Az őszi hetek egyik várva várt eseménye a „tökfesztivál”. Gyűjtőmunka „gyümölcseként” ékeskedhetnek a csoportszobánk asztalán a különféle tökök, amelyeknek a története más és más.
A gyerekekkel együtt, kézről-kézre adva, megfigyelve, megtapintva megbeszélhetjük, hogy melyik töknek mi a neve, milyen a formája, tömege, mérete és a színe.

Ismerkedés a tökökkel
Miután a legősibb háziasított növényt minden gyerek szemügyre vette, rendezhetünk egy gurító-, cipelő versenyt, amelynek győztese majd egy „tök szuper” érmet tudhat magáénak.
Ahhoz pedig, hogy mi is megalkossuk a saját tökünket, rajzolhatunk a gyerekeknek egy tökformát, de ha szeretnék, ők maguk is megtehetik mindezt.
Ha pedig már minden testrészünket megmozgattuk, nem marad más hátra, mint a hangszálaink.
Tökös mozgásos és érzékelő játékok
Mozgást utánzó játék
A gyerekek vonalban állnak egymás mellett. Az első kiáll a többiek elé és mozgásokat mutat, amit utánozni kell.
Tökfogó
Ki lesz a tökkel ütött?
A fogónál van egy kis tök és futás előtt azt mondja: „Este virágzik a tök, én a fejedre ütök”. Akit megfog annak a fejét „megkoccintja a tökkel és az azt kiabálja: „Égszakadás, földindulás, fejemen egy koppanás.
Futójáték
Az egyik gyerek a tök, a másik az árus és egy gyerek a vevő.
A vevő körbe jár és kiválaszt egy „tököt” és megkérdezi: „hogy ez a tököcske? Száz arany pengőcske. Annyit érte nem adok, inkább körbe szaladok!”.
Érzékelő játék
Mi van a zsákban?
Mozgásos játékok
Mesék és történetek a tökről
Az óriás tök és Mátyás király
Szeretett adni, annyi bizonyos.
Egyszer egy szegény ember a maga kis kertecskéjében akkora sütni való tököt talált fölnevelni, hatan ráülhettek egyidejűleg.
Kapta, fogta magát, a tököt óriási szőrszütyőbe tuszkurálta, s a teherrel fölcihelődött Budára.
Az ajtónállók sietve a király elé bocsájtották, nehogy a lábukra ejtse a szegény cipekedő ember a tököt.
Mert azt meg kellett, mondja, hogy mit visz.
Óriás tököt.
Az ajándékban mutatkozó tiszteletnek a király szemlátomást megörült, azonnal az oldalszobába vezette a tökös embert, hogy ott tegye le terhes ajándékát.
Ballagott a szegény ember hazafelé, a király dicséretétől se éhség, se szomjúság az úton nem gyötörte, az arany piculák szépen csilingeltek Majsáig.
Ott éppen hetivásári nyüzsgés kavargott, vett a pénzén két girhes, de jó kiállású, hízónak való süldőt.
Ahogy a felesége megtudta az ura nagy dicsőségét, le se tette a kezéből s szitát, végigfutotta a hírrel az egész falut.
Ezen elgondolkodott.
Ha Mátyás király egy közönséges sárga bélű tökért ilyen nagylelkű pénzeket szurkol a szegény ember markába, ő bizony megajándékozza a királyt a két legszebbik ökrével, de tudomisten ád érte annyi aranyat, a megmaradt hat ökör is csak nagy kínnal, szuszogással húzza haza a tehertál recsegő szekeret.
Mire mondja a hatökrös, hogy két legszebb ökrét hozta a királynak ajándékba, de mivel a palotaőrök a lépcső aljánál följebb nem engedték, ott állnak az ajándékok, a király ablakából is látni lehet őket.
A királyi elfogadás mindenkori kérdései közé tartozott annak a kitudakolása, hogy honnét való az ember, meg az ajándéka.
Amikor meghallotta, hogy badallói, mindjárt tudta, honnét fúj a szél.
Nosza, vezette is Mátyás király a hatökröst az oldalszobába, és annak ajándéka viszonzásául az óriás tököt markoltatta meg a hatökrössel.
Az ilyen királyi kegy is parancsnak számít.
Búcsúzás közben azt mondta a király, hogy a két, ajándékba kapott ökrét meg adja oda Badallóban a tökös szomszédnak.
Mert megígérte volt neki, hogy az útiköltséget megtetejézi majd.
A király kívánsága megkerülhetetlen parancsnak számít.
Mit tehetett a hatökrös.
Átvezette a két legszebb ökrét a szegény ember portájára, mint a király ajándékát, miközben ő meg a méregtől pulykavörösen előkapta az erdőirtó nagyfejszéjét, ízzé-porrá szabdalta az óriás tököt, minden darabját átdobálta a szegény ember udvarába.
A hízónak valók éppen kint szaladoztak.
Nekiestek.
Éltek rajta két hétig.
Jankó és a sütőtök
Kutya-tár! Kutya-tár! Esti harangszóra.
- Hopp! Nincs itthon a gazda! - ujjongott Veréb Jankó a gyümölcsöskert sövénye mögött.
Egykettőre átmászott a sövényen, lehúzta a csizmáját, s mint a macska, oly hirtelen felmászott az almafára.
Uccu!
Leugrott a fáról Jankó, felkapta a csizmáját s esze nélkül szaladt, mint a szél.
- Meg vagyok mentve! - kiáltott fel Jankó, s egy pillanat alatt a hordó tetején termett.
Ideje volt, mert abban a pillanatban ért oda Bodri is.
De Jankó most már fütyült rá.
De Bodri sem esett a feje lágyára.
Szörnyű méregbe gurult, s a Jankó lábáról egykapásra lerántotta a csizmát.
Aztán - zsupsz! Jankó belesuppant a hordóba, a hordó megbillent, lefordult és...
Igen meredek hegyoldal volt a kőkerítés mellett, a kerítés tövében egy óriási sütőtök, a hordó pont a tökre esett, de úgy ráesett, hogy kilikadt a hordó feneke.
Jankó fejjel a tökre zuhant, a tök kilikadt, s bezzeg, hogy Jankó feje beszorult a tökbe.
Hányszor mondták neki.
Lába a hordóban, feje a tökben, így gurult le a hegyoldalon Jankó.
Bodri utána.
- Vége a világnak! Vége!
Lent a meredek hegyoldal lábján patak csörgedezett, éppen vizet merített Kató néne.
Háttal a hegynek hajlott a vízbe, mitsem látott, mitsem sejtett, a hordó meg gurult, gurult, aztán egyszerre csak megakadt.
Meg ám!
Volt a patak partján két hegyes karó.
- Ó, Jesszus Mária, Szent József! - sikoltozott Kató néne, amikor meglátta a két karó hegyén a hordót, hordó tetején a tököt, a két kalimpáló kart - ez bizonyosan az eleven ördög.
Futott esze nélkül a patak partjára.
Ott dolgozott Bagó András meg a párja.
Csakugyan jött az eleven ördög, falábon, ha nem is lóháton.
Tök a feje, abból két apró szem csillog ki.
Még karja is van.
Ember? Ördög? Mi ez?
- Ugyan, keljen fel kend! - ripakodott rá Bagóné.
A tökházikó és Mazsola
A Futrinka utca végén, szinte már a mezőn, ócska, molyette kalap hevert.
- Ez megteszi! - vélekedett a manó.
Fakéregből ajtót, ablakot mesterkedett a tökre, ablaküveg is került egy törött palack cserepeiből.
"Már nem is bánom, hogy a kalap elröpült a fejem fölül - gondolta Manófalvi Manó a tűz mellett üldögélve.
Egy baj volt csupán: a tökházat mindenki meg akarta enni, aki csak arra járt vagy repült.
- Nem látjátok, hogy ebben a tökben laknak? - kiabálta mérgesen, lúdtollseprűjével hadonászva.
Lámpagyújtás után nemigen háborgatták, mert a tökházikó ablaka messzire világított, s még a legvaksibb vén varjúnak is feltűnt, hogy amiben lámpa ég, az nem ehető.
Ugyan ki csámcsoghat odakint?
Manófalvi Manó el sem tudta képzelni.
Mikor azonban a tökházikó falán lyuk keletkezett, s a csámcsogást már úgyszólván a szobában lehetett hallani, Manófalvi Manó rádöbbent, hogy valaki - lámpavilág ide, lámpavilág oda - megint belerágott a tökbe.
Egy induri-pinduri malac rágta a házat.
Manófalvi Manó még soha életében nem látott ilyen hitvány kis malacot.
- Majd adok én neked másnak a házát bekebelezni!
- Éhes vagyok!
- Akkor sem kell fölfalni a házamat! Különben is adhatok neked kukoricalepényt.
Kukoricalapény!
- Ez aztán ízlik nekem!
- Ne beszélj teli szájjal! - figyelmeztette a manó.
- És főleg ne csámcsogj!
- Dehogynem! - biztatta a manó.
Rövid kísérletezés után a kismalac megállapította, hogy csakugyan lehet csukott szájjal enni.
- Úgy jóllaktam, mint a duda! - dőlt hátra a kismalac szuszogva.
- Szent Szilvamag! - kiáltott Manófalvi Manó.
- Senki! - szipákolt a kismalac.
- Ejha!
Ni... nincs...
Elkergetett a gazda, mert azt mondta, olyan kicsi vagyok, mint egy szem mazsola.
A derék manó szíve megesett a kismalacon.
- Tudod mit, te Mazsola? Maradj itt nálam!
A kismalac hirtelen szólni sem tudott örömében.
- Manócska, kedves Manócska, de jó, hogy itt maradhatok!
A nagy örvendezés után közös erővel betapasztották a lyukat, amit Mazsola rágott a tökhéjon.
Igaz, Mazsola inkább csak nézte, hogyan dolgozik Manócska.
Tökmag előkészítése sütéshez
A tökből a tökmagokat legegyszerűbb kanállal kiszedni, viszont ilyenkor természetesen velük jön a tökmag húsából is egy kevés, illetve a tök "szálas" belseje.
Következő lépésben egy tálat töltsünk meg a két harmadáig vízzel, majd adjuk hozzá a magokat, és utána annyi sót, hogy az edény teli legyen.
A vizet keverjük el minél alaposabban a sóval, majd hagyjuk állni a magokat 12-48 órán át a vízben.
Ezután öntsük ki az összes vizet a tálból, a tökmagokat pedig papírtörlőn szárítsuk meg.
Fűszerezett, sütőben sült tökmag
Ha szárazok, akkor nekiláthatunk fűszerezni: sózzuk meg őket egy kicsit, egy leheletnyi csilipor is kerülhet rájuk, majd a végén egy bögre tökmaghoz kb.
A sütés része nem túl bonyolult sütőpapírral bélelt tepsiben betesszük a magokat egy 200 fokra előmelegített sütőbe, majd 45 percig sütjük őket amíg meg nem barnultak - kb. 45 perc.
Fontos, hogy ne hagyjuk leégni őket, ezért 5-10 percenként rázogassuk át őket.
| Lépés | Adat |
|---|---|
| Sós vízben áztatás | 12-48 órán át |
| Sütő hőmérséklete | 200 fokra előmelegített sütő |
| Sütési idő | 45 perc |
| Átrázás | 5-10 percenként |
Színes tökmag készítése
Egy nylonzacskóba csepegtess ételfestéket, és egy kevés alkoholt, majd tedd bele a tökmagot!
Addig rázd, míg el nem oszlik a festék!
Tökös sütemény készítése
Az élesztőt a tejben, cukor hozzáadásával felfuttatjuk, és hozzáadjuk a szitált liszthez.
Jól átdolgozzuk, majd hozzáadjuk a fejfölt, tojásokat (kevés tojást hagyunk a kenéshez), a puha margarint, és jól összedolgozzuk.
Végén hozzáadjuk az étolajat, de azzal már lazán gyúrjuk, csak átlevegőztetjük.
1 óráig kelesztjük, ujjnyi vastagra nyújtjuk, apró pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, bevagdossuk.
A recept olyannyira egyszerű, hogy elrontani nem lehet.
A hét zárásaként Jó étvágyat kívánok!