Miért csapja le a FI-relét és a kismegszakítót?

Amikor a FI-relé vagy a kismegszakító ismételten lekapcsol, az nem véletlen meghibásodás, hanem figyelmeztető jel: az elektromos hálózat túlterhelést, zárlatot vagy szivárgóáramot érzékel.

A legfontosabb különbség, hogy pontosan melyik védelmi készülék kapcsol le. A kismegszakító elsősorban túlterhelés és zárlat ellen véd, a FI-relé, vagyis áram-védőkapcsoló pedig a föld felé távozó szivárgóáramot érzékeli.

A kismegszakító és a FI-relé feladata

Olvadóbiztosíték - a régi, kerámia betétes biztosíték, ami túláramnál kiég.

Amikor azt mondod, hogy lecsap a biztosíték, jellemzően a kismegszakítóra vagy a FI relére gondolsz. A kettő mást jelez, ezért fontos megnézni, pontosan melyik kapcsolt le.

A biztosítékok az elektromos rendszer védelmét szolgálják. Amikor túlterhelés vagy rövidzárlat lép fel, a biztosíték lecsapódik, megszakítva az áramkört, hogy megelőzze a további károsodást vagy veszélyt.

Az áram-védőkapcsoló lekapcsolása az esetek többségében teljes áramszünetet eredményez, ami rendkívül kellemetlen tud lenni kifejezetten sötétedés után.

Ha megkerülőáram jön létre akkor az fi-relé megszakítja a berendezés vagy berendezésrész táplálását.

Miért csap le a kismegszakító?

A lekapcsolás mögött szinte mindig a három alapok valamelyike áll: túlterhelés, zárlat vagy szivárgóáram.

Túlterhelés

A leggyakoribb ok a túlterhelés. Ez azt jelenti, hogy egy áramkör több áramot vesz fel, mint amennyit biztonságosan elbír.

Tipikus eset, amikor a konyhában egyszerre megy a vízforraló, a mikró és a kávéfőző, vagy amikor egy hősugárzót dugsz egy amúgy is terhelt körre.

A klasszikus példa: mosógép, hajszárító és sütő egy konnektoron - ez szinte biztosan túlterheléshez vezet.

Az árulkodó jel, hogy a lekapcsolás egy nagy fogyasztó bekapcsolásakor, vagy néhány perc terhelés után jön.

A túlterhelés megelőzéséhez fontos, hogy ismerd az otthonod elektromos hálózatának kapacitását. Ne indítsd el egyszerre a nagy teljesítményű eszközöket egyazon áramkörön.

A gyakori kioldás egyik fő forrása, hogy nagy fogyasztók osztoznak egy körön a kisebb aljzatokkal. Ezeket érdemes külön, megfelelően méretezett körre tenni, hogy ne terheljék a konnektorokat.

Zárlat és rövidzárlat

A zárlat, vagyis a rövidzárlat akkor történik, amikor a fázis és a nulla közvetlenül összekapcsolódik.

A zárlat hátterében sokszor egy hibás készülék, egy sérült vezeték vagy egy rossz kötés áll.

A másik gyakori ok a rövidzárlat, amikor két vezeték hibás érintkezése miatt az áram hirtelen nagy erővel áramlik - szintén lecsapja a biztosítékot.

Az árulkodó jel, hogy a lekapcsolás azonnali, sokszor egy adott gép bekapcsolásakor, és néha kis durranással vagy szikrával jár.

Igen, egy sérült vagy öreg vezeték, vagy egy rossz kötés is okozhat zárlatot és szivárgást.

Szivárgóáram és testzárlat

Ha a kismegszakító helyett a FI relé kapcsol le, az szivárgóáramot jelez.

Az árulkodó jel, hogy a FI relé esik le, gyakran eső vagy pára után, vagy egy konkrét gép használatakor.

Valójában a lekapcsolásnak számtalan oka lehet, de az esetek túlnyomó többségében ilyenkor testzárlatos készülék csatlakozik az elektromos rendszerhez, aminek a megtalálása nem kíván szakértelmet.

A kiinduló állapot. Tételezzük fel, hogy a legvalószínűbb eset áll fenn, azaz egy olyan készülék van bedugva, ami egy szigetelési probléma miatt áramot enged a védővezetőn keresztül a földpotenciál felé.

A nulla zárlatos a PE felé, feltehetően bojler vagy egyéb folyamatosan hálózaton lévő készülék vagy vezetékszakasz a gyanusított.

Miért old le a FI-relé akkor is, ha minden kismegszakító le van kapcsolva?

Gyakori kérdés, hogy ha a fázison nincs feszültség, akkor hogyan jöhet létre szivárgóáram a nulla és a PE között.

Nincs illetve nem szabad hogy „potenciálkülönbség” legyen, a leoldás nem ezért van.

Hanem a fázisvetőn folyó áram részben a nullavezetőn, részben a védővezetőn csordogál vissza hiba esetén.

Igen előfordulhat, hogy PEN csatlakozásnál a lakáson belül nincs a (szétválasztott) N és PE között feszültség midaddíg míg nincs fogyasztás, viszont egy 1500W-os vasaló 5 méter 1,5-es rézvezetéken 370 mV feszültségesést hoz létre (nálad) ha három vagy ötvezetékes csatlakozásod van ez a szomszédból is „átjön”.

Az ÁVK vasmagján átvezetett huzal soros induktívitásával együtt max. 10-20 miliohm ennek a leoldáshoz (alig hittem el) 0,6 mV kell, ennyi meg mindíg akad, mert a földelések sem ártatlanok.

Ezért azonnali leoldás esetén nem önmagában a feszültségkülönbséget kell keresni, hanem azt, hogy a visszatérő áram egy része nem a FI-relén áthaladó nullavezetőn, hanem a védővezetőn keresztül folyik-e vissza.

FI-relé azonnali leoldásának lehetséges okai

• Testzárlatos készülék csatlakozik a hálózathoz.
• A nulla és a védővezető között nem megfelelő kapcsolat alakult ki.
• Hibás vagy nedves bojler okoz szivárgóáramot.
• Villany- vagy gáztűzhely tisztítása után nedvesség maradt a készülékben.
• Fürdőszobai kondenzáció alakult ki.
• Szabadtéri fogyasztó, például udvari lámpa vagy kültéri aljzat beázott.
• Egy vezeték szigetelése leromlott.
• Hibás kötés vagy fixen bekötött fogyasztó okozza a hibát.
• Maga a FI-relé hibásodott meg.

Előfordul hogy villany vagy gáztűzhely tisztításától állt elő ez hiba, vagy fürdőszobai kondenzáció netán szabadtéri fogyasztó (pl.udvari lámpa) beázása áll fenn.

Ilyenkor szinte mindig nedvesség jut egy kültéri aljzatba, lámpába vagy vezetékbe, és ott szökik el az áram, amire a FI relé lekapcsol.

Ha a kioldás időjáráshoz kötött, különösen érdemes a kültéri áramkörökre gyanakodni.

Biztonságos hibakeresés feszültségmentes állapotban

A FI-relé hibakeresésénél különösen fontos a biztonság. Nem merek javaslatot tenni hálózati feszültséggel történő vizsgálatra, elegendő a feszültségmentes állapotbani próbák elvégzése.

A testzárlatos készülék beazonosítása viszonylag egyszerű feladat, kizárásos alapon könnyedén kiszűrhető házilag is.

1. lépés: az áramkör meghatározása

A biztosítéktáblában az összes kismegszakítót le kell kapcsolni!

Ezzel a lépéssel a berendezés áramkörei és a fixen kötött fogyasztók is feszültségmentes állapotba kerülnek.

Ezután a fi-relét vissza kell kapcsolni. Ha az meg áll az már fél siker!

Ezután már csak azt az áramkört kell azonosítani, amelyikhez a testzárlatos szerkezet csatlakozik.

A lekapcsolt állapotban lévő kismegszakítókat egyesével vissza kell kapcsolni.

Amelyik kismegszakító felkapcsolásánál újra kiold a fi-relé azt lekapcsolva kell hagyni.

Azt a kismegszakítót amelyik felkapcsolásánál levert a fi-relé, lekapcsolva kell hagyni.

2. lépés: a hibás készülék megkeresése

Az az áramkör amelyiket a lekapcsolva maradt kismegszakító védi, feszültségmentes lesz.

Az összes fogyasztót ki kell húzni azokból a konnektorból, amelyekben nincs áram.

Ha ez megtörtént vissza kell kapcsolni a kismegszakítót.

Miután az összes olyan fogyasztó ki lett húzva, amit az adott áramkör táplált, visszalehet kapcsolni a kismegszakítót.

Remélhetőleg a fi-relé nem vert le újra.

Most már csak azt kell kideríteni, hogy melyik készülék okozta a fi-relé lekapcsolását.

A fogyasztó oldali készülékeket, (vezetékszakaszokat) folyamatosan lecsatlakoztatod, kikapcsolod, elbontod és minden leválasztott készülék, (vezetékszakasz) után próbát csinálsz.

A körök szűkítését és a gépek kihúzását magad is elvégezheted.

Amikor a készülékek kihúzása nem elegendő

Figyelembe kell venni, hogy vannak fogyasztók amelyek fix bekötéssel csatlakoznak a hálózathoz.

Nyilván ezeket nem lehet csak egyszerűen kihúzni konnektorból.

Ebben az esetben a tápláló áramkör kismegszakítóját lekapcsolva kell hagyni, és szakember segítségét kell kérni.

És szintén a fix bekötéssel rendelkező fogyasztók esetében okozhat nehézséget, ha a zárlat a nullavezető és védővezető között jön létre.

Ha a fogyasztó fix bekötéssel csatlakozik, a nullavezetőt is szakítani kellene, de ez sajnos sok esetben nem történik meg.

Ezeknek a fogyasztóknak a szakszerű leválasztásához, minden képen szakember segítségét kell kérni.

Műszeres vizsgálat

A szakember nem tippel: méréssel keresi meg a hiba forrását.

A hibakeresés során megméri a szigetelési ellenállást, a hurokimpedanciát, ellenőrzi a köröket, a kötéseket és a védelmi eszközöket.

Kiderül, hogy egy konkrét gép, egy vezetékszakasz, egy rossz kötés, vagy maga a kismegszakító a hibás.

Mivel potenciális szakember vagy hasznáhatsz műszert vagy 5-15W-os próbalámpát is (parfőm izzót.)

A zárlat minaddíg fennáll amig a lámpa a (kikapcsolt) ÁVK bemenő fázisa és kimenő nullája között világít.

Amennyiben sor kerűlne kötések elbontására eközben a lámpa ne legyen a két pont között.

Az ilyen vizsgálatok azonban villanyszerelési gyakorlatot és megfelelő műszaki ismereteket igényelnek, ezért bizonytalan helyzetben nem szabad a kapcsolószekrényben kísérletezni.

Hűtőszekrény, számítógép és mosógép miatti lekapcsolás

A hűtőszekrény motorja bekapcsoláskor rövid ideig megemelt áramot vesz fel.

Sok gép bekapcsoláskor rövid, megemelt áramot vesz fel, ezt hívják indítóáramnak.

Tipikus a motoros gépeknél, a hűtőnél vagy a klímánál.

Ha a kioldás pont a bekapcsolás pillanatában jön, sokszor ez az ok.

Ha a hűtő bekapcsolásakor hangos kattanás hallatszik, és közben a számítógép monitorán a kép is elmegy majd visszajön, az külön vizsgálatot indokol a hűtő, a csatlakozás, a kötés és az áramkör tekintetében.

Jellemzően azért, mert az a gép túlterheli a kört, vagy maga a gép hibás és zárlatos.

Próbáld másik körre, vagy húzd ki, és figyeld, leesik-e nélküle.

Egyszer megpróbálhatod.

Ha bent marad, valószínűleg pillanatnyi túlterhelés volt.

Ha azonnal újra leesik, ne erőltesd, mert fennálló hibát jelez.

A mosógép esetében már önmagában a villásdugó bedugása is kiválthatja a lekapcsolást, akkor is, ha a motor még nem indult el és látszólag nem vesz fel áramot.

Ez szivárgóáramra, zárlatra, hibás hálózati szűrőre vagy a készülék szigetelési hibájára utalhat.

Ha a mosógép csatlakoztatásakor a másik áramkör kismegszakítója kapcsol le, szakemberrel kell ellenőriztetni a körök és a védelmi készülékek bekötését is.

A kismegszakító jelölései

A kismegszakítón egy szám és egy betű áll, például B16 vagy C16.

A szám az áramerősség amperben, ennél nagyobb tartós terhelésnél kapcsol le.

A betű a kioldási jelleg: a B típus érzékenyebb a hirtelen áramlökésre, a C valamivel többet enged, ezért motoros vagy nagy bekapcsolási áramú fogyasztóhoz használják.

Ha valaki nagyobb értékűt tesz be, hogy ne csapjon le, az a vezeték védelmét rontja le.

Ne tegyél nagyobb értékűt a helyére.

A kismegszakító a vezetékhez van méretezve, és a nagyobb érték mellett a vezeték túlmelegedhet, mielőtt a védelem lekapcsolna.

Hibás lehet maga a kismegszakító vagy a FI-relé?

Néha a baj forrása maga a kismegszakító, nem a hálózat.

Erre utal, ha a kismegszakító indok nélkül, terhelés nélkül is leesik, vagy ha sok kioldás után már túl érzékeny lett.

Igen, az évek és a sok kioldás után pontatlanná válhat, és indok nélkül is leeshet.

Ilyenkor a csere a megoldás, de csak miután kizártuk a hálózati hibát.

A FI-relé kiszerelt állapotban való fel- és lekapcsolhatósága, illetve az, hogy nem akad és nem ad természetellenes hangokat, önmagában nem bizonyítja, hogy a készülék megfelelően működik.

A FI-relé működését a tesztgombbal is ellenőrizni kell.

Igen, ha a teszt gombra nem old ki, a FI relé nem véd, és cserélni kell.

Ha minden kismegszakító lekapcsolása mellett is azonnal leold, vagy a bekötés során rögtön kiold, a helyes bekötést, a nulla- és PE-vezető szétválasztását, valamint magát az ÁVK-t szakembernek kell ellenőriznie.

Miért gyakoribb a probléma régi lakásokban?

A régi lakásokban gyakrabban csap le a biztosíték, és ennek jó oka van.

Régen néhány lámpa és egy rádió terhelte a kört, ma viszont egyszerre megy a mosógép, a mosogatógép, a klíma és sok elektronika.

Ehhez jön a kevés kör, a vékony vezeték, és sokszor az öreg vagy alumínium hálózat.

Ezek együtt teszik gyakorivá a kioldást.

Ha alumínium vezeték van a falban, a gyakori kioldás különösen árulkodó.

Ha mindig ugyanaz a kör esik le, az máris szűkíti a kört: a hiba azon a vezetékszakaszon vagy az arra kötött gépeken van.

Ha az összes egyszerre, vagy a fő védelem esik le, jellemzően a betáplálásnál vagy magával a védelemmel van gond.

A fő megszakító az egész lakást lekapcsolja, és jellemzően nagy túlterhelést vagy a betáplálásnál lévő hibát jelez.

Külön áramkörök és a kapcsolószekrény korszerűsítése

A megoldás a klíma külön, megfelelően méretezett körre tétele.

Ha a gyakori kioldás visszatérő, sokszor a teljes kapcsolószekrény korszerűsítése a valódi megoldás.

A korszerű szekrényben elég kör van a mai fogyasztáshoz, a nagy gépek külön körön mennek, és FI relé meg védőföldelés is védi a rendszert.

Így a kioldások jelentős része eltűnik, a védelem pedig ott van, amikor kell.

Létezik kombinált eszköz is, az áramvédő kismegszakító, amit FI-LS néven emlegetnek.

Az előnye, hogy körönként ad külön védelmet, így ha az egyik körön hiba van, csak az kapcsol le, a többi marad.

Ettől a hibakeresés is egyszerűbb, mert pontosabban látszik, melyik kör a hibás.

Sok régi háznál még kerámia olvadóbiztosíték van.

A korszerű megoldás a kismegszakítóra váltás, ami visszakapcsolható, és pontosabban véd.

A csere jó alkalom arra is, hogy a táblát rendezzük, FI relét és védőföldelést tegyünk a helyére, ha hiányzik.

Mit nem szabad tenni?

• Ne ragaszd le a kismegszakítót.
• Ne ékeld ki a kismegszakítót, hogy ne tudjon lekapcsolni.
• Ne tegyél nagyobb értékűt a helyére.
• Ne kapcsold vissza újra meg újra, ha azonnal leesik.
• Ne bonts kötéseket feszültség alatt.
• Ne iktasd ki a FI-relét.
• Ne nyúlj a kapcsolószekrény belsejébe, ha melegedést tapasztalsz.

Ez nem hiba: életvédelem, ezért ne erőltesd a visszakapcsolást.

Maga a lekapcsolás épp a védelem: megelőzi a túlmelegedést és az áramütést.

Az lenne veszélyes, ha kiiktatnád.

Sajnos olyan esettel is lehet találkozni, ahol a gyakori, de rendszertelen lekapcsolást kevésbé érzékeny áram-védőkapcsoló beépítésével oldották meg.

Ez súlyos hiba.

100mA esetleg 300mA érzékenységű védelmi készülék kevésbé nyújt védelmet hiba esetére, és közvetlen érintés ellen pedig egyáltalán nem.

A szakszerűtlenséget fokozni már csak a Fi-relé teljes kiiktatásával lehet.

Időszakos és véletlenszerű lekapcsolás

De nem csak fogyasztó készülék válthat ki lekapcsolást.

Bármelyik áramkörben létrejöhet olyan mértékű szigetelés romlás, hogy a föld potenciál felé áram indul meg.

A lekapcsolásának az oka nem mindig egyértelmű.

Vannak esetek amikor látszólag teljesen rendszertelenül naponta, hetente néhány alkalommal szólal meg a készülék.

Rendkívül bosszantó tud lenni.

A látszólag rendszertelen, véletlenszerűen történő időszakos lekapcsolásnak is meg lehet, meg kell találni az okát.

Igaz a rendszertelen lekapcsolás okának a beazonosítása mindig nehezebb feladat.

Télen több a nagy fogyasztó, például a fűtőeszközök és a hősugárzó, ezért könnyebb túlterhelni a kört.

Emellett a nedvesség is gyakoribb.

Mikor kell villanyszerelőt hívni?

Ha ismételten lecsap, vagy nem lehet visszakapcsolni, hívj villanyszerelőt.

Szerintem Te ne kezdj bele semmibe!

A válasz egyszerű: ha a biztosíték rendszeresen lecsap, és nem világos, miért - vagy ha égett szagot, szikrázást tapasztalsz.

A kapcsolószekrény vagy egy kismegszakító melegedése komoly jel.

Ha melegedést tapasztalsz, ne terheld tovább a kört, és ne nyúlj a szekrény belsejébe.

Egy egyszerű ok gyorsan orvosolható, egy rejtett hiba több időt vesz.

A hibakeresés a kiszállásból és a mérésből áll, a javítás pedig a feltárt hibától függ.

A módszeres hibakeresés mindig gyorsabb a találgatásnál, mert lépésről lépésre zárja ki a lehetőségeket.

Nem feltétlenül. Ha a hiba egy konkrét gép vagy szakasz, elég a célzott javítás.

Ha unod, hogy folyton sötétben maradsz, vagy gyanús jeleket tapasztalsz, ne ragaszd le a megszakítót.

tags: #vasalo #lecsapja #az #aramot