Tűzhely begyújtása gyufa helyett: biztonságos módszerek gáztűzhelyhez és gázsütőhöz

Előfordulhat, hogy elfogy a gyufa, a beépített szikragyújtás pedig nem működik, miközben gyorsan be kellene gyújtani a gáztűzhelyet vagy elő kellene melegíteni a sütőt. Ilyenkor több alternatíva is szóba jöhet, de minden esetben fontos a fokozatosság, a megfelelő szellőzés és a gáz szivárgásának kizárása.

Manapság már egyre több háztartásban van elektromos tűzhely, és a gázsütőt is sokan be tudják kapcsolni „szikrával” (ami persze azért hajlamos elromlani), de azért még vagyunk néhányan, akik régebbi gázsütőt használnak.

Gáztűzhely begyújtása kifogyott gyufával

Elfogyott a gyufád és sütni szeretnél? Itt a megoldás! Én kipróbáltam, működik!

És bizony még a legjobban felszerelt háztartásokban is előfordulhat, hogy elfogy a gyufa.

Nemcsak a hosszú fajta, amit a sütőhöz célszerű használni, de még a sima rövid is.

Ha kifogynak az öngyújtók, ne dobd ki őket!

Ha cigiztek, ki ne dobjátok őket! Sőt, ha vannak dohányos barátaitok, kérjétek el tőlük azokat az újra nem tölthető öngyújtókat, amik a kukában szokták végezni.

Tökéletesek a gáztűzhely begyújtásra! Nem kell mást tenni, csak eltekerni benyomni és a gombot, közben párat csettinteni vele, és a szikra begyújtja a gázt.

Hiszen attól, hogy az öngyújtó kifogyott, a tűzkő még rengeteg ideig használható.

A módszer csak akkor alkalmazható, ha az öngyújtó mechanikailag ép, nem szivárog, és valóban szikrát ad. A gázt nem szabad hosszabb ideig kiengedni begyújtás nélkül.

Gázsütő begyújtása gyufa helyett spagettivel

A tészta meg már majdnem megkelt, elő kellene melegíteni a sütőt, különben túlkelnek a hotdogkiflik ajajj. De gyufa az nincs.

Meg persze van itthon kifogyott öngyújtó, amivel a tűzhelyet meg tudom gyújtani, de ez a sütőhöz sajnos nem jó megoldás.

Szóval vissza az eredeti történethez: nincs itthon egy szál gyufa sem, gyorsan be kellene gyújtani a sütőt. Az öngyújtó-trükk most nem játszik. Mit tegyek?

Utána csak egy enyhe pirítós szag emlékeztetett arra, hogy nem a hagyományos hosszú biztonsági gyújtót használtam.

Annyira megtetszett a dolog, hogy azóta többször is bevetettem ugyanazt a szál spagettit 😀

A spagetti hosszabb gyújtóeszközként használható, mert a meggyújtott végével távolabbról elérhető a gázégő vagy a sütő nehezebben hozzáférhető része.

Ami már csak azért is jó, mert az olcsóbb, rövid gyufák már majdnem a körmömre szoktak égni, mire odáig jutok, hogy begyullad a sütő…

Akkor is hasznos lehet ez a trükk, ha olyan gyertyát kell meggyújtanod, ami nehezen hozzáférhető

A spagettit csak rövid ideig és megfelelő távolságból célszerű használni, majd a teljesen kialudt maradványt nem éghető helyre tenni.

Miért nem működik a gáztűzhely szikragyújtása?

Javítsa meg a gáztűzhelyet a sérülés okának megfelelően

Ha nincs szikra

A tűzhely pontrendszere három részből áll: gyújtótűből, pulzálóból és akkumulátorból.

A főbb ellenőrizendő pontok a következők:

1. Ellenőrizze, hogy az akkumulátor fel van-e töltve vagy sem, és próbálja meg új akkumulátorral cserélni
2. Ha megnyomod a gombot hallod a "pop" impulzusos gyújtás hangját, de a szikrát nem látod, biztos a gyújtótű eltört, mert a gyújtótű vasmagos külső kerámiából van, szállítás közben könnyen eltörik (ez a külső kerámia A réteg eltörik, és nem törik el az egész gyökér), így a törés közelebb van a negatív elektródához és alatta szikrázik, és az ép cseréjével megoldható azonos típusú gyújtótű;
3. Ha nincs "pattanó" hang, előfordulhat, hogy a gyújtótű csatlakozó vezetéke nem érintkezik jól (is érezhető), ellenőrizze a csatlakozó csatlakozót, hogy be van-e kapcsolva;
4. Ha az első két ponttal nincs probléma, vagyis nem működik a pulzáló. Ellenőrizze, hogy jó állapotban van-e a kapcsolat a pulzáló és az akkumulátordoboz között. Ha jó állapotban van, akkor ki kell cserélni az új pulzert.

Ha van szikra, de nem gyullad meg a gáz

Másodszor, vannak szikrák, de nincs tűz.

A lényeg a tüzet gyújtása, és három szempontnak kell teljesülnie: a szikra megfelelő intenzitása, a tűzfedél levegőnyílásába ütköző szikra megfelelő helyzete, valamint a befecskendezett gáz és levegő megfelelő keverési koncentrációja.

Amíg ez a három pont teljesül, a tűz biztosan kigyullad.

Tehát ellenőrizze a következő pontokat:

1. Ellenőrizze, hogy jön-e ki levegő, gyújtsa meg öngyújtóval, vagy hallja/szagolja a szagot, ha nem jön ki levegő, ellenőrizze, hogy a szívószelep nyitva van-e;
2. Forgassa el a gyújtótűt úgy, hogy a szikra éppen a hozzá legközelebb eső lyuk szélét érje.
3. Állítsa be a csappantyút, mert túl nagy a csappantyú és túl kicsi a gáz és a levegő keverési aránya, nem könnyű meggyulladni.

Ha gázszag érezhető, de a láng nem gyullad meg, azonnal el kell zárni a gázcsapot, ki kell szellőztetni a helyiséget, és nem szabad újabb gyújtási kísérletet végezni, amíg a gáz el nem oszlott.

Szikravető használata tűzgyújtáshoz

Ez egy lehetséges módja a tűzgyújtásnak szikravető segítségével.

Fontos, hogy betartsuk a fokozatosságot, a szikrával kis tüzet gyújtunk, könnyen gyulladó száraz anyagot gyújtunk meg (nyírfa kéreg, vatta, nád virágzat, összemorzsolt száraz fű, falevél, stb…), a kis tűzzel nagyobbat (nagyon vékony, száraz gallyak), a nagyobbal még nagyobbat (vastagabb ágak) és így tovább.

Általános szabály, hogy a tüzet emeljük el a talajtól, így megvédjük az esetleges nedvességtől és plusz oxigénforrást biztosítunk azzal, hogy alulról is kap levegőt.

A másik fontos tudnivaló, hogy száraz ágat csak még álló, de már kiszáradt fáról tudunk gyűjteni.

Kerüljük a kidőlt fákat, ezek sok esetben még nyáron is nedvesek, tűzrakásra alkalmatlanok.

Nedves ágat is fel lehet használni tűzrakásra, de ebben az esetben tollas ágat kell faragni belőle.

Biztonságos fokozatosság a tűz felépítésénél

• A szikrával kis tüzet gyújtunk.
• Könnyen gyulladó száraz anyagot gyújtunk meg.
• A kis tűzzel nagyon vékony, száraz gallyakat gyújtunk meg.
• A nagyobbal vastagabb ágakat gyújtunk meg.
• A tüzet emeljük el a talajtól.

A gáztűzhely és a gázsütő begyújtásánál a fokozatosság azt jelenti, hogy először a gyújtóeszközt kell előkészíteni, ezt követően kell megnyitni a gáz útját, majd azonnal létre kell hozni a lángot.

A gyufa újrahasználata és a takarékosság

Arról nem beszélve, hogy ezek a kifogyott öngyújtók bármikor nagyszerűen funkcionálhatnak sörnyitóként! Praktikus dolog egy öngyújtó

Így jelentős mennyiségű gyufa megspórolható!

Én a használt gyufákat sem dobom ki (férjem mindig visszateszi őket a dobozba), hiszen így ha több mindent sütök-főzök, akkor az egyik gázrózsáról átvihető a láng egy másikra.

Az egyre rövidülő, elszenesedett gyufákat is gyűjtöm, a végén belekerülnek a cserépkályhába.

Azt mondod a 20-30 Ft-os doboz gyufa nem tétel?

Lehet, hogy apróság, de éves szinten sok kicsi sokra megy, főleg ha sok-sok évben gondolkodunk.

Meg maga az elv, az újrahasznosítás és ne felejtsük el, hogy mennyi fát kell kivágni azért a sok-sok kis gyufácskáért.

A gyufagyártás történetének fontosabb állomásai

A gyufagyártás történelme kapcsán ki ne hallott volna Irinyi Jánosról, a zajtalan és biztonságos gyufa feltalálójáról?

A gyufa gyártás ugyanakkor mégsem volt az ő egyedüli monopóliuma, hanem arra már előtte és utána is több gyár is vállalkozott.

Irinyi egyébként első magyarországi gyufagyárát 1839-ben alapította Pesten, mely üzemben 50-60 embert foglalkoztatott átlagosan, és gyufáit 5000 darabonként 25 garasért adta szemben az akkori bécsi 35 garasos árral.

A piaci koncentráció a századforduló táján indult el, amikor megjelent az iparágon belül a külföldi tőke, így jött létre a budafoki, a temesvári és a győri gyufagyár.

Ezek alapították meg 1904-ben a Magyarországi Gyufagyárosok Elárusító Irodáját, mely mellett ekkor Besztercebányán, Eszéken és Rózsahegyen működött még gyufagyártás.

A gazdasági érdekek összefonódásának újabb lépcsőfoka 1915-ben jött el, amikor az osztrák Solo konszern jelentős érdekeltségeket szerzett a hazai gyufagyárakban a szakirodalom szerint, létrehozva ezzel a Szikra Magyar Gyújtógyárak Rt-t.

Más források szerint a Szikra a külföldi tőke mellett a Szegedi Gyujtógyár Rt.

Az új cégcsoport az Angol-Magyar Bank fennhatósága alatt 2 000 000 K alaptőkével technológiai fejlesztésekbe kezdett, melyek hatására több kisebb gyufagyár csődbe ment.

Valószínűleg ekkoriban terjedhetett el a hazai gyártásban a svédországi Jönköpingből származó technológia, melyet ma is használunk a gyufáknál.

A Szikra igazgatóságának tagjai ekkor Rotter Márk, Dr. Dobay Aurél, Czerweny Róbert, Dr. Fürth Ernő, Szana Zsigmond, Krausz Simon, Meisner Ignác, Czerweny Viktor és Leu Nándor voltak, gyáraik pedig Szegeden, Temesváron és Győrött voltak.

Az 1928-as svéd befolyásszerzés a magyar kormány tudtával és támogatásával ment végbe, ugyanis a felek 1928. május 16-i szerződése értelmében a STAB 36 millió dollár kölcsönt adott Magyarországnak, cserébe pedig 50 évre kizárólagos jogot szerzett a magyarországi gyufagyártásra és értékesítésre.

Ekkortól a cég alaptőkéje már 12 000 000 P lett.

A svédek a hazai gyufagyárak közül egyébként az alábbiakat szüntették meg: Albertfalva, Kiskunfélegyháza, Baja, Pesterzsébet, Tokaj, Szombathely és Gyula.

A Szikra nagy haszonnal dolgozott itthon, különösen, miután monopol helyzetbe került.

Az államosítás végül 1949-ben érte utol a vállalatot, amely előbb Gyufaipari Egyesülésként üzemelt tovább, majd 1952 áprilisában az azon belüli gyufagyárak önállóak lettek, hogy aztán 1954-ben újra összevonják őket Gyufaipari Vállalat néven, budafoki központtal.

1959-ben a kecskeméti gyár be is zárt.

A megmaradt budafoki és szegedi telephellyel működő cég 1989-ben alakult át Magyar Általános Gyufaipari Kft.

Tóth, Sándor László (2002) A gyufagyártás történetéből. In: Kapcsolatok Magyarország és Európa más részei között a tudományok, a technika és az orvoslás történetében. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Tudomány- és Technikatörténeti Bizottság, Budapest.

tags: #tuzhely #szikra #helyett #gyufa