A mosogatógép káros hatásai: öblítőszer, baktériumok és mikroműanyagok

A mosogatógép sok háztartásban megkönnyíti a mindennapokat: időt és vizet takaríthatunk meg vele, miközben az edények, tányérok, poharak és evőeszközök látványosan tisztává válnak. A készülékek használata azonban bizonyos körülmények között egészségügyi és környezeti kockázatokat is felvethet.

A legfontosabb problémák az öblítőszerek maradványaihoz, a mosogatógép belsejében megtelepedő mikroorganizmusokhoz, valamint a műanyag edényekből felszabaduló mikroműanyagokhoz kapcsolódnak. A kockázat mértéke függ a készülék típusától, a választott programtól, a használt vegyszerektől, a karbantartástól és attól is, milyen edényeket teszünk a gépbe.

Hogyan működik a mosogatógép?

A mosogatógépek általában forró víz, mosószer és mechanikus hatás kombinációjával távolítják el a szennyeződéseket az edények, tányérok, poharak, és evőeszközök felületéről.

A kívánt mosási ciklus kiválasztása és a gép elindítása után a készülék megtelik vízzel, amelyet gyorsan magas hőmérsékletre melegít, hogy segítsen fellazítani és feloldani az edényeken megtapadt ételmaradékokat és zsiradékot.

A víz és a mosószer egy sor „permetező karon” keresztül, nagy nyomás alatt oszlik el az edényeken és az eszközökön.

A mosási ciklus befejezése után a mosogatógép kiüríti a használt vizet, és elindítja az öblítési ciklust, ismét a „permetező karok” segítségével friss, tiszta vizet juttatva az edényekre.

Végül, miután ez a szakasz befejeződött, következik a szárítási ciklus, amelyben forró levegő kering a készülék belsejében, hogy segítsen elpárologtatni az edényeken és eszközökön maradt vizet.

Az öblítőszer maradványai az edényeken maradhatnak

Az öblítési ciklus során azonban egyes mosogatógépek öblítőszert adnak a vízhez. A legnagyobb probléma, hogy sok készülékben nincs további mosási ciklus a maradék öblítőszer eltávolítására.

Ez azt jelenti, hogy a vegyszerek az edényeken maradnak és rájuk száradnak. Egyes modellek azonban a program végeztével vékony vegyszerréteget hagynak a megtisztított tányérokon és evőeszközökön.

Ezek potenciálisan mérgező anyagok, amelyek könnyen a gyomor- bélrendszerbe kerülhetnek, amikor legközelebb a mosogatógépben tisztított étkészletet használjuk az étkezéshez.

Az öblítőszer gyorsítja a száradást, és a készülékek gyártói a vízfoltok, csíkok és maradványok csökkentése érdekében alkalmazzák. Ha azonban a program nem tartalmaz elegendő frissvizes öblítést, a készítmény összetevői a felületen maradhatnak.

Mit okozhat az öblítőszer a bélben?

Csakhogy az öblítési ciklus folyamán némely mosogatógép öblítőszert ad a vízhez, ami a kutatók álláspontja szerint megzavarhatja a gyomor-bél traktust.

A bélben található hámréteg védelmi funkciót tölt be, de ezt számos adalékanyag és vegyszer károsíthatja.

A bélben lévő hámréteg egyfajta védőszerepet tölt be. Hasonló védőréteg van a bőrön és a tüdőben is, és azt már számos korábbi vizsgálat kimutatta, hogy számos adalékanyag és vegyszer károsíthatja ezeket a rétegeket.

Ha ez a réteg sérülést szenved, seregnyi negatív egészségügyi következménnyel kell szembenéznünk, például elhízással, ételallergiával, cukorbetegséggel, reumás ízületi gyulladással, májzsugorodással, krónikus depresszióval, sőt szélsőséges esetekben akár Alzheimer-kórral is.

E réteg sérülése ételallergiához, gyomorhuruthoz, elhízáshoz, cukorbetegséghez, reumás izületi gyulladáshoz, májzsugorodáshoz, krónikus depresszióhoz, sőt akár Alzheimer-kórhoz is vezethet.

Ezek az állítások a bélbarrier sérülésével összefüggő lehetséges egészségügyi következményekre utalnak, nem pedig arra, hogy a mosogatógép használata önmagában közvetlenül ilyen betegségeket okoz.

Mit mutattak a kutatások?

A svájci Allergia- és Asztmakutató Intézet szakemberei ugyanis azt találták, hogy a mosogatógép-öblítőszerek egyik összetevője káros hatással lehet a gyomor-bél traktusra.

A szakemberek egy újonnan kifejlesztett technológiát hívtak segítségül: mikrochipre tettek emberi bélorganoidokat és bélsejteket.

Mikrochipeken elhelyezett sejtkultúrák és bélorganoidok (háromdimenziós, sejtekből álló struktúra, amelyet a bél szöveteinek modellezésére használnak) segítségével modellezték a bélbarriert (ami egészséges bélflórából, bélnyálkahártyából, bélhámsejtekből, valamint a bélben található immunsejtekből áll).

A 3D-s szövetkultúrákon különféle módszerekkel elemezték a kereskedelmi forgalomban kapható mosogató- és öblítőszerek hatását.

Ezeket az anyagokat úgy hígították, hogy a leginkább tükrözzék a száraz edényeken visszamaradt anyag mennyiségét.

Ezeket az anyagokat úgy hígították (1:10 000 és 1:40 000 között), hogy tükrözzék a száraz edényeken jelen lévő mennyiséget.

A vizsgálatok során a kutatók nem közvetlenül embereken, hanem sejtkultúrákon és bélorganoidokon elemezték az öblítőszerek hatását.

Az alkohol-etoxilátok szerepe

A kutatók azt is megfigyelték, hogy számos gén és jelátviteli fehérje aktiválódott, amelyek gyulladásos válaszreakciót idézhetnek elő.

A szakemberek több olyan gén és sejtjelző fehérje aktiválódását is megfigyelték, melyek gyulladásos reakciót válthatnak ki.

Az öblítőszerek egyes összetevőinek vizsgálata során az alkohol-etoxilátok erős toxikus hatást és védőréteg károsító hatást mutatták, ezért ezek valószínűleg hozzájárulnak a bélgyulladás kialakulásához.

Amikor külön-külön vizsgálták az öblítőszerek bizonyos összetevőit, azt találták, hogy az alkohol-etoxilátok erős toxikus- és védőréteg-károsító hatást mutattak, ezért felelőssé tehetők az említett reakciókért.

Az öblítőszerek egyes komponenseinek külön-külön történő vizsgálatakor az alkohol-etoxilátok erős toxikus és védőréteg-károsító hatást mutattak, így felelőssé tehetők az említett reakciókért.

Összességében a jelen kutatás új betekintést nyújt a bélbarrier károsodásának mögöttes mechanizmusaiba a mosogatógép, öblítőszer hatására.

Azonosították az alkohol-etoxilátokat, mint az öblítőszer toxikus összetevőjét, amely megzavarja a bélbarrier integritását, és aktiválja a veleszületett immunválaszt.

Bár a megengedett hígítási tényező 1:2 000 és 1:10 000 között van, még az 1:40 000-es hígítás is számos gént és fehérjét érintett ebben a tekintetben.

A kutatást vezető allergológiai és immunológiai professzor szerint fontos tájékoztatni a nyilvánosságot erről a kockázatról, miután az alkohol-etoxilátokat általánosan használják a mosogatógépekhez használt vegyszerekben.

Ezek viszont a bélhámréteget károsíthatják, megágyazva sok krónikus betegségnek.

Miért fontos különbséget tenni a laboreredmény és a mindennapi kockázat között?

A bélorganoidokon végzett vizsgálatok fontos információt adnak arról, hogy bizonyos vegyületek milyen sejtszintű hatást válthatnak ki. A kutatók által vizsgált hígítások a száraz edényeken visszamaradó anyag mennyiségét igyekeztek tükrözni.

A kutatási eredmények ugyanakkor nem jelentik automatikusan azt, hogy minden mosogatógép minden használata betegséget okoz. A kockázatot befolyásolja az öblítőszer összetétele, adagolása, a gép öblítési programja, a készülék karbantartása és az edényeken ténylegesen visszamaradó mennyiség.

Baktériumok és gombák a mosogatógép belsejében

Ezeknek a készülékeknek azonban megvan a hátulütője is: meleg, nedves közege ugyanis segíti a kórokozók terjedését, amely a bepakolt tányérokról és kanalakról könnyen a szervezetünkbe juthat.

Legyengült immunrendszerű emberekre halálos veszélyt is jelenthetnek ezek a baktériumok.

Lehet a konyhánk bármilyen tiszta, mikroszkóp alatt baktériumok és különböző kórokozók seregei lepik be.

Előfordulhatnak itt a főképp fertőzött élelmiszerrel vagy fertőzött vízzel terjedő Escherichia coli (E. coli) baktériumok, különböző gombafajták, illetve sok más, húgyúti fertőzést, bőr-, illetve szívproblémákat eredményező kórokozók.

Bár ezek legtöbbje az egészséges szervezetre ártalmatlan, sok legyengült immunrendszerű embernél súlyos, akár életveszélyes állapotot is eredményezhetnek.

A szlovén Ljubljana Egyetem kutatói 24, különböző háztartásban működő mosogatógépet vettek górcső alá, illetve megvizsgálták az azokba folyó víz minőségét és összetételét is.

Több készülékben is azonosították az említett Escherichia baktériumcsalád tagjait, amelyek súlyos ételmérgezést okozhatnak.

Azonosították még a mellkasi fertőzéseket okozó Pseudomonas baktériumokat, valamint az Acinetobacter baktériumot is, amely többféle bőrbetegséget, sőt akár szívproblémákat is okozhat.

A baktériumok mellett gombák is megtelepedtek a készülékeken, például a Candida, amely szájpenészt, illetve hüvelyi fertőzést eredményezhet.

A baktériumok és gombák a szennyezett csapvízzel és a tányérokról kerülhetnek a mosogatógépbe, majd onnan az egész lakásban elterjedhetnek az ajtó nyitásakor kiszabaduló gőzzel.

A szlovén tudósok aggódni kezdtek a mosogatógépek veszélyei miatt, mivel köztudott, hogy a meleg, érzékeny környezet különféle baktériumok és gombák melegágya.

Ezután tanulmányt végeztek: a tudósok közel kétszáz különböző mosogatógépet vizsgáltak meg világszerte, mintákat véve a belső falakból és más kockázatos alkatrészekből.

Kiderült, hogy az ajtó és a szekrény fala közötti gumitömítést egész fekete élesztőtelepek népesítették be.

A legfélelmetesebb az egészben az, hogy a szokásos fertőtlenítési és csíramentesítési intézkedések egyike sem volt hatékony.

A tudósok ezután elkezdtek mintákat venni a szennyezett mosogatógépekben elmosott evőeszközökből.

Kiderült, hogy a spórák könnyen átkerülnek az edényekre, és a mosogatógépből való kivétel után is rajtuk maradnak.

Az eltérő vizsgálatok különböző számú készüléket és eltérő mintavételi körülményeket alkalmaztak, ezért eredményeik nem vonhatók össze egyetlen általános kockázati aránnyá.

Hogyan csökkenthető a mikrobiológiai kockázat?

Emiatt a kutatók is azt javasolják, hogy ne nyissuk ki azonnal a képet, amint a program lejárt, hagyjunk időt a benti levegőnek a kihűlésre.

Segíthet továbbá, ha a mosogatógép ajtaját körülvevő gumis tömítést is rendszeresen letakarítjuk, és nem hagyjuk, hogy a gombák és baktériumok megtelepedjenek rajtuk.

Fontos! Előrehaladott esetekben ezek a betegségek mind halálosak lehetnek.

Az ilyen súlyos következmények elkerülése érdekében egyszerűen gondosan ügyeljen háztartási gépei higiéniájára.

Ne feledje, hogy a penész a meleg, párás környezetben virágzik.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az eredmények ellenére sem kell felhagynunk ezeknek a készülékeknek a használatával, hiszen a bennük lévő baktériumok és gombák a természetben is megtalálhatóak, és az egészséges immunrendszerű emberek számára nem jelentenek veszélyt.

Mint mindenhol, itt is fontos a rendszeres takarítás, főleg, ha súlyos beteg ember is van a családban.

• Rendszeresen tisztítsuk meg az ajtó körüli gumitömítést.
• Ne nyissuk ki azonnal a készüléket a program befejezése után.
• Hagyjunk időt a belső levegő kihűlésére.
• Ügyeljünk arra, hogy ne maradjanak ételmaradékok a szűrőben és a gép belsejében.
• Súlyosan beteg vagy legyengült immunrendszerű családtag jelenléte esetén fordítsunk különös figyelmet a készülék higiéniájára.

A műanyag edényekből mikroműanyag szabadulhat fel

Praktikusak, könnyűek, és gyakorlatilag törhetetlenek - te is szeretsz helyet szorítani a mosogatógépben a műanyag ételtárolóknak, poharaknak és evőeszközöknek?

A Queenslandi Egyetem munkatársai idén ugyanis azt vizsgálták, milyen hatással lehet a gépi mosogatás a naponta használt műanyag edények állapotára, illetve magára a környezetre.

A vizsgálat során 13, átlagos háztartásban előforduló műanyag edénnyel szimuláltak ismétlődő, valós mosogatási ciklusokat.

A jelenség hátterében a magas, akár 70 Celsius-fokot elérő vízhőmérséklet, az erős kémiai tisztítószerek, valamint az edények egymáshoz történő dörzsölődése áll.

A teljes műanyagtömeg személyenként évente körülbelül 6 milligrammnak felelt meg, ami egy rizsszem súlyának körülbelül negyede.

„A kibocsátott részecskék nagy száma ellenére a műanyagszemcsék teljes tömege alacsony, és elenyésző a műanyagszennyezés más ismert forrásaihoz képest” - mondta dr.

Ennek ellenére a jelenség nem hagyható figyelmen kívül, hiszen a mikroműanyagok összetétele és hosszú távú hatása is meghatározó.

A kutatók szerint épp ezért a rendszeres, mindennapi forrásokból származó - elsőre jelentéktelennek tűnő - terhelés összességében számottevő kockázatot jelenthet, különösen akkor, ha a szervezet tartósan ki van téve a műanyagszemcséknek.

Kutatások szerint ma kétszázszor több műanyagot használunk, mint 75 évvel ezelőtt - aminek sajnos már most is isszuk a levét, hiszen a mikroműanyagok jelenléte nemcsak környezetvédelmi, hanem egészségügyi szempontból is aggodalomra ad okot.

Egy 2025-ben publikált kanadai tanulmány során az agy- és májszövetekben lényegesen magasabb mikroműanyag-koncentrációt mértek, mint néhány évvel korábban.

Bár a jelenség aggasztó, szerencsére a mindennapi gyakorlatban könnyen mérsékelhetjük a mosogatással járó kockázatot.

Amennyiben a műanyag használata elkerülhetetlen, célszerű az edényeket (illetve minden mást, ami műanyag) kézzel, alacsony hőmérsékletű vízben elmosni - így hatékonyan csökkenthető a mikroműanyagok felszabadulásának esélye is.

Érdemes tehát szem előtt tartani, hogy a sok kicsi tényleg mindig sokra megy: nemcsak a műanyagszemcséket, hanem a megelőzést illetően is.

Ha a törekvések több millió háztartásban megsokszorozódnának, a globális műanyagszennyezés terhét, illetve az ezzel járó egészségügyi kockázatotokat nagyban mérsékelhetnénk.

A háztartási tisztítószerek további kockázatai

A háztartásokban jelenleg általánosan használt tisztítószerek és egyéb kemikáliák erős vegyszerek, amelyek amellett, hogy segítenek nekünk - az emberi elvárások szerint - tisztán tartani a lakást, kipárolgásaik belélegzésével, esetleg érintésükkel olyan mérgező hatást is kifejtenek, amellyel egészségünket kockáztatjuk.

A felmosáshoz általában klórtartalmú szereket használunk, pedig az sem az embernek, sem a környezetnek nem tesz jót (nagyon mérgező a vízi élővilágra).

Szemirritációt, tüdőkárosodást okozhat.

A boltokban kapható ablaktisztító folyadékok általában tartalmaznak propilén glikol étert, ami egy ipari oldószer, s bár ez a mennyiség nem mérgező, de ha a lakás levegőjében magas lesz a koncentrációja, az a gyerekeknél növeli az asztma és a allergia kialakulásának veszélyét.

A természetben könnyen lebomlik, nem halmozódik fel, de a vízi környezetre káros, mert bomlása során sok oxigént vesz fel.

Sok szőnyegtisztítónak a hidrogén-peroxid a fő hatóanyaga

Ez egy erősen maró és roncsoló hatású, ráadásul illékony oxidálószer, ami szem- és bőrkárosító és légzőszervi irritációt okozhat, valamint a vízi élővilágot is tartósan károsítja.

Bútorápolás: A bolti készítmények tartalmaznak tartósítószert (például a benzoésav nátrium sója), ami allergizáló.

Manapság még a porszívó illatosítására is létezik termék, amelyek összetevői között alkoholok és észterek vannak, de ez utóbbiak nagyobb mennyiségben szem- és bőrirritáló hatású lehet.

Kíméletesebb háztartási tisztítás

Hasonlóképpen, a felületek tisztításához is az illóolajokkal illatosított ecetes vagy citromsavas oldat lehet a legegyszerűbb megoldás, főleg olyan vizes helyeken, ahol sok a vízkő és egyben fontos a fertőtlenítés, vagyis a fürdőszobában és a konyhában.

Ha a zsíroldás is szempont, a felületre fekete szappanos keveréket (5 dl langyos vízben elkevert 2 evőkanálnyi fekete folyékony szappan) is spriccelhetünk, de talán még hatékonyabb általános felülettisztításra a mosószóda vizes oldata.

Erősebb szennyeződés esetén 1 liter forró vízben 3-4 evőkanálnyi mosószóda lehet hatásos, míg kevésbé szennyezett felületen 1 liter meleg vízhez 1 evőkanál mosószóda is elegendő lehet.

Szórófejes flakonból vagy ronggyal kijuttatva a megtisztítandó felületre eltávolítható a kosz, de szükséges utána tiszta vizes, majd száraz ronggyal való áttörlés is.

Az ablakpucoláshoz is jó a mosószóda (1 liter meleg vízben 1 evőkanálnyi elkeverve), akár ronggyal törölgetve, akár szórófejes tartályból spriccelve.

Szőnyegeket ecetes vízzel lehet jól tisztítani, kefével sikálva.

A gyári tűzhelytisztítók legtöbbje marónátronból készül, tehát erősen mérgező és maró hatású.

Ezek helyett erre is a mosószóda lehet alternatíva a zsíroldó hatása miatt.

Ugyanúgy a csempére is használhatjuk.

A konyhapult, a mosogatógép vagy egyéb felületekre citromsavas vagy ecetes oldat kitűnő tisztítószer, bár a fa és a márvány felületeket károsíthatja, így azokhoz a szappanos elegy használható biztonsággal.

A természetesebb megoldások használatakor is fontos a megfelelő hígítás, a szellőztetés, a felület anyagának figyelembevétele és az, hogy a különböző tisztítószereket ne keverjük össze.

Mosogatógépben használható alternatív keverékek

Mosogatógép-tabletta

¼ pohár sót, ½ pohár citromsavat, 1 pohár mosószódát és 20 csepp illóolajat (citrom, narancs vagy grapefruit) dolgozzunk össze pár csepp vízzel (amit legjobb spriccelőből kijuttatni), hogy összetapadjon.

Mosogatógép-por

60 g citromsavat, 40 g mosószódát, 30 g szódabikarbónát, 30 g nátrium-perkarbonátot és 20 csepp illóolajat (narancs, citrom, grapefruit) mérjünk kiegy tálba.

Az ilyen keverékek alkalmazása előtt ellenőrizzük a mosogatógép használati útmutatóját és a gyártó ajánlásait, mert nem minden készülékhez és anyaghoz megfelelőek.

Folyékony mosogatószer kézi mosogatáshoz

Folyékony mosogatószer kézi mosogatáshoz: 1 kk. szódabikarbónát és 1 kk. mosószódát 2 dl vízben oldjunk fel, valamint 20 g szappant és 1 ek. ecetet 3 dl, a tűzhelyen melegedő vízben oldjunk fel.

A mosószódát magában is használhatjuk mosogatásnál makacs, zsíros szennyeződések eltávolításához.

Textíliák tisztítása mosószódával

Áztatásra akkor van szükség, ha erősen szennyezettek a textilek, például a konyharuhák, vagy ha bármi más ruhanemű foltos lesz, főleg ha zsírfoltos.

5 liter meleg vízhez adjunk 1-2 evőkanál mosószódát és áztassuk a ruhát 1-2 órán keresztül!

Erősen szennyezett ruhák esetén az áztatás több órán keresztül folytatható, illetve kevés szódabikarbónával keverve a tisztítóhatás fokozható.

Gyors, félórás áztatáshoz 6-8 evőkanál mosószóda használható.

Erősen szennyezett világos ruhák áztatásához a folttisztító só (nátrium-perkarbonát) használata lehet eredményes, mert aktív oxigént tartalmaz, ami meleg vízben szabadul fel és fellazítja a szennyeződéseket és fehérít is.

A mosható pelenkák ammóniamentesítésére is használatos.

5 liter vízhez kb. 2 evőkanálnyi folttisztító sót tegyünk.

Tegyünk a foltra egy kiskanálnyi, vízzel pépesített nátrium-perkarbonátot, dörzsöljük be az anyagba, majd mossuk ki a szokásos módon.

A legkörnyezetbarátabb mosószernek tekintett, természetes szaponin tartalmú növényeken kívül (mosódió, vadgesztenye, borostyán), amelyek tisztító képessége nem mindenki számára megfelelő, legelterjedtebb mosószer a reszelt szappanból, vízből és mosószódából készített keverék.

Fehér ruhák mosásához leghatékonyabb, ha kizárólag mosószódát használunk.

Mire figyeljünk a mindennapi használat során?

Természetesen a mosogatógép egy nagyon kényelmes készülék, amely energiát, időt és vizet takarít meg a háziasszonyoknak.

Manapság a legtöbb háztartásban található már mosogatógép, ami megkönnyíti a mindennapjainkat.

Ma már a háztartásokban is elterjedtek a mindennapokat megkönnyítő mosogatógépek, de persze elsősorban olyan helyeken hasznosak (például éttermekben, iskolákban, laktanyákban), ahol sok ember étkezik.

Egyre több háztartásban ruháznak be mosogatógépre, amely - főleg nagycsaládosok esetén - nagy segítség lehet a mindennapokban.

Vannak azonban, akik továbbra is kézzel mosogatnak, mert úgy vélik, hogy a mosogatógépben való mosás negatív hatással lehet az egészségükre.

Minden probléma azzal kezdődik, hogy a legtöbb felhasználó nem olvassa el figyelmesen a háztartási gépei használati utasítását.

Vagy elolvassa, de aztán ellustul és figyelmen kívül hagyja.

És ez nem csak a mosogatógépekre vonatkozik: a kávéfőzőkre, multifunkciós főzőlapokra, mikrohullámú sütőkre, hűtőszekrényekre - egyszóval gyakorlatilag minden elektronikus háztartási készülékre.

A mosogatnivalók mosogatás közbeni felhalmozódásának elkerülése érdekében egyszerűen gyakoroltasd magad és a háztartásod minden tagját, hogy étkezés után azonnal elmosogassák azokat.

• Olvassuk el és tartsuk be a készülék használati utasítását.
• Ne adagoljunk a szükségesnél több mosogatószert vagy öblítőszert.
• Használjunk olyan programot, amely megfelelő frissvizes öblítést biztosít.
• Rendszeresen tisztítsuk a szűrőt, a permetezőkarokat és a gumitömítéseket.
• Lehetőség szerint ne tegyünk műanyag edényeket magas hőmérsékletű programba.
• A műanyag edényeket célszerű kézzel, alacsony hőmérsékletű vízben elmosni.
• A program lejárta után várjunk, mielőtt kinyitjuk az ajtót.
• A készülék belsejét tartsuk szárazon és tisztán, amikor nincs használatban.

A mosogatógép kényelme és víztakarékossága nem feltétlenül áll ellentétben az egészségvédelemmel. A problémák elsősorban akkor erősödhetnek fel, ha a készülékben maradék vegyszer vagy nedves, szennyezett biofilm marad, illetve ha hőre érzékeny műanyagokat rendszeresen magas hőmérsékleten mosogatunk.

tags: #mosogatogep #karos #hatasai