Hűtő alá padlófűtés került: mit kell tudni, és hogyan előzhetők meg a problémák?

A padlófűtés kényelmes, energiatakarékos és a modern otthon egyik legvágyottabb extrája - de nem mindenhova való. Vannak helyek és burkolatok, ahol a rendszer többet árt, mint használ, és akár a bútorokat, gépeket vagy a padlót is tönkreteheti.

Sokan álmodnak arról, hogy egy téli reggelen mezítláb lépnek a padlóra, és a jéghideg járólap helyett kellemes meleg fogadja őket. A padlófűtés valóban a csendes luxus egyik legjobb példája: láthatatlan, egyenletes hőt ad, megszabadít a radiátoroktól, és segít szellőssé tenni a teret.

Miért kellemes a padlófűtés?

Egy helyiségben jó komfortérzet akkor alakul ki, ha a hőmérséklet egyforma a lábunk magasságától a fejünk búbjáig. Erre a radiátoros, konvektoros, cserépkályhás fűtési megoldások nem alkalmasak, mert a radiátor lemezei között felmelegedő levegő felszáll a helyiség felső részébe, lassan lehűlve ereszkedik alá, így a leghidegebb a padlónál lesz, a legmelegebb pedig a mennyezet alatt.

Régi, nagy belmagasságú épületekben akár 26-28 fokot is mérhetünk a mennyezet alatt, míg a tartózkodási zónában (1-1,5 méter magasságban) alig van 21 ˚C. Nem kell ecsetelni, hogy egy templom, kolostor, várkastély termeit egyszerűen lehetetlen feladat ilyen módszerrel kifűteni.

A padlófűtés ezzel szemben egyenletes hőmérséklet-eloszlást eredményez, az alulról lassan felszálló meleg egyenletesen melegít át mindent, kellemes komfortérzetet ad, nem okoz felesleges túlfűtést a helyiség felső részében, tehát energiatakarékos is.

Padlófűtéses szobában sokkal jobb a melegérzetzünk, mint egy azonos hőmérsékletű radiátorosban.

Egy padlófűtéses helyiségben sokkal jobb a melegérzetünk, mint egy azonos hőmérsékletű radiátoros vagy konvektoros szobában. Ennek az az oka, hogy a nagy meleg felület sugározza a hőt.

Mindez hasonló ahhoz, amikor fagyos időben tábortűz közelében vagyunk: bár a tűz melegítette füst nem ér hozzánk, a forró lángok sugározta melegtől egészen átmelegedhetünk (no persze csak a tűz felé forduló testfelületünk).

A padlófűtés úgy működik, mint a szoba aljára kiterített lehűtött tábortűz. Ennek eredményeképpen nemcsak azért lesz energiatakarékos, mert egyenletes meleget biztosít, hanem mert a nagy sugárzó felület miatt alacsonyabb helyiséghőmérséklet is elegendő a jó hőkomfortérzethez, azaz nem kell annyira fűteni egy padlófűtéses lakást, mint egy radiátorost.

A padlófűtés fő típusai

Jelenleg két csoportba sorolhatjuk a padlófűtési rendszereket: Elektromos rendszerek és hidraulikus rendszerek, amelyek meleg vízzel üzemelnek.

Vizes, hidraulikus padlófűtés

A hagyományos, más néven vizes vagy hidraulikus padlófűtési rendszer a legelterjedtebb és legkiforrottabb felületfűtési technológia.

A működés lényege, hogy a padló alatti aljzatbetonba fektetett, strapabíró műanyag csőhálózatban meleg vizet keringetnek. Ez a víz adja át a hőt a betonnak, ami nagy felületen, egyenletesen sugározza azt a helyiségbe.

A rendszer legfőbb előnye a rendkívüli energiahatékonyság. Mivel a hőleadás nagy felületen történik, elegendő alacsony, 30-45 °C-os vízhőmérsékletet alkalmazni a kellemes hőérzet eléréséhez.

Ez a tulajdonsága teszi tökéletes társsá a modern, megújuló energiát hasznosító hőtermelők, mint például a hőszivattyúk vagy a napkollektoros rendszerek számára, amelyek éppen ebben az alacsony hőmérsékleti tartományban működnek a leghatékonyabban.

Ennek köszönhetően a vizes padlófűtés üzemeltetési költsége a legalacsonyabb az összes fűtési rendszer közül.

A vizes rendszerek másik kiemelkedő tulajdonsága a hűtési képesség. Nyáron a csőhálózatban hideg vizet keringetve a rendszer hatékonyan és csendesen hűti a helyiségeket, megszüntetve a zajos, huzatos és potenciálisan egészségtelen klímaberendezések szükségességét.

Egyetlen, láthatatlan rendszer biztosítja az ideális klímát az év minden napján.

A telepítés a rendszer komplexitása miatt szakértelmet igényel, és jellemzően új építésű házaknál vagy teljes körű felújításoknál alkalmazzák, ahol az új aljzatbeton rétegrend kialakítása a projekt része.

A vizes padlófűtés rétegrendjének precíz kialakítása kulcsfontosságú a rendszer hatékonysága szempontjából, beleértve a megfelelő hőszigetelést és az esztrich vastagságát.

A padlófűtés tervezés során kell meghatározni a fűtési körök számát, a csőfektetés sűrűségét és az osztó-gyűjtő helyét.

A padlófűtések elterjedésének évtizede a nyolcvanas évekre tehető. Ekkor jelentek meg azok a hőálló műanyag csövek, amelyek már évtizedeken keresztül képesek voltak a meleget és a nyomást elviselni, valamint általánossá váltak a fűtési rendszerekben a szivattyúk alkalmazása.

A korszerű padlófűtések már nem a tartófunkcióval rendelkező vasbeton födémbe kerülnek, hanem hőszigetelés fölött közvetlenül a padlóburkolat alá tekerik be a közel 100 méter hosszú műanyag csöveket.

A megfelelő beépítés eredményeképpen a padlófűtés gyakorlatilag csak azt a helyiséget fűti, amelynek a padlójában van, az alatta levőt nem.

Elektromos padlófűtés

Az előbbivel ellentétben az elektromos rendszer költségesebb fenntartású lehet, ám viszonylag egyszerűen telepíthető.

A padlózathoz és az épület tulajdonságaihoz mérve fűtőszőnyeges vagy fűtőkábeles megoldás is választható. Ez attól függ, hogy közvetlen vagy hőtartó előnyeit szeretnénk inkább élvezni.

Az elektromos padlófűtés megkímél bennünket az épületbontás maceráitól és a költséges szerelői díjaktól.

Sokkal olcsóbb megoldás az aljzatbeton feltörésénél és a csőrendszer megpiszkálásánál, ha a mobilabb elektromos megoldást választjuk.

Ráadásul az elektromos padlófűtések kiválóan használhatóak a már meglévő vízforgatós rendszerek mellett is.

Együtt alkalmazva jelentősen spórolhatunk akár számlákon is, ha kombinált fűtést használunk.

Ennek az az oka, hogy a padlót is melegítve egy klasszikus fűtési rendszer sokkal gyorsabban, kisebb erőfeszítéssel fel fogja tudni melegíteni a teret, mint ahogy azt önmagában tenné.

Fűtőszőnyeg vagy fűtőfólia?

Elektromos fűtőszőnyeg

Amikor felújításon, építkezésen gondolkodunk, és fűtésként elektromos rendszert választanánk, ha a fűtőszőnyeget választjuk, akkor modern, gyors és olcsó elektromos padlófűtést telepíthetünk otthonunkba.

Kiegészítő, vagy teljes értékű fűtésre van szükségünk, mindenképp okos választás.

Mivel a csemperagasztóba, vagy aljzat betonba közvetlenül lefektethető, így a járólap, vagy kövezet alá kerül beépítésre.

Ráadásul kövezet feltörés nélkül, utólagos beépítésre is alkalmas kis helyigénye miatt, hiszen a csemperagasztót vagy aljzatkiegyenlítőt is legalább ekkora vastagságban kell bedolgozni.

Mert nem kell feltörni a meglévő padlóburkolatot, egyszerűen telepíthető vésés és bontás nélkül.

A szőnyegszerű padlófűtést egyszerűen elhelyezhetjük akár már meglévő padlóburkolat felületére legyen az csempe vagy padlólap.

Az elektromos fűtőszőnyeg a telepítés során a csemperagasztó rétegbe fektethető le, közvetlenül a hidegburkolat alá.

A mindössze néhány mm vastag elektromos fűtőszőnyeg beszerelése gyors és nem igényel különösebb gépészeti kialakítást, így természetesen szakember munkájára sem kell számítanunk.

Nem szükséges bonyolult előzetes tervezés, nincs szükség speciális beépítési rétegrend kialakítására.

Ráadásul az élettartama gyakorlatilag korlátlan.

Vezérlése termosztáttal történik.

A fűtőszőnyegnek mindössze 3,8mm vékony helyre van szüksége a járólap alatt, ezért utólagos beépítésekhez, felújításokhoz is használhatjuk, akár a meglévő, régi padlóburkolat megbontása nélkül, megspórolva a rengeteg munkát és a sitt elszállításának költségét.

Ha hidegburkolatok alá szeretnénk használni, mint pl. járólap, kerámia burkolatok, kőlap, gránit, márvány, gresslap, stb. akkor közvetlenül flexibilis csemperagasztót vagy aljzatkiegyenlítőt kell helyeznünk a fűtőszőnyegre.

Ha a fűtőszőnyeget választjuk, egyenletes hőmérséklet és magas komfort érzetet érhetünk el.

Magyarul, akik fázósak, soha többé nem lesz sugárzó hideg a lábuknak.

A legbiztonságosabb elektromos padlófűtés, mely egyszerűen és gyorsan telepíthetünk bármilyen helyiségben, mindegy, hogy az előtér, fürdőszoba, konyha, garázs, vagy éppen nappali.

Elektromos fűtőfólia

Az elektromos padlófűtés fűtőfóliával burkolat alá telepíthető, vékony, egyenletesen melegítő rendszer, amely laminált padló, vinyl vagy szőnyeg alatt is kiválóan működik.

A padló alatti fűtőfólia kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a burkolat típusát, a helyiség méretét és a kívánt komfortszintet.

Burkolat kompatibilitás: Fűtőfólia elsősorban laminált padló, vinyl (LVT), párnázott szőnyeg vagy parketta alá alkalmas.

A fűtőfólia vastagsága általában 0,3-1 mm között van, ezért a padló szintjét érdemben nem emeli meg.

A fűtőfólia burkolat alá zárt, érintésvédett rendszer: a padló felszíne egyenletesen és kellemes hőmérsékleten melegszik (legfeljebb 27-29 °C).

Ez gyermekek és háziállatok számára biztonságos, sőt kényelmes.

Igen, a fűtőfólia laminált padló alatti elhelyezésre tervezték.

Fontos, hogy a laminált padló gyártója engedélyezze az alulfűtést, és a padlóhőmérséklet ne haladja meg a 27-28 °C-t.

A havi fogyasztás a helyiség méretétől, a termosztát beállításától és az épület szigetelésétől függ.

Egy 15 m²-es szoba esetén - 100 W/m² teljesítménnyel, napi 6-8 órás üzemeltetéssel - a havi fogyasztás tájékoztató jelleggel 90-120 kWh körül alakul.

Max. Gyártói engedély szükséges, max.

Padlófűtés új építésnél és felújításnál

Természetesen jobb helyzetben vagyunk, ha az építkezés során eleve ilyenre tervezzük a rendszert és a padlózatot.

Ilyenkor ugyanis, mindent össze tudunk hangolni a padlófűtéssel, hiszen ennél a fűtési módnál nem mindegy például az sem, hogy milyen burkolat kerül rá.

Napjainkban már alapfelszereltségnek tekinthető, ha egy házban van padlófűtés. Ez régen szinte még luxusnak számított az akkori technológia drágasága miatt.

Na de miért főleg az újonnan épült házaknál javasolt? A válasz a szigetelésben rejlik.

Az újabban épült házak hőtartási képessége ugyanis sokkal jobbá vált a modernebb szigetelőanyagoknak köszönhetően.

Napjainkra már egyre inkább képes az új építésű házaknál költséghatékony megoldást nyújtani ez a kivitelezés is.

A korszerű padlófűtések már nem a tartófunkcióval rendelkező vasbeton födémbe kerülnek, hanem leggyakrabban az 5-6 centiméter lépésálló hőszigetelés fölé, közvetlenül a padlóburkolat alá.

Nedves és száraz rendszerek

Nedves rendszerek esetében a csővezeték aljzatbetonba (esztrich) ágyazva fut és általában hidegburkolatokat használunk a hő közvetítésére (csempe, járólap).

Ezek a rendszerek újépítésű épületeknél kerülnek kialakításra, hisz ilyenkor még az aljzatbeton kiöntése előtt lehetőségünk van a csővezetéket a betonszerkezetbe integrálni.

Ezzel szemben a száraz rendszerek felújításoknál használatosak, ahol az aljzatbeton már kiöntésre került és így csak az afeletti szerkezetbe tudunk padlófűtést integrálni.

Sokak szerint megfelelő megoldás a kisebb terek befűtésére, viszont a legnagyobb értéke mégis az, hogy a lakásfelújításoknál és az átalakításoknál is egyszerűen telepíthető.

Ehhez ugyanis nem kell feltörni az aljzatbetont.

Másik nagy előnye, hogy szinte hibamentesen működtethető, nem kell tartani a csövek eldugulásától sem.

Mivel a járószint alá fektetik őket, így hiba esetén is könnyen cserélhetőek az elemek.

Az elektromos padlófűtés rétegrendje

Ha már a lakás vagy ház kivitelezésének elején gondolunk arra, hogy az elektromos padlófűtés lesz a legjobb fűtési megoldás az otthonunkban, akkor viszonylag egyszerű dolgunk van a belsőépítészeti munkáknál is, mert az aljzatbetonba beépített fűtőkábeles rendszernél a befejező burkolat tetszőleges lehet, ami természetesen padlófűtéshez is megfelelő.

A rétegrendben szerepelhet lépésálló hőszigetelés tervezett vastagságban, mely lehet EPS PS hab 100 vagy 150 kg/m2 teherbírású, vagy a drágább ugyan, de messze jobb megoldást nyújtó a zárt cellás XPS PS hab.

Az aljzatbeton - teherelosztó beton, mely tartalmazza a fűtőkábeles rendszert - vastagsága függ attól, hogy normál vagy komolyabb hőtároló képességű fűtést szeretnénk.

A padlószenzort külön csőben helyezzük el, mégpedig úgy, hogy cserélhető legyen a későbbiekben meghibásodás esetén.

Ha megvan a komplett rétegszerkezet, és csak az új kerámia hidegburkolat alá szeretnénk padlófűtést elhelyezni, ritkábban ugyan, de van lehetőség a fűtőkábel elhelyezésére is.

Ez szabálytalan alaprajz esetén merül fel elsősorban.

Utólagos fűtőszőnyeges kialakítás

Az elektromos padlófűtés utólagos kialakításának leggyakoribb módja az elektromos fűtőszőnyeg vagy fűtőháló.

Itt megspórolhatjuk a kivitelezési munka jó részét a fűtőkábelhez képest, hiszen a fűtőkábel már egy 50 cm széles üvegszövetes rabichálón rögzítve van megfelelő kábeltávolsággal.

Mivel a régi burkolat vagy a kész aljzatbeton általában elég sima felületet ad, a kialakítás gyors és ami a legfontosabb, hogy ez a rendszer nem igényel már meglévő hőszigetelést a padlószerkezetben, azaz akár a korszerűtlen is nagyon hideg érzetet adó padlónk is lehet kellemes meleg akkor is, ha a meglévő fűtésrendszert emellett még használjuk.

A fentiek alapján elmondható, ha a házon belül nincs a padló rétegrendbe beépített hőszigetelés, akkor gyakorlatilag a laminált padlós rendszerhez hasonló vastagságban is meg tudjuk oldani a gazdaságos padlófűtést hidegburkolat esetén is.

Nyilván javasolható azért a legalább 2 cm vastag, de tapasztalat szerint már a 10mm is nagyon jó eredményt ad.

Miért nem szabad padlófűtést tenni a hűtőszekrény alá?

A modern otthonokban a konyha már nemcsak funkcionális helyiség, hanem élettel teli tér, ahol minden elemnek megvan a maga szerepe.

A padlófűtés itt különösen praktikus lehet - de a konyhai nagygépek alatt tilos elvezetni a csöveket.

A hűtő, a fagyasztó, a sütő és a mosogatógép saját hőt termelnek, és ha alulról is melegíted őket, az túlterheli az elektronikájukat.

Ráadásul a hűtő ilyen esetben több energiát fogyaszt, hiszen folyamatosan kompenzálnia kell a hőmérsékletet.

Megoldás: A padlófűtést a tervezésnél úgy kell kialakítani, hogy a gépek alatti terület kimaradjon a fűtött zónából.

Nálunk a konyha padló kb. 25-26 fokos. Tud az olyan nagyon ártani a hűtőszekrénynek? Ha igen, akkor mit lehet tenni?

Néhány oldalon azt olvastam, hogy problémát okozhat, ha padlófűtéssel fűtött padlóra állítjuk a hűtőszekrényt.

Úgy gondolom, hogy másnál is lehet padlófűtés a konyhában a hűtőszekrény alatt.

A padlófűtés és a nagygépek kapcsolatánál a tervezési feltétel a döntő: a készülékek alatti területet nemcsak használat közben, hanem már a fűtési körök kialakításakor is célszerű fűtetlenül hagyni.

Beépített bútorok és padlófűtés

Sokan gondolják, hogy a padlófűtés úgyis mindenhol egyenletes, így a bútorok alatt is működik.

Pedig ez súlyos tévedés.

A beépített bútorok - például a gardróbok, konyhapultok, komódok - szigetelnek, a hő pedig nem tud kijutni alóluk.

Ettől a csövek túlhevülhetnek, a faelemek pedig deformálódhatnak.

Ha egyszer javítani kell a rendszert, a beépített bútorok alatt futó szakaszokat nehezen és költségesen lehet csak feltárni.

Mert a szekrenyek a külső falon vannak, és a szekrény miatt nem nagyon szellőzik a fal, és a konyha párás, és konkrétan nedves volt a szekény alatt a padló.

Miért kellett fűtést tenni a lábazatba?

Életem egyik hibája, hogy nincs a szekrény alatt fűtés. Abszolút nem szabad kihagyni!

A két szempont nem minden esetben azonos: a bútor alatti fűtés segíthet a hideg felületek melegítésében, ugyanakkor a beépített, rosszul szellőző bútorok alatt a hőleadás akadályozott, ezért a körök helyét az adott bútorozás, a falszerkezet és a páraviszonyok figyelembevételével kell meghatározni.

Burkolatok, szőnyegek és fa felületek

A padlófűtés alá nem minden burkolat ideális.

A fa hőtágulása, és a padlófűtés folyamatosan ingadozó hőmérséklete miatt repedhet, vetemedhet vagy felválhat.

A padlófűtés és a vastag szőnyeg nem jó párosítás.

A vastag textilréteg, különösen, ha alátéttel is lefektetik, szigetel, vagyis megakadályozza, hogy a hő eljusson a szoba légterébe.

Ha ragaszkodsz a szőnyeghez, válassz padlófűtéshez tervezett, vékony gyapjú- vagy polipropilén anyagot.

Az elektromos padlófűtés fűtőfóliával burkolat alá telepíthető, vékony, egyenletesen melegítő rendszer, amely laminált padló, vinyl vagy szőnyeg alatt is kiválóan működik.

Fontos, hogy a laminált padló gyártója engedélyezze az alulfűtést, és a padlóhőmérséklet ne haladja meg a 27-28 °C-t.

Milyen helyeken nem ideális a padlófűtés?

Konyhai nagygépek alatt

• A hűtő, a fagyasztó, a sütő és a mosogatógép saját hőt termelnek.
• Az alsó fűtés túlterhelheti az elektronikát.
• A hűtőszekrény energiafogyasztása megnőhet.
• A gépek alatti területet a tervezésnél ki kell hagyni a fűtött zónából.

Beépített bútorok alatt

• A bútorok akadályozzák a hőleadást.
• A hő nem tud megfelelően kijutni a helyiségbe.
• A faelemek deformálódhatnak.
• A későbbi javítás nehéz és költséges lehet.

Vastag szőnyegek alatt

• A vastag textilréteg hőszigetelőként viselkedik.
• Az alátét tovább ronthatja a hőátadást.
• A fűtés hatékonysága csökkenhet.

Nedves pincékben és alagsorokban

Az alagsor és a pince nedves, hőingadozó környezet, ahol a padlófűtés csak speciális körülmények között működik jól.

A rosszul szigetelt helyiségekben a hő lefelé is elszökhet, miközben a felszín hideg marad.

A padlófűtés szabályozása és tehetetlensége

Szabályzásukkal is óvatosan kell bánni!

Igaz, hogy a modern padlófűtési rendszerek nem az egész födémet melegítik át, csak a hőszigetelés feletti aljzatbetont, azonban ennek átmelegítése lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, mint egy radiátor felmelegítése, ezért szabályozása sokkal lomhább.

Egy áthűlt lakás felfűtése akár 10-20 órát is igénybe vehet, de a padló érezhető hőmérséklet-változásához mindenképpen 1-2 óra kell.

Apróság még, hogy a padlófűtést amúgy nemigen kell szabályozgatni, ha a rendszer beállt, akkor kb. soha többet nem kell hozzányúlni, csak ősszel be, majd tavasszal meg kikapcsolni, szóval oda is elég lesz egy szivattyú és egy termosztát, ami kapcsolni tudja a padlófűtés kör szivattyúját.

Ezért nagy, ablakos helyiségekben rendszerint padlófűtést és radiátoros fűtést is kiépítenek: a padlófűtés biztosítja a jó komfortérzetet, a radiátorok pedig pillanatok alatt adhatják a meleget.

Jobb az, ha a radiátoros körök is szobatermosztáttal vannak vezérelve és nem a radiátorokra szerelt termikus szeleppel.

Szintén apróság, de a radiátoros körbe szerintem kevés lesz a 38 fokos előremenő víz, oda legalább 45 fok kell, ezért a kazánt 45 - 50 fokos előremenővel kell üzemeltetni.

Padlófűtéshez elegendő akár a 35-40 fokos fűtővíz, a mennyezethűtéshez pedig a 16-18 fokos közeg, így ez a rendszer nagyon jól párosítható a hőszivattyúkkal, mondhatni erre vannak kitalálva!

A padlófűtés hátrányai

Nem minden fenékig tejfel! Mint mindennek, a padlófűtésnek is vannak negatívumai.

Az ellenzők legfontosabb érve az, hogy a padlóról felfelé áramló meleg keveri a port.

Igen, ez valóban így van, bár ez nagymértékben függ a padlóburkolattól és a helyiség tisztaságától.

A padlófűtéses helyiségekben mérhetően kb. 30-40 cm magasságban kialakul egy lebegő porréteg, ezért hálószobákban, asztmás betegek tartózkodási helyiségeiben nem ajánljuk.

Ennek megfelelően a padlófűtés kialakításánál nemcsak a hőleadást és az energiafogyasztást, hanem a helyiség használatát, a burkolatot, a bútorozást és a lakók egészségi szempontjait is figyelembe kell venni.

Padlófűtés és mennyezethűtés

Mi a helyzet a hűtéssel?

Az energiatakarékosság különösen fontos szempont manapság.

Már tudjuk, hogy a nagy felületű fűtési rendszerek milyen takarékosak, hát készítsük el a nyári meleg napok modern, alacsony fogyasztású hűtési rendszerét is.

A fűtés ellenkezője a hűtés, a padló ellenkezője a mennyezet.

A padlót nem hűthetjük, mert nagyon kellemetlen lenne hideg padlón járkálni, no meg a függőleges hőeloszlást is jól tönkretennénk, ezért a nyári hűtés számára csövezzük be a mennyezetet is.

Az energiatakarékosság adott, hiszen a nagy hűvös felület révén nem kell lakóterünket annyira lehűteni, illetve elegendő 16-18 ˚C-os vizet járatni a csövekben.

Ha a két rendszert összeolvasztjuk, és lakásunkban padlófűtési és mennyezethűtési rendszert is kiépíttetünk, akkor eljutottunk korunk legkorszerűbb fűtési rendszeréhez.

A padlófűtés hőszivattyúval való kombinálása ma már a legkorszerűbb és leginkább jövőtálló megoldásnak számít, amely megfelel a legszigorúbb energetikai előírásoknak is.

Biztonság, tervezés és kivitelezés

Szakszerű telepítés mellett a káros sugárzás kibocsátása a rendszernek minden hazai jogszabályban meghatározott határértéken belül van, alacsonyabb, mint egy baby őr vagy mobiltelefon sugárzása.

Az új, harmadik generációs fűtőfólia önszabályzó tulajdonsággal rendelkezik, ami segít megvédeni a burkolatot és a lakásban található berendezéseket.

Az intelligens fűtőfólia nemcsak hogy feltölti a padlót, hanem egyúttal ideális állapotú, egyenletes sugárzást is biztosít az egész rendszeren belül.

Az intelligens fűtőfólia kivitelezéséhez, egy sík felület szükséges.

A cég 3 réteget telepít a teljes rétegrendből, a többit az ügyfélnek kell biztosítani.

Az alsó réteg 100 %-os fedésben 5 mm hőtükör, erre érkezik maga az intelligens fűtőfólia, ez az alapterület 60-70 %-át fedi le.

Önálló lakásban, meglévő elektromos hálózatra csatlakozva általában nincs szükség építési engedélyre, de a villamos munkákat szakképesített villanyszerelő végezheti.

Társasházi ingatlanban érdemes a házirend és a közös műszaki dokumentáció feltételeit is ellenőrizni.

Teljes felelőséget vállalunk infrafűtés szakértőink által tervezett fűtésrendszerért.

A Magyar Országos Elektromos Fűtés Szövetség kiemelt ajánlásával működik a vállalkozásunk.

Nyomásproblémák vizes padlófűtésnél

Zárt rendszerben a nyomás mindenhol azonos, illetve pontosabban a magasbban lévő óra kevesebbet, a mélyebben lévő többet mutat a víz súlya miatt, ez az eltérés méterenként 0.1 bar.

Az ingadozás teljesen normális, ahogy melegszik a víz úgy tágul, ezért nő a nyomás a rendszerben.

Feltételezem, hogy ha 1 db nyomáskiegyenlítő tartály van akkor 1 db zárt rendszered van tehát "1 db" nyomásértéket tudsz csak leolvasni bárhonnan a rendszeren amit a nyomáskiegyenlítő óra mutat.

A nyomásnak fix értéket kell mutatnia, nem mozog, ami általában a vízhálózat rendszernyomása (mivel onnan töltik fel) ezt előfordul, hogy tudatosan lecsökkentik 1 -1,5 bar közé, de teljesen megfelel a 1,5-2 bar közötti érték is.

Ha az változik 1,5 és 2 (gondolom bar) között akkor sürgősen nézesd meg egy szakival, de ne haragudj meg, inkább ne nyúlj hozzá.

Ma voltam kint ismét, picit benéztem, mellékelek képet az óráról.

Nem kicsit megszívatott.. Arra gondolok, hogy sokat zsugorodott az esztrich, megnőtt a nyomás a csövekben és az akasztotta ki az órákat.

Megnézem, köszi a tippet. Bár nem értem, hol lehet levegős vagyhát miért most jönne elő.

Az osztókon csak a fűtéskörök vannak egyelőre, egyik ág dugóval, másik nyomásmérő órával van lezárva.

Több hónapja stabilan állt a nyomás, most meg hirtelen nullára esett.

Üdv! Lehet csak simán távozott a levegős rendszerből a levegő,annyit tennék ,hogy ahonnan feltölthető a rendszer (valami alsó csonk),ott akár tömlővel is rátöltenék a rendszerre és figyelni /légteleníteni folyamatosan!

Kicsi az esély ,hogy a betonozott rész alatt legyen a baj,de az ördög nem alszik!

Ma voltam kint épülendő házamnál és azt tapasztaltam, hogy 3 osztó-gyűjtőből kettőn a nyomás vissza esett nullára.

Nyomáspróba megvolt kb 4 hónapja, minden rendben ment.

Kb 5 hete voltam kint, minden órán volt valamekkora nyomás.

Fagy alig volt, akkora biztosan nem, hogy a benti csöveket is elérhette volna.

Az egész házon és lábazaton is fent van a 25cm EPS/XPS.

Az osztók még egymással nincsenek összekötve, azért van 3 darab.

A padlófűtés 6-7cm esztrichben van, alatta 15cm grafitos hőszig (ATN-100).

Gipszkartonosok körbe kartonozták a WC- tartály konzolokat, arra gondoltam, hogy talán ők fúrták el a csöveket.

Ha jól emlékszem, pont két külön osztón van a WC és Fürdő így magyarázat lenne ra.

Ha ez a helyzet, fel tudom úgy törni az esztrichet, hogy (az esetleg kifúrt) cső javítható legyen?

Lehet ezt egyáltalán javítani?

A vízrendszerű padlófűtésnél számolni kell azzal is, hogy több olyan részből áll, amik meghibásodhatnak.

Az elektromos rendszer egyik előnye, hogy szinte hibamentesen működtethető, nem kell tartani a csövek eldugulásától sem.

Tervezési szempontok a konyhában és más helyiségekben

A padlófűtés teljesen láthatatlan, mégis hatékonyan és rendkívül kellemesen képes meleget adni.

A padlófűtésnek alapvetően rengeteg pozitív tulajdonsága van: nem kavarja fel a port, nem foglal helyet és közvetlen fűt.

Kellemes érzés a lábaknak is, ahonnan a legkönnyebben felfázhatunk.

Ráadásul a hidegburkolatok hőmérsékletét is sokkal élvezhetőbbé teszi.

Lényegesen kevesebb, vagy szinte semennyi karbantartást nem igényel a hagyományos radiátoros megoldásokhoz képest.

Ezen felül esztétikailag is előnyös választás: nem találkozunk falból kitüremkedő csövekkel vagy a házhoz nem illő fűtőtestekkel - ez igaz az infrafűtés esetében is.

Korábban sokan afféle különleges úri huncutságnak tartották.

Viszont mostanra sokak számára világossá vált, hogy sokkal kedvezőbb, egészségesebb és biztonságosabb, sőt ár-érték arányban kifizetődőbb, ha a házban padlófűtés található.

Ennél a fűtési megoldásnál kétféle fő lehetőség adott: a hagyományos vizes rendszerű, illetve az elektromos padlófűtés.

Előbbi telepítése mindig az aljzatbetonba történik a ház építésekor.

Vizes csöveket fektetnek le, amiket egy keringető rendszerbe kötve lényegében meleg vízzel fűtik fel a padlót.

Pontosan úgy, ahogy a radiátoroknál megszokhattuk.

A padlófűtés köthető elektromos és gázos rendszerekbe is.

Ugyanakkor költséges és macerás a telepítése, főleg ha azt utólag szeretnénk megoldani.

Viszont valóban mindenkinél költségesebb volna?

Mi tehát a következtetés? Az elektromos fűtés immár a megfelelő hőszigetelés mellett sokkal praktikusabb és olcsóbb lehet, mint a vizes megoldás.

Nézzük meg tehát, hogy mégis hogyan és mikor alkalmazható a leghatékonyabban.

Padló esetében az elektromos fűtési rendszereket különféle épületek és a helységek tulajdonságai szerint is kiválaszthatjuk.

A puffert, azaz a hosszútávon hőtartó padlófűtéseket úgy alakítják ki, hogy a fűtőkábeleket körülbelül 6-10 centiméter vastag betonrétegbe ágyazzák a burkolat alatt.

Ezáltal lényegében a beton és a hőszigetelő anyagok lesznek a hőhordozók, amik hosszútávon leadva a hőt tartósan képesek melegíteni a helyiséget.

Kerámia- és kőpadlóhoz kifejezetten ezeket használják, sokkal költségkímélőbb hosszútávon, mint a közvetlen fűtésű.

A direkt megoldásnak is megvannak a maga előnyei.

A közvetlen fűtéssel rendelkező padlófűtés egyaránt készülhet fűtőkábeles megoldással, ahogyan fűtőszőnyeges elemekből is.

Utóbbi előre elkészített, összekapcsolható paneleket jelent, amiket a járószint alá is le lehet fektetni.

A fűtőszőnyeges megoldással ráadásul két legyet üthetünk egy csapásra: meghibásodás esetén elég csak az elromlott elemet kicserélni.

A közvetlen fűtésű elektromos padlófűtés képes hamar meleget varázsolni, viszont pont emiatt több lehet tőle az áramszámla.

Kisebb helyiségek esetén viszont nem lehet vele anyagi probléma.

Világosan láthatjuk, hogy mit válasszunk, ha a már meglévő házunkban nincs padlófűtés telepítve.

A melegvizes rendszerek praktikusak lehetnek, ha a ház többi részét is ebben a formában szeretnénk felfűteni.

Persze ez csak az építkezés előtt állókra igaz.

Ha a két rendszert összeolvasztjuk, és lakásunkban padlófűtési és mennyezethűtési rendszert is kiépíttetünk, akkor eljutottunk korunk legkorszerűbb fűtési rendszeréhez.

tags: #huto #alo #padlofotes #kerult