésként azonosítsuk, hol csatlakozik a törölközőszárító a rendszerhez.

Elektromos készülékeknél az áramforrás a fali elosztódoboz, innen jön a fázis- és nullavezető.

Miért fontos pontosan meghatározni a bekötési pontokat? Ha nem a megfelelő helyen vágjuk el a csövet vagy nem ott kötjük be az áramot, később szivárgások vagy áramkimaradások lehetnek.

Melyik kábelvastagságot válasszuk?

Rögtönzött tipp: jegyezzük fel minden vezetéket kis címkével, így visszakeresni is könnyebb.

Teljesítmény és méretezés

Felújítás során a méretet és a teljesítményt sem szabad félvállról venni.

Egy projektben gyakran a legapróbb részleteken múlik minden. Az elektromos törölközőszárítós radiátoroknál ez a kritikus pont a teljesítmény helyes megválasztása.

Ha rosszul számolunk, a végeredmény vagy egy hideg fürdőszoba, vagy egy feleslegesen magas villanyszámla lesz.

Minden számítás a helyiség méretével, pontosabban a térfogatával kezdődik. Például egy 5 m² alapterületű, 2,7 méter belmagasságú fürdő térfogata 13,5 m³.

A puszta térfogatnál sokkal fontosabb, hogy az épület mennyire tartja a hőt.

• Jól szigetelt épület: Új építés, modern ablakok, vastag külső szigetelés.
• Közepesen szigetelt épület: Részben felújított ház, esetleg szigetelt, de régebbi nyílászárókkal.
• Gyengén vagy egyáltalán nem szigetelt épület: Régi építésű ház, rosszul záródó ablakok, szigeteletlen falak.

Amikor a teljesítményt határozza meg, mindig a legrosszabb forgatókönyvre készüljön.

Egy átlagos, 500-750 W-os törölközőszárító a leghidegebb napokon önmagában kevés lesz a főfűtéshez.

A piacon a 150-600 W-os modellek a legelterjedtebbek, ahol a beépített termosztátok és a nyitott ablak érzékelés akár 15% további megtakarítást is eredményezhetnek.

Vezérlés és energiatakarékosság

Egy modern, elektromos törölközőszárítós radiátor ma már sokkal több egy szimpla fűtőtestnél.

Inkább egy intelligens komfortmenedzsernek tekinthetjük, aminek az „agya” a beépített vezérlő.

Már a legegyszerűbb modellek is rendelkeznek beépített termosztáttal. Ez folyamatosan figyeli a helyiség hőmérsékletét, és csak akkor kapcsol be, ha az a beállított érték alá süllyed.

• Heti programozhatóság: Itt állíthatjuk be, hogy a hét melyik napján, melyik órában mit csináljon a radiátor.
• Boost mód (gyors felfűtés): Egyetlen gombnyomás, és a radiátor maximális teljesítményre ugrik egy előre beállított időre, ami általában 1-2 óra.
• Nyitott ablak érzékelés: A beépített érzékelő azonnal észleli a hirtelen hőmérséklet-zuhanást, amit egy ablak kinyitása okoz szellőztetéskor.

Ilyenkor a radiátor automatikusan lekapcsol, megelőzve, hogy az utcát fűtsük.

A technológia jelenlegi csúcsát egyértelműen a Wi-Fi-s modellek képviselik.

Ezeket egy okostelefonos alkalmazáson keresztül a világ bármely pontjáról vezérelhetjük.

A legfejlettebb modellek már az ismert okosotthon-platformokkal (pl. Google Home, Amazon Alexa) is szót értenek.

A vezérlés csak akkor ad neki kakaót, amikor a fürdő hőmérséklete a beállított érték alá süllyed, így a radiátor nem pörög feleslegesen.

Helyes működés és hibakeresés

Ha a törölközőszárító csak langyos, és nem ontja a meleget, annak több oka is lehet.

Ha kombinált (hibrid) modellről van szó, érdemes megnézni a központi fűtési körben keringő víz hőfokát és a keringés megfelelőségét.

Tisztán elektromos modellek: Ezek gyárilag feltöltött, hermetikusan lezárt rendszerek.

Kombinált (hibrid) modellek: Amikor ezek a központi fűtés részeként üzemelnek, a rendszerben óhatatlanul megjelenő levegő miatt szükség lehet a légtelenítésükre.

Bekötési költségek

Egy törölközőszárító radiátor bekötésekor az átlagos anyagköltség 14.000-160.000 Ft, míg a várható munkadíj 6.000-35.000 Ft.

A törölközőszárító radiátor bekötésének árát egy sor tényező befolyásolja.

• A törölközőszárító radiátor méretek: Attól függően, hogy mekkora törölközőszárító radiátor kell, a nagyobb méretűek ára magasabb, mivel nagyobb az anyagköltség is.
• Stílus, bevonat, anyag: A törölközőszárító radiátorok anyaga, bevonata és stílusa széles skálán mozog.
• Telepítés bonyolultsága: Kérdezd meg magadtól, hogy fel kell-e vajon szedni a padlót? Szükség lesz-e új csövekre?
• Befejező munkálatok: Ha a törölközőszárító radiátor már a helyére került, lehetséges, hogy újra kell csempézni és burkolni a régi radiátor helyét.

A legkevesebb kiadással az elektromos törölközőszárító radiátor bekötése jár. Ehhez villanyszerelőt kell hívnunk, illetve el kell vezetnünk a falban vagy a padlóban a vezetékeket.

A költségek szempontjából a következő a sorban a melegvizes törölközőszárító radiátor.

Végül, de nem utolsósorban, a legmélyebbre kombinált törölközőszárító radiátor bekötése esetén kell nyúlnunk a pénztárcánkban.

Mikor érdemes szakembert hívni?

A törölközőszárító radiátor bekötése elsőre egyszerűnek tűnhet, de a gyakorlatban több hibalehetőség is van.

Mivel az elektromos és/vagy gázvezetékekhez kell csatlakoztatni, a legtöbb törölközőszárító radiátor bekötése összetett folyamat, ezért érdemes azt szakemberre bízni.

Szakember nélkül veszélyes hozzányúlni a villany- és csővezetékekhez.

Ha elektromos törölközőszárító radiátort szerelsz fel, hívnod kell egy hozzáértő villanyszerelőt, aki tisztában van az előírásokkal.

Ha a törölközőszárító radiátort a meglévő fűtési rendszerre kell rákötni, akkor jellemzően víz-, gáz- és fűtésszerelő a megfelelő szakember.

Ha viszont a felújítás nagyobb léptékű, új fürdőszoba készül, módosul a teljes fűtési rendszer, vagy többféle fűtési megoldást kell összehangolni, akkor már épületgépész szakember bevonása is erősen ajánlott.

Amennyiben hibátlan kivitelezést szeretnénk, akkor kérjünk fel a feladatra egy hivatásos vízvezetékszerelőt.

Ezért bízzuk olyan szakemberre a feladatot, akinek nem okoz gondot a radiátor helyes bekötése.

A legfontosabb ellenőrzési pontok

• A kiválasztott radiátor csatlakozási pontjai egyezzenek a kiállásokkal.
• A vizes készüléknél legyen egyértelmű az előremenő és a visszatérő ág.
• A csatlakozási köztáv feleljen meg a radiátor és a szerelvények méretének.
• A gipszkarton fal mögött legyen megfelelő rögzítő keret.
• A szerelés ideje alatt maradjon a védőfólia a radiátoron.
• A légtelenítő szelep és a tömítőelemek legyenek tömörek.
• A feltöltés előtt ellenőrizni kell az összes kötést.
• Elektromos modellnél legyen szakszerű fix bekötés, megfelelő kismegszakító és Fi-relé.
• A készülék elhelyezése feleljen meg az IP védettségi zónák előírásainak.
• A csőrendszer elemeit nem szabad túl nagy erővel meghúzni.

Az összes tényező és az adott körülmények figyelembevételével, minden további nélkül megoldható a törölközőszárító radiátor bekötése a megfelelő módon.

tags: #torolkozoszarito #raditator #bekotes