A vasalás évezredek óta része a nők életének, története mintegy 2000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A vasaló sokáig nem tartozott az alapvető háztartási eszközök közé, korábban a kezelése sok időt igényelt és igen fárasztó tevékenység volt.
Ma olyan korban élünk, amelyben a vasaló már minden háztartásban megtalálható, a vasalás pedig egy könnyű fizikai munka. Ma az európai és észak-amerikai háztartások közel 90%-ában megtalálható legalább egy vasaló, és minden évben egyre többet vásárolnak belőle az emberek.
A vasalás korai története
Több száz évvel ezelőtt valószínűleg sima követ, téglát vagy üvegdarabot használtak vasaláshoz, mivel ekkor még csupán nyomással próbálták a ruhanemű ráncait kisimítani.
A mángorlófa először az 1700-as években bukkant fel. A növényi rostból készült ruhák a mosás, szárítás folyamán összementek, így ezek nyújtásához, puhításához egyszerre dörzsölő és nyomó eszközre is szükség volt. Ezt a mozdulatsort végezték a mángorlóval.
Vasalásnál a hőt körülbelül a 17. század végétől kezdték használni. Magyarország területén a vasaló használatáról az első írásos bizonyíték is ebből a századból maradt fenn, ám ekkor még nem belső hőforrással dolgoztak, a vasalót közvetlenül a tűzhelyen melegítették fel.
A meleg vasalás mellett kiegészítésképpen továbbra is használták az üvegből készült vászonsimítót, amely a ruhák ráncainak szétvasalására szolgált.
A vasaló és a vasalás története mintegy 2000 évre nyúlik vissza. A mai napig talált legrégibb vasaló egy serpenyő alakú vasaló a kínai Han-dinasztia korából (i. e. 206 - i. sz. 220).
Ezt homokkal és parázsló szénnel töltötték meg, s a nyél végét sárkánnyal díszítették (Hong Kong Museum of Arts).
Az öntöttvas szenes vasaló megjelenése
Az öntöttvas, belső hőforrású szenes vasalók gyártásának fénykora a 19. századra esett, amikor Magyarország 79 öntödéjéből 20-ban gyártottak vasalókat is, így a 20. század elején már általánosan elterjedt eszköz volt.
Az öntöttvas vasalók gyártásának fénykora a 19. századra esett, amikor Magyarország összesen 79 öntödéje közül mintegy 20 üzemben gyártottak vasalókat is.
Ilyen mértékű gyártás következtében nem csoda, hogy a gyűjtők manapság körülbelül ötvenféle kovácsoltvas szenes vasalót tartanak számon.
Az egykori vasalók teste öntöttvasból, fogantyúja pedig fából készült. A vasalótest oldalain, illetve a végén nyílások vannak, melyek a huzatszabályozásra szolgáltak.
| A szenes vasaló része | Anyaga vagy feladata |
|---|---|
| Vasalótest | Öntöttvas |
| Fogantyú | Fa |
| Fedél | A parázs behelyezésére szolgált |
| Oldalsó és hátsó nyílások | A huzatszabályozást segítették |
Hogyan működött a faszenes vasaló?
Dédanyáink, ükanyáink vasaláskor kinyitották a tűzhely ajtaját, ahonnan kis szeneslapáttal kivettek egy adagot az izzó parázsból.
Ezután kioldották a vasaló fedélzáróját a rögzítéséből és fölcsapták a fedelét. A vasaló ily módon „kitátott száján” át beleszórták a vasalótest belsejébe a parazsat, majd visszacsapták és rögzítették a fedelet, és széles mozdulatokkal lóbálni kezdték a vasalót.
A szenes vasalók teteje felnyitható, ide tették a parazsat, majd a levegőben lóbálták, így a parázs felizzott a légáramlattól, a hamu pedig kihullott a vasaló oldalán található lyukakon, és nem koszolta össze a ruhát.
A készülékek alulról kapták a huzatot, és felülről szellőztek, a füstgáz viszont gyakori fejfájást okozott a vasaló asszonyoknak.
A vasalótest oldalain, illetve a végén nyílások vannak, melyek a huzatszabályozásra szolgáltak.
- Kis szeneslapáttal izzó parazsat vettek ki a tűzhelyből.
- Kioldották a vasaló fedélzáróját.
- Fölcsapták a vasaló fedelét.
- A parazsat a vasalótest belsejébe szórták.
- Visszacsapták és rögzítették a fedelet.
- Széles mozdulatokkal lóbálni kezdték a vasalót.
A levegőben való lóbálás elősegítette a parázs felizzását, miközben a hamu a vasaló oldalán található nyílásokon keresztül kihullott.
A német szenes vasaló felépítése
A tulajdonomban lévő három vasaló közül a legdíszesebb egy kakasos fedélzárós rögzítésű példány, melynek íveltebb kiképzésű, hegyben záródó talprésze van.
A vasaló két oldalán két-két nagyobb méretű, félköríves huzatnyílás van. Ezeket hátul kis, öntöttvas lemezzel szabályozható huzatnyílás egészíti ki.
A fedélzáró nem csupán praktikus szerkezeti elem volt, hanem a szenes vasalók egyik legjellegzetesebb díszítő részévé is válhatott. A gyártók különböző elzáró részekkel tették különlegessé készülékeiket.
Díszes típusok és jellegzetes motívumok
A faszenes vasalókat a gyárak más-más elzáró részekkel tették különlegessé.
- Kossuth-fejes vasaló
- saskarmos vasaló
- kakasos vasaló
- oroszlánfejes vasaló
- hattyús vasaló
- fáraófejes vasaló
- emberfejes vasaló
A faszenes vasalókat a gyárak más-más elzáró részekkel tették különlegessé, volt köztük kakasos, oroszlánfejes, hattyús, fáraófejes vagy emberfejes vasaló is.
A különleges fedélzárók és díszítőelemek ma a gyűjtők számára is fontosak, mert megkülönböztetik egymástól az egyes típusokat. A forma, a huzatnyílások elhelyezése, a fedél kialakítása és a fogantyú anyaga egyaránt segíthet egy régi szenes vasaló azonosításában.
A szenes vasaló használatának nehézségei
Nem úgy nagyanyáink korában! Eszembe jut a régi korok vasalója, a szenes vasaló, amit előszeretettel mutogatok munkahelyemen a látogatóknak.
A Nagyberegi tájházban van belőle kettő vagy három darab is. A tájházba látogató gyerekek szeretik megtapogatni, elcsodálkoznak a súlyán és azon, hogyan lehetett ezzel valamikor simára varázsolni egy frissen mosott fehér anyagot, ruhát vagy terítőt.
A vasaló sokáig nem tartozott az alapvető háztartási eszközök közé, korábban a kezelése sok időt igényelt és igen fárasztó tevékenység volt.
A készülék nehéz öntöttvas teste, a parázs előkészítése, a megfelelő hőmérséklet fenntartása és a huzat szabályozása egyaránt komoly odafigyelést igényelt.
A füstgáz viszont gyakori fejfájást okozott a vasaló asszonyoknak.
A régi szenes vasaló használata ezért nem hasonlítható a mai gőzölős készülékek kényelméhez. Egy heti ruhaadag vasalásán vagyok túl. Egy hosszú nap után fárasztónak tűnt ez a házimunka, pedig gőzölős vasalóval, állítható hőfokkal bármilyen textíliával könnyű megbirkózni.
A szenes vasalótól a villanyvasalóig
Az igazi áttörés a 19. század végén, a 20. század elején történt, amikor is feltalálták az elektromos vasalót.
A villanyvasalók a lakóházakban az elektromos áram bevezetése után terjedtek el. Magyarországon az 1950-es években már a parasztság körében is ismertek voltak.
Ma már különböző típusú és márkájú vasalók tömkelegéből válogathatunk igényeinknek és pénztárcánknak megfelelően.
| Korszak | Vasalási eszköz vagy technika |
|---|---|
| Kr. e. 206 - Kr. u. 220 | Serpenyő alakú kínai vasaló |
| 1700-as évek | Mángorlófa |
| 17. század végétől | Hővel végzett vasalás |
| 19. század | Öntöttvas, belső hőforrású szenes vasalók |
| 19. század vége, 20. század eleje | Elektromos vasaló |
| 1950-es évek | Villanyvasaló a parasztság körében is ismert volt Magyarországon |
A szenes vasaló mint néprajzi és gyűjtői tárgy
Egy bölcs megállapítás szerint ahogy a fa nem hozhat hajtást és termést gyökér nélkül, úgy a múlt ismerete nélkül nem lehetünk teljesen tisztában a jelen történéseivel, viszonyaival sem.
Ez nemcsak a történelem eseményeire, azok napjaink viszonyaira gyakorolt hatásaira érvényes, hanem arra is, hogy tisztában legyünk a munkánkat segítő tárgyak fejlődésével, már csak abból a szempontból is, hogy becsülni tudjuk azokat, amiért sokkal komfortosabbá teszik mindennapjainkat.
Szerény gyűjteményem részét képezi három darab régi szenes vasaló, melyek közül kettő majdnem teljesen egyforma.
A régi vasaló nem csupán egykori háztartási eszköz. Öntöttvas teste, fa fogantyúja, fedélzárója és huzatnyílásai együtt egy olyan korszak technikai gondolkodását mutatják be, amelyben a használati tárgyakat tartósságra és egyszerű működésre tervezték.
A különböző díszítőelemek a készülékek küllemét is változatossá tették. A kakasos, oroszlánfejes, hattyús, fáraófejes és emberfejes kialakítások miatt a szenes vasalók a háztartási tárgyak mellett néprajzi és gyűjtői szempontból is érdekes darabokká váltak.
A szenes vasaló
A múzeumokban, tájházakban és magángyűjteményekben őrzött példányok érzékeltetik, hogy a vasalás korábban mennyivel több erőt és időt igényelt. A tájházba látogató gyerekek szeretik megtapogatni, elcsodálkoznak a súlyán és azon, hogyan lehetett ezzel valamikor simára varázsolni egy frissen mosott fehér anyagot, ruhát vagy terítőt.
A szenes vasalók története jól mutatja, hogyan vált a nehéz, füsttel és parázsló szénnel járó házimunka fokozatosan könnyebb fizikai munkává.