Sütőben sült tökmag és tökös őszi játékok

Az őszi hetek egyik várva várt eseménye a „tökfesztivál”. Gyűjtőmunka „gyümölcseként” ékeskedhetnek a csoportszobánk asztalán a különféle tökök, amelyeknek a története más és más.

A gyerekekkel együtt, kézről-kézre adva, megfigyelve, megtapintva megbeszélhetjük, hogy melyik töknek mi a neve, milyen a formája, tömege, mérete és a színe.

különféle sütőtökök óvodai asztalon

Ismerkedés a tökökkel

Miután a legősibb háziasított növényt minden gyerek szemügyre vette, rendezhetünk egy gurító-, cipelő versenyt, amelynek győztese majd egy „tök szuper” érmet tudhat magáénak.

Ahhoz pedig, hogy mi is megalkossuk a saját tökünket, rajzolhatunk a gyerekeknek egy tökformát, de ha szeretnék, ők maguk is megtehetik mindezt.

Ha pedig már minden testrészünket megmozgattuk, nem marad más hátra, mint a hangszálaink.

Tökös mozgásos és érzékelő játékok

Mozgást utánzó játék

A gyerekek vonalban állnak egymás mellett. Az első kiáll a többiek elé és mozgásokat mutat, amit utánozni kell.

Tökfogó

Ki lesz a tökkel ütött?

A fogónál van egy kis tök és futás előtt azt mondja: „Este virágzik a tök, én a fejedre ütök”. Akit megfog annak a fejét „megkoccintja a tökkel és az azt kiabálja: „Égszakadás, földindulás, fejemen egy koppanás.

Futójáték

Az egyik gyerek a tök, a másik az árus és egy gyerek a vevő.

A vevő körbe jár és kiválaszt egy „tököt” és megkérdezi: „hogy ez a tököcske? Száz arany pengőcske. Annyit érte nem adok, inkább körbe szaladok!”.

Érzékelő játék

Mi van a zsákban?

Mozgásos játékok

Mesék és történetek a tökről

Az óriás tök és Mátyás király

Szeretett adni, annyi bizonyos.

Egyszer egy szegény ember a maga kis kertecskéjében akkora sütni való tököt talált fölnevelni, hatan ráülhettek egyidejűleg.

Kapta, fogta magát, a tököt óriási szőrszütyőbe tuszkurálta, s a teherrel fölcihelődött Budára.

Az ajtónállók sietve a király elé bocsájtották, nehogy a lábukra ejtse a szegény cipekedő ember a tököt.

Mert azt meg kellett, mondja, hogy mit visz.

Óriás tököt.

Az ajándékban mutatkozó tiszteletnek a király szemlátomást megörült, azonnal az oldalszobába vezette a tökös embert, hogy ott tegye le terhes ajándékát.

Ballagott a szegény ember hazafelé, a király dicséretétől se éhség, se szomjúság az úton nem gyötörte, az arany piculák szépen csilingeltek Majsáig.

Ott éppen hetivásári nyüzsgés kavargott, vett a pénzén két girhes, de jó kiállású, hízónak való süldőt.

Ahogy a felesége megtudta az ura nagy dicsőségét, le se tette a kezéből s szitát, végigfutotta a hírrel az egész falut.

Ezen elgondolkodott.

Ha Mátyás király egy közönséges sárga bélű tökért ilyen nagylelkű pénzeket szurkol a szegény ember markába, ő bizony megajándékozza a királyt a két legszebbik ökrével, de tudomisten ád érte annyi aranyat, a megmaradt hat ökör is csak nagy kínnal, szuszogással húzza haza a tehertál recsegő szekeret.

Mire mondja a hatökrös, hogy két legszebb ökrét hozta a királynak ajándékba, de mivel a palotaőrök a lépcső aljánál följebb nem engedték, ott állnak az ajándékok, a király ablakából is látni lehet őket.

A királyi elfogadás mindenkori kérdései közé tartozott annak a kitudako­lása, hogy honnét való az ember, meg az ajándéka.

Amikor meghallotta, hogy badallói, mindjárt tudta, honnét fúj a szél.

Nosza, vezette is Mátyás király a hatökröst az oldalszobába, és annak ajándéka viszonzásául az óriás tököt markoltatta meg a hatökrössel.

Az ilyen királyi kegy is parancsnak számít.

Búcsúzás közben azt mondta a király, hogy a két, ajándékba kapott ökrét meg adja oda Badallóban a tökös szomszédnak.

Mert megígérte volt neki, hogy az útiköltséget megtetejézi majd.

A király kívánsága megkerülhetetlen parancsnak számít.

Mit tehetett a hatökrös.

Átvezette a két legszebb ökrét a szegény ember portájára, mint a király ajándékát, miközben ő meg a méregtől pulykavörösen előkapta az erdőirtó nagyfejszéjét, ízzé-porrá szabdalta az óriás tököt, minden darabját átdobálta a szegény ember udvarába.

A hízónak valók éppen kint szala­doztak.

Nekiestek.

Éltek rajta két hétig.

Jankó és a sütőtök

Kutya-tár! Kutya-tár! Esti harangszóra.

- Hopp! Nincs itthon a gazda! - ujjongott Veréb Jankó a gyümölcsöskert sövénye mögött.

Egykettőre átmászott a sövényen, lehúzta a csizmáját, s mint a macska, oly hirtelen felmászott az almafára.

Uccu!

Leugrott a fáról Jankó, felkapta a csizmáját s esze nélkül szaladt, mint a szél.

- Meg vagyok mentve! - kiáltott fel Jankó, s egy pillanat alatt a hordó tetején termett.

Ideje volt, mert abban a pillanatban ért oda Bodri is.

De Jankó most már fütyült rá.

De Bodri sem esett a feje lágyára.

Szörnyű méregbe gurult, s a Jankó lábáról egykapásra lerántotta a csizmát.

Aztán - zsupsz! Jankó belesuppant a hordóba, a hordó megbillent, lefordult és...

Igen meredek hegyoldal volt a kőkerítés mellett, a kerítés tövében egy óriási sütőtök, a hordó pont a tökre esett, de úgy ráesett, hogy kilikadt a hordó feneke.

Jankó fejjel a tökre zuhant, a tök kilikadt, s bezzeg, hogy Jankó feje beszorult a tökbe.

Hányszor mondták neki.

Lába a hordóban, feje a tökben, így gurult le a hegyoldalon Jankó.

Bodri utána.

- Vége a világnak! Vége!

Lent a meredek hegyoldal lábján patak csörgedezett, éppen vizet merített Kató néne.

Háttal a hegynek hajlott a vízbe, mitsem látott, mitsem sejtett, a hordó meg gurult, gurult, aztán egyszerre csak megakadt.

Meg ám!

Volt a patak partján két hegyes karó.

- Ó, Jesszus Mária, Szent József! - sikoltozott Kató néne, amikor meglátta a két karó hegyén a hordót, hordó tetején a tököt, a két kalimpáló kart - ez bizonyosan az eleven ördög.

Futott esze nélkül a patak partjára.

Ott dolgozott Bagó András meg a párja.

Csakugyan jött az eleven ördög, falábon, ha nem is lóháton.

Tök a feje, abból két apró szem csillog ki.

Még karja is van.

Ember? Ördög? Mi ez?

- Ugyan, keljen fel kend! - ripakodott rá Bagóné.

A tökházikó és Mazsola

A Futrinka utca végén, szinte már a mezőn, ócska, molyette kalap hevert.

- Ez megteszi! - vélekedett a manó.

Fakéregből ajtót, ablakot mesterkedett a tökre, ablaküveg is került egy törött palack cserepeiből.

"Már nem is bánom, hogy a kalap elröpült a fejem fölül - gondolta Manófalvi Manó a tűz mellett üldögélve.

Egy baj volt csupán: a tökházat mindenki meg akarta enni, aki csak arra járt vagy repült.

- Nem látjátok, hogy ebben a tökben laknak? - kiabálta mérgesen, lúdtollseprűjével hadonászva.

Lámpagyújtás után nemigen háborgatták, mert a tökházikó ablaka messzire világított, s még a legvaksibb vén varjúnak is feltűnt, hogy amiben lámpa ég, az nem ehető.

Ugyan ki csámcsoghat odakint?

Manófalvi Manó el sem tudta képzelni.

Mikor azonban a tökházikó falán lyuk keletkezett, s a csámcsogást már úgyszólván a szobában lehetett hallani, Manófalvi Manó rádöbbent, hogy valaki - lámpavilág ide, lámpavilág oda - megint belerágott a tökbe.

Egy induri-pinduri malac rágta a házat.

Manófalvi Manó még soha életében nem látott ilyen hitvány kis malacot.

- Majd adok én neked másnak a házát bekebelezni!

- Éhes vagyok!

- Akkor sem kell fölfalni a házamat! Különben is adhatok neked kukoricalepényt.

Kukoricalapény!

- Ez aztán ízlik nekem!

- Ne beszélj teli szájjal! - figyelmeztette a manó.

- És főleg ne csámcsogj!

- Dehogynem! - biztatta a manó.

Rövid kísérletezés után a kismalac megállapította, hogy csakugyan lehet csukott szájjal enni.

- Úgy jóllaktam, mint a duda! - dőlt hátra a kismalac szuszogva.

- Szent Szilvamag! - kiáltott Manófalvi Manó.

- Senki! - szipákolt a kismalac.

- Ejha!

Ni... nincs...

Elkergetett a gazda, mert azt mondta, olyan kicsi vagyok, mint egy szem mazsola.

A derék manó szíve megesett a kismalacon.

- Tudod mit, te Mazsola? Maradj itt nálam!

A kismalac hirtelen szólni sem tudott örömében.

- Manócska, kedves Manócska, de jó, hogy itt maradhatok!

A nagy örvendezés után közös erővel betapasztották a lyukat, amit Mazsola rágott a tökhéjon.

Igaz, Mazsola inkább csak nézte, hogyan dolgozik Manócska.

Tökmag előkészítése sütéshez

A tökből a tökmagokat legegyszerűbb kanállal kiszedni, viszont ilyenkor természetesen velük jön a tökmag húsából is egy kevés, illetve a tök "szálas" belseje.

Következő lépésben egy tálat töltsünk meg a két harmadáig vízzel, majd adjuk hozzá a magokat, és utána annyi sót, hogy az edény teli legyen.

A vizet keverjük el minél alaposabban a sóval, majd hagyjuk állni a magokat 12-48 órán át a vízben.

Ezután öntsük ki az összes vizet a tálból, a tökmagokat pedig papírtörlőn szárítsuk meg.

Fűszerezett, sütőben sült tökmag

Ha szárazok, akkor nekiláthatunk fűszerezni: sózzuk meg őket egy kicsit, egy leheletnyi csilipor is kerülhet rájuk, majd a végén egy bögre tökmaghoz kb.

A sütés része nem túl bonyolult sütőpapírral bélelt tepsiben betesszük a magokat egy 200 fokra előmelegített sütőbe, majd 45 percig sütjük őket amíg meg nem barnultak - kb. 45 perc.

Fontos, hogy ne hagyjuk leégni őket, ezért 5-10 percenként rázogassuk át őket.

LépésAdat
Sós vízben áztatás12-48 órán át
Sütő hőmérséklete200 fokra előmelegített sütő
Sütési idő45 perc
Átrázás5-10 percenként

Színes tökmag készítése

Egy nylonzacskóba csepegtess ételfestéket, és egy kevés alkoholt, majd tedd bele a tökmagot!

Addig rázd, míg el nem oszlik a festék!

Tökös sütemény készítése

Az élesztőt a tejben, cukor hozzáadásával felfuttatjuk, és hozzáadjuk a szitált liszthez.

Jól átdolgozzuk, majd hozzáadjuk a fejfölt, tojásokat (kevés tojást hagyunk a kenéshez), a puha margarint, és jól összedolgozzuk.

Végén hozzáadjuk az étolajat, de azzal már lazán gyúrjuk, csak átlevegőztetjük.

1 óráig kelesztjük, ujjnyi vastagra nyújtjuk, apró pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, bevagdossuk.

A recept olyannyira egyszerű, hogy elrontani nem lehet.

A hét zárásaként Jó étvágyat kívánok!

tags: #sutoben #a #tokmag #mondoka