„A mai napig a csirkedarálásról vagyok a leghíresebb, noha soha életemben nem daráltam, nem szaggattam szét csirkét színpadon. Mi voltunk annak idején az ügyeletes rosszak” - meséli Nagy Feró.
A történet a magyar rock- és punkzene egyik legismertebb városi legendájává vált, miközben a hozzá kapcsolódó események, emlékek és tanúvallomások több ponton eltérnek egymástól.
A CPg csirkedarálós ügye
Bizonyíthatóan volt legalább egy koncert Budapesten, ahol a show áldozatául esett egy szárnyas.
1982. március 5-én a budapesti Kozák téri Ifjúsági Klubban - több más együttes mellett - a CPg nevű punkzenekar lépett fel.
„A koncert szerves része volt a ’tyúkáldozat’ bemutatása: utolsó számuk lejátszása alatt egy tyúkot tőrrel szétvágtak” - olvasható egy koncertről készült állambiztonsági jelentésben.
„Az énekes lefogta csirkét és egy csirkevágó ollóval vagdalta. Miközben társai zenéltek, néhány darabot kidobott a közönség közé, akik úgy, nyersen elkezdték szopogatni a csontokat” - idézi fel az este legemlékezetesebb pillanatát Bánkuti András, egyike a helyszínen jelen lévő fotósoknak.
„A Kozák téri koncert napján a csirke már érkezésemkor a szekrényben volt. Állítólag a főbérlő nénitől lopták, akinek rengeteg csirkéje volt. A buli elején a lábdobra kötötték egy gatyamadzaggal, ott kapirgált a szerencsétlen a koncert alatt. Aztán egyszer Béla levágta, úgy, ahogy egy csirkét le szoktak vágni. Ettől a tömeg teljesen bevadult, páran feljöttek a közönség soraiból a színpadra is, és cafatokra szedték” - mesél az estéről Varga Zoltán, a CPg basszusgitárosa.
Egy másik bennfentes, a zenekarral szoros barátságban álló Pálinkás-Szűts Róbert újságíró szerint „Güzünek - Benkő Zoltán - volt otthon egy füzete, abba írták bele az agyament hülyeségeiket, mit kellene csinálniuk a színpadon. Ebben van egy feljegyzés, hogy Haska lábára egy tyúkot kellene kötni. A fiúk loptak is egyet, Kőbányán ez nem volt nagy kunszt. A Kozák téri koncerten már így indult a buli. Güzü szerint nem akartak semmit a csirkétől - ennek persze ellentmond a kép, amin Haska látható az ollóval -, végül is a koncerten részt vevő figurák tépték szét. Miután Güzü elmesélte, hogyan született a csirke ötlete, mint showelem, ahány fórumon csak beszaladtam a történetbe, mindig helyreigazítottam” - meséli Pálinkás-Szűts.
Mit tudunk biztosan a Kozák téri koncertről?
| Adat | Részlet |
|---|---|
| Helyszín | budapesti Kozák téri Ifjúsági Klub |
| Időpont | 1982. március 5. |
| Fellépő zenekar | CPg |
| Az esemény leírása | tyúkáldozat bemutatása |
| Eszközök | tőr, csirkevágó olló |
| Szemtanúk | Bánkuti András, Varga Zoltán |
Már korábban is beszéltek csirkedarálásról?
Vannak azonban a történetnek olyan szereplői, akik gyanítják, hogy nem a Kozák tér volt a kiindulópont.
Bánkuti szerint már jóval a Kozák téri koncert előtt hallani lehetett, hogy vannak olyan zenekarok, például Nagy Feró Beatricéje, amelyek csirkét darálnak a színpadon.
„Szerintem a CPg egy már létező városi legendát tett valóssá” - véli Bánkuti András.
Gyanújával nincs egyedül. Nagy Feró például már a CPg-koncert előtt hallott a darálásról.
„Egy alkalommal Erdős Péter beszélt a televízióban a csirkedarálásról. Minket név szerint nem említett meg az ügy kapcsán, de olyan műsorban szólt erről, amelyikben a Beatricéről, a punkról meg az újhullámról volt szó” - meséli Nagy Feró.
A Beatrice frontembere egy másik, korábbi példát is idéz: két évvel a nevezetes CPg-koncert előtt, 1980 őszén egy művházban adtak koncertet, ami előtt az intézmény igazgatója arra kérte őket, hogy a „csirkés dolgot” hagyják ki.
Az énekes először nem tudta, miről van szó, kicsit meglepődött, majd megnyugtatta az igazgatót, se csirkét, se darálót nem hoztak magukkal.
A Beatrice szerepe a legendában
Nagy Feró története alapján a Beatrice neve már a CPg koncertje előtt összekapcsolódott a csirkedarálásról szóló szóbeszéddel.
A rendelkezésre álló emlékek szerint azonban ez nem bizonyítja, hogy a Beatrice valóban végrehajtott volna ilyen színpadi akciót.
Nagy Feró ezt egyértelműen így fogalmazta meg: „A mai napig a csirkedarálásról vagyok a leghíresebb, noha soha életemben nem daráltam, nem szaggattam szét csirkét színpadon.”
A történetben ezért két külön szál kapcsolódik össze: a Beatricéhez kötődő korábbi szóbeszéd és a CPg 1982. március 5-i koncertjén dokumentált, illetve több szemtanú által felidézett esemény.
Miért válhatott városi legendává?
„Mi voltunk annak idején az ügyeletes rosszak” - mondja Nagy Feró.
A kijelentés jól érzékelteti azt a közeget, amelyben a Beatrice és a punkzenekarok működtek. A botrányosnak tartott hírek, a hatósági jelentések, a koncertfotók és a szájhagyomány egymást erősítve alakították a zenekarokról kialakult képet.
Bánkuti András szerint a CPg egy már létező városi legendát tett valóssá.
Az eseményekről szóló beszámolók ugyanakkor nem teljesen azonosak: az állambiztonsági jelentés tőrről ír, Bánkuti András csirkevágó ollóról számol be, Varga Zoltán pedig arról beszél, hogy a közönség tagjai szedték cafatokra az állatot, miután Béla levágta.
Pálinkás-Szűts Róbert beszámolója további bizonytalanságot mutat: szerinte Güzü azt állította, hogy nem akartak semmit a csirkétől, miközben a kép Haskát ollóval ábrázolja.
A történet nemzetközi előzménye
Állatokkal való gusztustalankodás még korábbról, a tengerentúlról - Alice Coopert már a hatvanas évek végén hírbe hozták egy csirke színpadon való legyilkolásával.
A Nagy Feróhoz és a Beatricéhez kapcsolt csirkedarálós legenda tehát egy szélesebb rocktörténeti képbe illeszkedett, miközben a magyar történet konkrét, bizonyítható koncerteseménye a CPg Kozák téri fellépéséhez kötődik.
Nagy Feró pályája röviden
Nagy Feró (Nagy Ferenc, Letenye, 1946. január 14. -) Kossuth-díjas magyar énekes, színész, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere, a „nemzet csótánya”.
Letenyén jött világra a székelykocsárdi születésű Nagy János és a nyárádszentbenedeki születésű Náznán Sarolta erdélyi menekültek fiaként.
Édesapja azért jött át Magyarországra, mert nem akart a magyarok ellen harcolni a román hadseregben.
Ezután röviddel családja Budapestre költözött.
Eleinte egy kocsiszínben laktak, majd egy Verőfény utcai pincelakásba kerültek.
Középiskolába a kőbányai Szent László Gimnáziumba járt, azonban onnan kirúgták.
1963 és 1970 között a Richmond Heads és a Zárvatermők zenekarok tagja volt.
1978-ban Feró újraalakította az immáron rockzenét játszó Beatricét, aminek a frontembere lett.
Útlevelét hamarosan bevonták, a Kádár-korszak kultúrpolitikája pedig igyekezett ellehetetleníteni az együttest, 1981-ben a zenészszervezetek is elhatárolódtak tőle, így feloszlottak.
Még 1981-ben létrehozta a Bikinit, amit a későbbiektől a megkülönböztethetőség miatt Ős-Bikini néven emlegetnek.
Ennek 1985-ig volt a frontembere.
Színházi és rádiós munkái
1985-től 1987-ig szólista volt, Bergert alakította a Rock Színház Hair című musicalében, majd 1986-ban átdolgozta a Hamletet, amelyet az Egyetemi Színpadon tűztek műsorra tíz napon keresztül.
1989-től vezette a Garázs című rádióműsort, amely a problémákkal küszködő fiatalok számára nyújtott segítséget, valamint amatőr zenekarok számára is bemutatkozási lehetőséget kínált a nagyközönség előtt.
1989-ben Állami Díj kitüntetésben részesült.
Ekkoriban Feró a Musica Hungarica könnyűzenei fesztivál, és a Rockkalapács munkatársaként és műsorvezetőjeként is dolgozott.
Fontosabb későbbi állomások
2004-ben jelent meg válogatássorozatának I. CD-je Antológia címmel, 2005-ben a következő, majd ugyanebben az évben Boldog szép napok...
2010-ben Feró az RTL Klub X-Faktor nevű zenei tehetségkutató műsorában mentorként működött közre, és ezt a szériát az ő mentoráltja, Vastag Csaba nyerte meg.
Ugyanebben a műsorban a 2011-es és 2012-es évadban is mentorkodott.
2013. március 16-án a Beatrice 35 éves születésnapi jubileuma alkalmából háromórás koncertet adott a Petőfi Csarnokban.
Sztárvendégként fellépett az omegás Benkő László, aki előző nap vette át Kossuth-díját.
2023-ban szerepelt a Csináljuk a fesztivált! című műsorban.
Színházi szerepei
| Év | Darab | Szerep | Helyszín |
|---|---|---|---|
| 1985 | Hair | Berger | Rock Színház |
| 1987 | Hamlet | Hamlet | Egyetemi Színpad |
| 1990 | István, a király | Laborc, magyar úr | Szegedi Szabadtéri Játékok |
| 1990 | István, a király | Laborc, magyar úr | Népstadion |
| 1993 | Atilla - Isten kardja | Önögész hadvezér, a görög hun | Margitszigeti Szabadtéri Színpad |
| 1995 | JFK | KGB-s | Margitszigeti Szabadtéri Színpad |
| 1996 | Egri csillagok | Sárközi cigány | Margitszigeti Szabadtéri Színpad |
| 2000 | A megfeszített | Tanítvány | Margitszigeti Szabadtéri Színpad |
| 2002 | Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról | N/A | Ruttkai Éva Színház |
| 2008 | István, a király | Regős | Szegedi Szabadtéri Játékok |
| 2013 | Ricse, Ricse, Beatrice | Nagy Feró | Újszínház |
Közéleti szerepvállalása
Az 1990-es években először a liberális, majd a jobboldali szemléletű politikai közösséggel szimpatizált.
A rendszerváltás idején jól ismert kortes mondat volt a „Nagy Ferót köztársasági elnöknek! avagy Szakadt országnak szakadt elnököt!”.
1993-ban az alapítók között csatlakozott az MDF-ből kiváltak által létrehozott MIÉP-hez.
A 2010-es évek közepétől kezdve egyre nyíltabban elköteleződött Orbán Viktor és a Fidesz politikája mellett.
Nyíltan beszélt arról, hogy aki nem támogatja Orbán Viktort, az „hazaáruló” vagy „hülye”.
Nagy Feró már jó ideje visszatérő vendége a Fidesz rendezvényeinek.
A rendszerváltás utáni közéleti szerepvállalása jelentősen eltér attól a képtől, amelyet a Beatrice a hetvenes évek végétől és a nyolcvanas évek elején képviselt.
Nagy Feró és a nyilvánosság
„A nemzet csótánya” néven ismert előadó a zenei pályája mellett rádiós műsorvezetőként, színészként, dalszövegíróként és televíziós mentorként is jelen volt.
A Garázs című rádióműsor a problémákkal küszködő fiatalok számára nyújtott segítséget, valamint amatőr zenekarok számára is bemutatkozási lehetőséget kínált a nagyközönség előtt.
A Beatrice frontembereként kialakult róla egy olyan kép, amelyben a rendszerrel szemben álló, lázadó és provokatív előadó szerepe kapcsolódott össze a zenekar történetével.
Ebben a közegben a csirkedarálásról szóló szóbeszéd különösen könnyen válhatott a zenekarhoz tapadó, önálló életet élő történetté.
Miért fontos különválasztani a Beatricét és a CPg-t?
A Beatrice nevét már a Kozák téri koncert előtt összekapcsolták a csirkedarálással, de Nagy Feró saját elmondása szerint soha nem darált vagy szaggatott szét csirkét színpadon.
A CPg esetében ezzel szemben legalább egy konkrét, 1982. március 5-i budapesti koncerthez több beszámoló és egy állambiztonsági jelentés is kapcsolódik.
A két történetszál később összefonódott, ezért a közönség emlékezetében a Beatrice és a CPg neve is része lett ugyanannak a legendának.
A különbség az állítások jellegében van: a Beatrice esetében előzetesen terjedő szóbeszédről és egy korábbi félreértésről van adat, a CPg esetében pedig konkrét koncertbeszámolók maradtak fenn.
A legenda fennmaradása
Az esetről Dezső Andris készített egy visszatekintést a Legendavadászat című könyvbe.
A történet máig azért emlékezetes, mert egyszerre kapcsolódik a punk provokációjához, a koncertközönség reakciójához, az állambiztonsági megfigyeléshez és a magyar rockzene egyik legismertebb alakjához.
Nagy Feró neve végül nem azért vált összefonódóvá a csirkedarálással, mert bizonyíthatóan végrehajtotta volna ezt a színpadi akciót, hanem azért, mert a Beatrice-ről már korábban is terjedt ez a történet.
„Mi voltunk annak idején az ügyeletes rosszak” - foglalja össze Nagy Feró azt a szerepet, amelyet a Beatrice a korszak zenei és kulturális nyilvánosságában betöltött.