Vito split klíma bekötési rajz magyar magyarázattal

A split klíma az egyik legelterjedtebb és legmegbízhatóbb klimatizálási megoldás, amelyet otthonokban, irodákban és üzlethelyiségekben egyaránt használunk.

A split klíma egy olyan légkondicionáló rendszer, amely két egységre oszlik: beltéri és kültéri egységre. A „split” szó jelentése is erre utal: szétválasztva. A két egység között rézcsövek futnak, amelyeken keresztül a klíma hűtőközege folyamatosan áramlik. Ezek biztosítják a hőcserét a beltér és kültér között.

A bekötés megtervezésekor nem elegendő kizárólag a beltéri és kültéri egység helyét meghatározni. Figyelembe kell venni a hűtőköri csövek nyomvonalát, az elektromos betáplálást, a vezérlő- és összekötőkábeleket, a kondenzvíz elvezetését, a hozzáférhetőséget, a zajterhelést, valamint az épületre vonatkozó előírásokat is.

A split klíma fő részei és működése

A split klímaberendezés működése nagyon hasonlít a hűtőszekrényéhez - és következésképpen a fordított irányban működő levegő-víz hőszivattyúéhoz is.

A beltéri egység beszívja a meleg szobai levegőt, és gondoskodik arról, hogy az leadja a hőenergiát a hőhordozó közegnek. A lehűlt levegőt ezután visszavezeti a helyiségbe, és temperálja azt.

A hőhordozó közeg a hőleadásnak köszönhetően elpárolog, majd a meglévő csövön keresztül a kültéri egységhez jut. Itt a klíma kompresszora a gőzt sűríti, a hőmérséklete még tovább emelkedik, majd a hőenergiát leadja a külső levegőnek.

A mai split klímák nagy része már fűteni is tud. Ebben az esetben a hőhordozó közeg körforgása egyszerűen megfordul. A kültéri egység kinyeri a hőenergiát a külső levegőből, feldolgozza, majd továbbítja a beltéri egységnek, amely a meleg levegőt a fűteni kívánt helyiségbe juttatja.

A kompresszor a klíma legzajosabb és legenergiaigényesebb alkatrésze. A régi ablakklímákban ez bent volt a helyiségben, ezért voltak hangosak.

A split klíma egyik nagy előnye a monoblokk készülékekkel szemben, hogy nagyon kevés zajt generál. Ez annak köszönhető, hogy a helyiségek hűtéséhez szükséges folyamatok megoszlanak a beltéri és a kültéri egységek között.

Mit jelent a split klíma bekötési rajza?

A bekötési rajz a két egység közötti kapcsolatot és a csatlakozási pontokat szemlélteti. Egy hagyományos split rendszerben a beltéri és a kültéri egységet többféle vezeték és cső köti össze.

• hűtőköri rézcsövek;
• elektromos összekötőkábel;
• vezérlővezetékek;
• kondenzvíz-elvezető cső;
• védő- és szigetelőanyagok;
• külön elektromos betáplálás, a készülék kialakításától függően.

A két egység egy vezetéken keresztül kapcsolódik egymáshoz, amely az egységben keringő hőhordozó közeget, valamint a táp- és vezérlőkábeleket szállítja.

A split klíma bekötésekor mindig a konkrét gyártói kapcsolási rajzot kell követni, mivel a csatlakozók, a kábelezés és az elektromos kialakítás típusonként eltérhet.

A split klíma bekötésének fő elemei

Hűtőköri rézcsövek

A két egység között rézcsövek futnak, amelyeken keresztül a klíma hűtőközege folyamatosan áramlik. Ezek biztosítják a hőcserét a beltér és kültér között.

A csővezetékeket megfelelően szigetelni kell. A nem megfelelő szigetelés páralecsapódást, teljesítménycsökkenést és energiafogyasztás-növekedést okozhat.

Elektromos és vezérlőkábelek

Az elektromos bekötés a készülék típusától függően a beltéri vagy a kültéri egységnél történhet. Az egyébként a kültéri egységbe kötött betápot, a beltéri egységen keresztül kapja a kompresszor.

A klíma áramfelvétele folyamatosan változik, mivel az inverter képes a névleges teljesítmény töredékére leszabályozni a kompresszort.

De a kismegszakítótól a klímáig nem építhet ki vezetéket. Erre csak a villanyszerelő jogosult.

A megfelelően előkészített elektromos hálózat hosszú távon biztonságosabb, üzembiztosabb és könnyebben bővíthető megoldást jelent.

Kondenzvíz-elvezetés

A kondenzvíz a klíma működése során a készülék hűtőtestére lecsapódott pára. Ez a kondenzvíz a helyiség levegőjéből származik és elkerülhetetlen.

A párológtatónak (hűtőtest) mindenképp sokkal hidegebbnek kell lennie, mint maga a helyiség, így lecsapódott pára mindenképpen lesz.

A páralecsapódás mértéke lehet kevesebb, de mindenképpen lesz valamennyi.

Leggyakrabban ereszcsatornába vagy lefolyóba történik az elvezetés, de nem ritka, hogy az utcára kerül. A szakszerű elvezetésről a klímaszerelőnek kell gondoskodnia.

Hűtés során a klímaberendezés működése közben kondenzvíz keletkezik, amelynek szakszerű elvezetése elengedhetetlen a problémamentes használathoz. Ez a részlet elsőre kevésbé tűnhet jelentősnek, ugyanakkor a gyakorlatban az egyik leggyakoribb hibaforrás.

Elektromos bekötés és teljesítményfelvétel

Gyakori kérdésként merül fel nálunk, hogy mennyit fogyaszt egy klíma, tehát hogy mennyi az elektromos áramfelvétele. Tehát elbírja-e az elektromos hálózat vagy sem?

Mindenkit szeretnénk megnyugtatni, hogy az átlagos rendszerek könnyedén elbírják a klímát. Nincs szükség a rendszer bővítésére.

Ha viszont elavult a hálózat (pl.: régi lakásban lakunk), akkor elképzelhető, hogy szükségünk lesz fejlesztésre. Főleg, hogyha más nagyfogyasztású berendezést is szeretnénk.

A leggyakoribb tévhit, hogy a klíma hűtő- vagy fűtőteljesítménye azonos a villamos teljesítményfelvétellel.

Sokan úgy gondolják, hogy egy 3,5 kW-os vagy 7 kW-os klíma pontosan ekkora villamos teljesítményt vesz fel a hálózatból.

A gép típusszámában mindig jelölve van a hűtési teljesítmény, néha kWh formájában, de túlnyomó részt MBtu-t (British thermal unit) használnak a gyártók.

Klasszikus példa, amikor a klíma ugyan saját kismegszakítót kap, azonban a betáplálás egy meglévő, már terhelt áramkörről történik.

A földelés nélküli hálózatra kötött klímák kültéri egységének a burkolata enyhén ráz.

A csepptálca és a karterfűtés egy kb.

Az elektromos bekötést és a védelmi eszközök méretezését a készülék műszaki adatai, a hálózat állapota és a hatályos előírások alapján kell meghatározni.

A megfelelő teljesítmény kiválasztása

A split klíma megfelelő teljesítményének kiválasztása kulcsfontosságú a hatékony és gazdaságos működéshez.

Általános szabály: 10 m²-enként kb.

A helyiség alapterülete önmagában nem mindig elegendő a pontos készülékválasztáshoz. Fontos lehet az épület szigetelése, a tájolás, az ablakfelületek nagysága, a belmagasság, a helyiség használata és a hőterhelés is.

Amikor eldöntjük, hogy klímát szeretnénk, az első kérdés mindig az, hogy melyik helyiségbe kerüljön.

Egyetlen helyiségről van szó, akkor nem feltétlen szükséges felmérés. Egy szoba méreteit mi magunk is meg tudjuk adni, ami alapján már a cég segít kiválasztani a megfelelő teljesítményű készüléket, a felszerelés során pedig a szakember tanácsot ad az elhelyezést illetően.

Abban az esetben azonban, amikor több készüléket szeretnénk, esetleg bonyolultabb szerelési helyekről van szó, akkor mindenképp szükség lesz előzetes felmérésre.

Bonyolult hely például: a tetőtér, a belvárosi lakások, illetve az üzletek és az irodák.

Ilyen esetekben különleges szempontokat kell figyelembe venni, emiatt pedig nem elegendő csak rábökni egy készülékre, hogy az jó lesz, hanem komolyabb tervezésre van szükség.

Hová kerüljön a beltéri egység?

A klíma beltéri egység helyének meghatározásánál figyelembe kell venni az esztétikát, de nem mellékes, hogy a kintről érkező meleg, illetve hideg hőhatás forrása az ablakoknál, teraszajtóknál érzékelhető leginkább.

A klíma beltéri egység minden általánosan használt falfelületre felszerelhető (tégla, beton, gipszkarton, fa, fém, ytong, stb.).

A klíma beltéri egység általános mérete 80-90 cm hosszúság, 28-30 cm magasság.

A mennyezettől a készülék teteje minimum 10-15 cm-re kell, hogy legyen a megfelelő működés és a szerelhetőség miatt.

Ha ajtó fölé kerül elhelyezésre a beltéri egység, akkor az ajtótok felett kb.

Tehát itt is jó, ha több hely van, körülbelül 50 cm a tok felett.

Ajtó - ablaknyílás fölé elhelyezve figyelembe kell venni az áthidalót, aminek megfúrása, ezzel meggyengítése problémát okozhat.

Ez nagyon fontos, mert a falszakaszon lehet fűtési vagy egyéb cső, mely útban lehet.

Ezenkívül semmilyen olyan helyre, ahol nap közben rendszeresen hosszasan tartózkodunk.

Ez annak érdekében szükséges, hogy a szabad levegőáramlás biztosítva legyen.

Kerülendő elhelyezések

• kis méretű szobák esetén úgy kerüljön felhelyezésre a készülék, hogy ne a lakók fejére fújjon, háló esetén pedig ne az ágyra;
• szűk folyosókra nem célszerű klímát szereltetni;
• hőforrások közelében nem célszerű beltéri egységet elhelyezni;
• olyan helyet kell kerülni, ahol a levegőáramlás akadályba ütközik;
• a készülék éves karbantartása során is biztosítani kell a könnyű hozzáférést.

Ügyelni kell még a szoba berendezésére is, főképp hűtési üzemmód használatakor.

A hideg levegő nehezebb, ezért lefelé száll. A klíma beltéri egység ventilátora akár vízszintes irányba is tud fújni a terelőlapát segítségével, de a készülékkel szemben, tőle néhány méter távolságra már közvetlenül érheti az embert a hűs fuvallat.

Mivel a klímából hűtés üzemben 9-10°C-os levegő távozik, így ez hosszú távon nem csak kellemetlen érzés lehet, de megfázáshoz, ízületi fájdalmakhoz is vezethet.

Ezen okok miatt úgy kell a klíma beltéri egységet felszerelni, hogy ez a hatás ne okozzon gondot.

Ha fekvő - ülőalkalmatosság van a szobában, azok fölé, vagy tőlük távolabb, hozzájuk képest oldalfalon kell elhelyezni a klíma beltéri egységet.

Nyitott szobaajtókon keresztül csak akkor fog érvényesülni a klíma hatása, ha közvetlenül az ajtóval szembe kerül felszerelésre.

Abban az esetben, ha például egy nappaliban szeretnénk elhelyezni a klíma beltéri egységet és nyílik belőle egy hálószoba, vagy másik helyiség, jó esetben felszerelhető a klíma az ajtóval szemközti falra.

Ilyenkor is megoldás lehet, hogy a nappaliban lévő klíma beltéri egységet az ajtóval szembe szereljük fel, de ebben az esetben nem lehet garantálni, hogy a többi szobában is megfelelő komforthőmérséklet alakul ki.

Abban a helyiségben ahol működik ott túlhűt vagy túlfűt, ahová átengedjük, ott pedig lehet, hogy kevés a hatása.

Egy készülék több helyiséghez

Gyakori elképzelés, hogy egyetlen készülékkel szolgáljunk ki kettő vagy akár három kapcsolódó helyiséget is.

Ezzel kapcsolatban fontos alapelv, hogy a radiátorokhoz hasonlóan a beltéri egységek elhelyezése akkor a leghatékonyabb, ha minden klimatizálandó helyiségben van 1-1 külön szabályozható eszköz.

Abban az esetben, ha egyetlen eszközzel több helyiséget szeretnénk hűteni/fűteni, a klímának folyamatosan maximumon kell dolgoznia ahhoz, hogy a beállított hőmérsékletet tartani tudja.

Ez a fokozott működés csökkenti a készülék élettartamát.

35-40 m2 vagy annál nagyobb helyiségek esetében 1 db nagyobb, 5-6 kW-os készülék helyett 2 db kisebb, 2-3,5 kW-os készüléket.

Ez a megoldás sokkal jobb komfortérzetet biztosít.

Split klíma vagy multi klíma?

A Split klíma egy gyakori megoldás, sokan ezt választják, mert a szerelése gyorsan megvan, kedvező áron lehet hozzá jutni, a termékpalettája pedig meglehetősen széles típus és teljesítmény tekintetében is.

A multi klíma akkor érheti meg, ha több helyiséget szeretnénk klimatizálni, ugyanis egy kültéri egységhez több készülék is csatlakoztatható, melyek akár eltérő kivitelűek és teljesítményűek is lehetnek.

Akkor beszélünk multi rendszerről, ha egyetlen kültéri egység több beltéri egységet működtet, ez lehet akár 4-5 beltéri egység is.

Egy multisplit klímaberendezéssel viszont lehetősége van arra, hogy több beltéri egységet helyezzen el különböző helyiségekben.

A hátránya viszont az ára, ugyanis drágább lehet ez a megoldás, mintha több mono split klímát szereltetnénk fel.

A családi házak esetében érdemes multi klímában gondolkodni, hiszen ilyenkor egyetlen külső egység is elég több készülékhez, és nem lesz szükség arra, hogy minden készülékhez külön egységet szereltessünk, ezzel pedig elcsúfítsuk a ház külsejét.

A kültéri egység elhelyezése

Hűtő, fűtő klíma esetében egyaránt igaz, hogy a kültéri egységet nem szabad zárt helyre (pl. padlásra, zárt teraszra) telepíteni, illetve olyan helyre, ahol akadályba ütközne a szabad levegő biztosítása.

A kültéri egység gyakran háttérbe szoruló, mégis látványos része a rendszernek, amely meghatározó szerepet játszik a klíma működésében.

Elhelyezésekor több szempontot is figyelembe kell venni: fontos a stabil, rezgésmentes rögzítés, hogy a készülék ne adjon át zajt az épület szerkezetének, valamint a megfelelő szellőzés biztosítása, vagyis ne kerüljön zárt, levegőtlen helyre.

Különösen társasházi környezetben lényeges a zajterhelés figyelembevétele, hiszen a nem megfelelően elhelyezett egység zavaró lehet a környezet számára.

Ha egy klímát tartósan használunk fűtésre, akkor a kültéri egység telepítését mindenképpen javasoljuk talajközelbe (hóhatár fölé) telepíteni, mert fűtés üzemmódban a kültéri egységben nagy mennyiségű kondenzvíz keletkezik, ami távozáskor végig folyna/fagyna a falon (szeles időben fokozottan), de ha nagyjából 1 méteres magasságba helyezzük, akkor nem károsítja azt.

További fontos szempont, hogy a megfagyott kondenzvíz ne okozhasson balesetet (csúszásveszély).

Zaj, rezgés és a szomszédok érdekei

A kültéri egység elhelyezésénél használjuk ezt az alapelvet: Amit szeretnénk a magunk részére, aszerint tegyünk mi is másokkal.

A szomszédaink érdekeit tekintsük úgy, mintha az a saját érdekünk lenne.

• A kondenz vizet a saját területünkön kezeljük le.
• Ne csepegtessük az ő területére, erkélyére, stb.
• Úgy helyezzük el a kültéri egységet, hogy annak a zaja a legkisebb terhelést jelentse számára.
• Lehetséges, hogy ennek érdekében prémium csendes készüléket kell választanunk.

Lehetséges, hogy kényelmetlenül hosszú csövezést kell a megnyugtató megoldás érdekében alkalmazni.

Léteznek hangcsillapító búrák is, amelyekkel az elkerülhetetlen zajt be tudjuk csomagolni. Ez azonban meghökkentően költséges lehetőség.

A csővezeték hossza és a két egység távolsága

A klíma cső megfelelő hossza is fontos szempont. Itt a cső hossza a kültéri egység és a beltéri egységet összekötő cső hosszát jelenti.

Ezt a hosszt a gyártók is meghatározzák. Van minimális és maximális csőhossz.

A minimális hossz 2-3 méter, míg a maximális 10-15 méterben van meghatározva.

A maximális csövezési hossz jellemzően 15-25 méter között van típustól függően.

A különböző értékek eltérő készüléktípusokra és gyártói előírásokra vonatkoznak, ezért minden esetben a kiválasztott berendezés műszaki dokumentációja az irányadó.

Túl rövid csőhossz azért nem jó választás, mert nagyon bevezeti a kültéri egység hangját, ami zavaró lehet.

Ha ez a távolság túl rövid, például 1 méter, a kültéri rezgését a csövek bevezetik a beltéri egységhez.

Az ideális távolság kb 2-3 méter a két egység között.

A split klímák részegységeinek - klíma beltéri és kültéri egység - távolságát és szintkülönbségét minél kisebb méretűre kell tervezni.

Bár a gyártók 15-20 m-es csőhosszúságot és 8-10 m-es szintkülönbséget (gyártó és főleg teljesítmény függő) is megfelelőnek tartanak, minél hosszabb a nyomvonal és minél nagyobb a szintbéli különbség, annál jobban erőlködik a készülék, ami az élettartamára negatív hatással lehet.

A legjobb, ha a csövezés hosszúsága 2-3 m - 7-8 m-ig terjed nem túl sok kisívű és nagy szögű hajlítással, a szintkülönbség pedig néhány méternél nem több, főképp, ha a kültéri feljebb van a klíma beltéri egységnél.

Ez a kültérben található kompresszor-motor olajozását nehezíti meg.

Az egységek alap hűtőközeg töltete gyártótól függően bizonyos nyomvonal hosszúságig elegendő, általában 6-8 m.

Ha hosszabb a távolság, akkor az költségnövelő tényező.

A helyes csőhossz megválasztása kihatással van a klíma élettartamára és teljesítményére, így kerüljük a túl nagy távolságot.

A klímaszerelés műszaki folyamata

1. Felmérés és tervezés

A klíma szerelés folyamata több lépcsőből áll. Ide kell érteni természetesen a nulladik lépést is, ami a felmérést takarja.

Amennyiben nem történik meg a megfelelő felmérés, úgy nem is lehetünk biztosak abban, hogy megfelelő berendezést veszünk. Ráadásul ilyenkor nagyságrendileg a klíma beszerelési ideje is kiderül.

Felmérés alkalmával kiválasztjuk a szakemberekkel, hogy hova szeretnénk a berendezésünket, és ehhez képest azt hova lehet szerelni.

Szkennelje be, vagy fotózza le az alaprajzot. Szívesen készítünk ingyenes, személyre szabott megoldási javaslatot.

2. Az egységek alapjainak felszerelése

Ezt követően felszerelik a klíma egységek alapjait.

3. Faláttörés

Ahhoz, hogy összekössék a két egységet, általában egy 38 mm átmérőjű lyukat kell készíteni.

4. Csövek és kábelek kiépítése

Ezt követi a kábelek és a csövek kiépítése, majd a klíma vákuumozása.

Az előkészítés után pedig megtörténik a klímaberendezés felszerelése. Ennek első lépése a beltéri egység felszerelése, és a rézcsövek és elektromos kábelek útvonalának kiépítése.

Ezt követi a fal áttörése, és a kültéri egység biztonságos felszerelése.

Ezután a szakemberek összekötik a kültéri és a beltéri egységeket, majd az elektromos hálózathoz és a kondenzációs vízelvezetéshez kapcsolódó feladatok.

5. Vákuumozás és szivárgásvizsgálat

A fizikai szerelést követően munkatársaink elvégzik a vákuumozást a nedvesség és a levegő eltávolítása érdekében, és szivárgásvizsgálatot is.

A rendszer hűtőközeggel történő feltöltésekor a gyári előírásokat minden esetben be kell tartani.

6. Tesztelés és üzembe helyezés

A klíma bekötés utolsó lépése a tesztelés.

Ezt az utolsó simítások követik, és a rendszer üzembe helyezése.

Miután elkészültünk, a szerelést végző kolléga bemutatja az ügyfélnek a berendezés működését, hogy melyik gomb mire való, és hogy mire kell figyelni a készülék használata közben.

A kondenzvíz elvezetésének lehetőségei

A klímaszerelés technikai feltételei közé tartozik a kondenzvíz elvezetése.

A kérdés, hogy hogyan tudjuk elvezetni a kondenzvizet.

Leggyakrabban ereszcsatornába vagy lefolyóba történik az elvezetés, de nem ritka, hogy az utcára kerül.

A szakszerű elvezetésről a klímaszerelőnek kell gondoskodnia.

Fűtés üzemmódban a kültéri egységben nagy mennyiségű kondenzvíz keletkezik, ezért a kültéri kondenzvíz kezelését külön is meg kell tervezni.

A kültéri egység alatt nem alakulhat ki olyan jégfelület, amely csúszásveszélyt vagy épületkárosodást okoz.

Telepítési szabályok és engedélyek

A klímaszerelés legelső lépései közé tartozik a szigorú szabályozások betartása.

Fontos tudni, hogy szigorú szabályozás vonatkozik arra, hogy kik szerelhetnek és értékesíthetnek klímaberendezéseket.

Ehhez ugyanis szakértelemre, megfelelő képesítésre és Nemzeti Klímavédelmi Hatósági regisztrációra van szükség.

Aki ezzel nem rendelkezik, nem szerelhet fel klímát.

A klímaszerelésre vonatkoznak a szabályok a 14/2015. (II. 10.) Kormányrendelet értelmében.

A kormányrendelet 2015-ben lépett hatályba, miután az Európai Unió és a Magyar Kormány is lépéseket akart tenni a környezetszennyezés, illetve az üvegházhatású gázok visszaszorítása érdekében.

A 14/2015. (II. 10.) Kormányrendelet vonatkozik a klímaszereléssel és értékesítéssel foglalkozó vállalkozókra, de a vásárlókra is.

A vállalkozók esetében pedig rendelkezniük is kell az engedéllyel és a szükséges képesítéssel.

Társasházi telepítés

Ha kültéri egységről van szó, akkor mindenképp szükség lesz egyeztetésre a társasház lakóival, illetve a közös képviselővel, hiszen a kültéri egység nem kerülhet fel akárhová a lakók engedélye és beleegyezése nélkül.

Ha nem kapunk engedélyt, akkor csak beltéri klímában gondolkodhatunk.

Budapesten nagyon sok olyan épület van, amely műemlékvédelem alá esik, esetleg annyira frekventált helyen van, hogy emiatt nem lehet klímát szerelni.

A különböző kerületekben eltérő lehet, hogy milyen szabályozás vonatkozik a kültéri klímaegységekre, de ez akár városonként is eltérő lehet.

Budapesten akadnak olyan társasházak is, ahol a lakók megszavazták, hogy tilos klímát felszereltetni.

Ezeknek a szabályoknak érdemes utána járni, mielőtt Budapesten klímaszerelésben kezdenénk gondolkodni, érdeklődni pedig az illetékes önkormányzat építésügyi hatóságánál tudunk.

Családi ház és panellakás

Családi házba klímát szereltetni meglehetősen egyszerű, ugyanakkor számos kérdés felmerülhet ezzel kapcsolatban is.

A családi ház esetében mindenképp érdemes több készülékben gondolkodni, és kiválasztani azokat a helyiségeket, ahol szükség van klímára, esetleg úgy terveztetni, hogy az egész házat klímatizálhassuk.

Ha a tetőtér is be van építve, oda mindenképp érdemes klímában gondolkodni.

A berendezés felszerelésében azonban ütközhetünk problémába, ugyanis a tetőtérnél nem minden falfelület sík, így a dőlésszögekkel is számolni kell.

Erre is van természetesen megoldás, gondolkodhatunk mennyezetbe épített kazettás beltéri egységben, de központi légcsatornás klímában is.

Mivel a panellakások többsége még mindig nincs szigetelve, így sokan döntenek úgy, hogy klímát szereltetnek be, hogy elviseljék a nyári hőséget.

A panellakások esetében az egyedüli problémát a betonfalak okozhatnak a klímaszerelésben, ugyanis ezeket meglehetősen nehézkes átfúrni.

Mindenképp érdeklődjünk, hogy a kiválasztott szakemberek vállalnak-e klímaszerelést panellakásban is vagy sem, mert akadnak, akik erre egyáltalán nem vállalkoznak.

A telepítés várható időtartama

Felmerülhet a kérdés, hogy mennyi lehet a klíma beszerelésének ideje, különösen akkor, ha sokáig vacilláltunk, és már a tél vagy a nyár beköszöntött.

A klímaszerelés folyamata és a klíma beszerelési ideje igencsak összefügg.

A beszerelés időtartama a választott klímarendszer bonyolultságától függ.

Egy egyszerűbb klíma esetén a folyamat 2-4 óránál többet nem vesz igénybe, ha viszont komplexebb feladatról van szó, az akár több napot is igénybe vehet.

Erről természetesen az ügyfelek már az ajánlat során tájékoztatást kapnak.

A helyiség előkészítése

A klímaszerelést a helyiség előkészítése előzi meg, ami lényegében a bútorok és növények elpakolását jelenti, illetve a klímaberendezés helyén történő furás alatti takarást.

A fúrás ugyanis porral jár, ez ellen pedig takarással érdemes védekezni, hogy a munka után könnyebb legyen a takarítás.

A takarítást a cégünk végzi el a munka után, amihez ipari porszívót használunk, így pormentesen adjuk át a helyszínt az ügyfélnek.

Karbantartás és hosszú távú használat

A klíma karbantartása nem bonyolult, de rendszerességet igényel.

A klíma esetében az éves karbantartás rendkívül lényeges, nem szabad róla megfeledkezni, hiszen nemcsak arról van szó, hogy a készülék jól működjön, hanem hogy az egészségünket se károsítsuk.

Ahhoz, hogy a készülék sokáig kifogástalanul működjön, és a garanciális feltételeknek is megfeleljünk, évente egyszer szakemberrel el kell végeztetnünk a klíma tisztítását és karbantartását, ugyan is a művelet nemcsak a szűrő tisztításából áll.

A komplex karbantartást, például a mechanikus alkatrészek és a hűtőkör ellenőrzését, a hőhordozó közeg feltöltését vagy a kopó alkatrészek cseréjét mindig szakembernek kell elvégeznie.

Az enyhe szennyeződéseket saját maga is eltávolíthatja.

Vegye ki a szűrőket a használati utasításnak megfelelően, és alaposan tisztítsa meg őket.

Az Ön biztonsága érdekében a teljes tisztítási folyamat alatt kapcsolja le a készüléket a hálózati áramról.

Beltéri készülékeink öntisztító funkcióval is rendelkeznek, amelyet nyáron - amikor a készüléket gyakran használják - legalább hetente egyszer érdemes elindítani.

Egy split klíma élettartama átlagosan 15 év.

Természetesen a készülék ennél jóval hosszabb ideig is üzemelhet.

Gyakorlati ellenőrzőlista Vito split klíma telepítéséhez

1. A helyiség és a hőterhelés felmérése.
2. A szükséges teljesítmény meghatározása.
3. A beltéri egység huzatmentes és hozzáférhető helyének kiválasztása.
4. A kültéri egység szellőzésének és stabil rögzítésének megtervezése.
5. A társasházi, településképi és egyéb engedélyek ellenőrzése.
6. A kondenzvíz biztonságos elvezetésének megtervezése.
7. A csővezeték hosszának és a szintkülönbségnek a meghatározása.
8. Az elektromos hálózat állapotának ellenőrzése.
9. A rézcsövek, kábelek és faláttörés kivitelezése.
10. Vákuumozás, szivárgásvizsgálat, hűtőközeg-ellenőrzés és tesztelés.
11. Éves karbantartás megszervezése.

Ám a klíma beszerelése koránt sem ennyire egyszerű. Tervezésre, felmérésre és tudatos választásra van szükség.

Először fel kell mérni az igényeket, kiszámolni, hogy milyen teljesítményű készülékre lesz szükség, és csak ezután következhet a vásárlás, illetve a szerelés.

tags: #vito #split #klima #bekotesi #rajz