Klímaszivárgás keresése autóklímánál: módszerek, jelek és javítás

Ha a klíma rendszeresen elveszti a hűtőközegét, valahol szivárog.

Az autóklíma zárt rendszer, amelyben a hűtőközegnek folyamatosan keringenie kell a hatékony hűtéshez, ezért ha a gáz elszökik, a hűtés fokozatosan gyengül. Minden rendszer veszít évente egy kevés hűtőközeget a tömítéseken keresztül, ez természetes, és a rendszeres töltés pótolja. Ha azonban a veszteség gyors, akkor valahol szivárgás van, amelyet meg kell találni és javítani.

A puszta utántöltés ilyenkor csak ideiglenes megoldás, mert a gáz újra elszökik. A szivárgás helyének megtalálása azért fontos, mert enélkül a töltés fölösleges költség. A szivárgó gáz ráadásul a környezetet is terheli. Ezért a szivárgás megkeresése a helyes megoldás első lépése.

Miért veszít hűtőközeget az autóklíma?

A szivárgás forrása lehet a kondenzátor kavicsfelverődés okozta sérülése, egy tömítés elöregedése, a csövek vagy a párologtató hibája. Emellett a kompresszor tengelytömítése is szivároghat idővel.

A klímarendszer szivárgása leggyakrabban a kondenzátornál jelentkezik, amelyet a jármű elején a kavicsfelverődés könnyen kilyukaszthat. Emellett gyakori a csatlakozások és a tömítések elöregedése, a csövek sérülése, valamint a párologtató szivárgása, amely a műszerfal mögött nehezen hozzáférhető.

A kondenzátor cseréje gyakoribb, mert a jármű elején jobban ki van téve a sérülésnek. A pontos hely ismerete a javítás módját is meghatározza. A célzott vizsgálat a leghatékonyabb megoldás.

A gyártók néhány, tartósság érdekében alkalmazott megoldása pont a fordítottját okozza. Az egyik a burkolattal ellátott klímacső, a másik a pozícióban tartó bilincs.

Ezekben az esetekben nagy türelemre van szükség az autós és a javító oldaláról is, mert a gyártó a javíthatóságot nem nagyon veszi alapul a jármű megalkotásakor, egy dupla klímás kisbusz esetében több tucat méter cső, dupla tágulószelep, két elpárologtató és megannyi csatlakozás csücsül a fedélzeten szivárgásra készen.

A klímaszivárgás legfontosabb jelei

Ha a klíma rendszeresen elveszti a hűtőteljesítményét, és gyakran kell tölteni, érdemes szivárgáskeresést végeztetni a puszta utántöltés helyett.

A töltés után sokszor pár hét után megy el a gáz, nem azonnal a töltés után. A lassú szivárgásnál a hűtési teljesítmény kezdetben csak alig észrevehetően csökken, később azonban a klíma már alig hűt.

A hűtőközeg szivárgása gonosz tud lenni, főleg ha el is illan rögvest. Állandó sziszegő-csörgő hang is jelentkezhet, de a hang hiánya nem jelenti azt, hogy nincs szivárgás.

• A hűtési teljesítmény fokozatos vagy ismétlődő csökkenése.
• Rendszeres klímagáz-utántöltés szükségessége.
• A töltés után néhány héttel vagy hónappal visszatérő hiba.
• Állandó sziszegő-csörgő hang.
• A nézőüvegen látható buborékos áramlás, amely szivárgásra utal.

A tünetek a legutóbbi - UV adalékos - töltés után 9-10 hónappal kezdtek újra jelentkezni - ekkor még alig észrevehetően. Ez után kb. 2 hónappal sikerült újra elérni az előző töltést megelőző állapotot, vagyis az alig érezhető hűtést és az állandó sziszegő-csörgő hangot.

Olyan esetekben, ahol számítani kell a szivárgásra, ha az autó úgy jön be a szervizbe, hogy már volt töltve és megint nem jó, akkor két héttel a töltés után visszahívjuk a kocsit és akár hetes/kéthetes turnusokkal újra és újra ellenőrizzük a rendszert, amíg meg nem lesz a hiba.

A hibátlan túlnyomás-teszt ugyanis nem jelenti azt, hogy a rendszer nem szivárog, az a fél óra/óra sokszor nem adja ki a hibát - a nyomás nem csökken. Van, hogy egy estétől reggelig tartó teszt alatt mozdul meg az óra mutatója lefelé.

Klímagáz-szivárgás vagy kondenzvíz-szivárgás?

Amikor a klímával kapcsolatos szivárgási problémáról beszélünk, fontos különbséget tenni a kondenzvíz szivárgása és a klímagáz szivárgása között.

A klímaberendezés hűtési folyamat során nedvességet von ki a levegőből, ami kondenzvízként gyűlik össze, és normál esetben a kondenzvíz-elvezető csövön keresztül távozik.

A klíma szivárgása tehát nem minden esetben jelent hűtőközeg-veszteséget. A csepegő víz gyakran az eltömődött kondenzvíz-elvezető cső, a sérült vagy repedt cseppvíztálca, illetve a hibás szivattyú miatt jelenik meg.

A kondenzvíz-szivárgás gyakori okai

• Eltömődött kondenzvíz-elvezető cső: Ez a leggyakoribb ok.
• Sérült vagy repedt cseppvíztálca: A klíma belsejében található cseppvíztálca összegyűjti a kondenzvizet, mielőtt az a lefolyócsőbe kerülne.
• Hibás szivattyú: Egyes klímarendszerekben szivattyú segíti a kondenzvíz elvezetését, különösen ha a külső egység magasabban van, mint a belső.
• Szennyezett légszűrő: A szennyezett szűrők jelentősen hozzájárulhatnak a szivárgási problémákhoz.

A klímaberendezések szivárgása az egyik leggyakoribb probléma, amivel a tulajdonosok szembesülnek. Bár a csepegő víz első pillantásra csak kisebb kellemetlenségnek tűnhet, valójában komolyabb problémák előjele lehet, és idővel jelentős károkat okozhat otthonunkban.

Az első és leggyorsabb reakció: helyezz egy vödröt, tálat vagy más edényt a szivárgás alá, hogy megóvd a padlót, bútorokat vagy falakat a vízkártól. Azonnal kapcsold ki a klímaberendezést és áramtalanítsd!

A klímagáz-szivárgás kockázatai

A klímagáz (hűtőközeg) szivárgása környezetvédelmi és egészségügyi kockázatot jelent! A modern R32 és R410A hűtőközegek, bár kevésbé károsak az ózonrétegre, mint elődeik, még mindig jelentős üvegházhatással bírnak. Emellett nagy koncentrációban belélegezve egészségkárosító hatásúak lehetnek.

Ha klímagáz-szivárgást gyanítasz, azonnal hívj szakembert! A klímagáz-töltés szakember feladata, és fontos, hogy megfelelő mennyiségű hűtőközeg kerüljön a rendszerbe.

Miért nem elég csak utántölteni a gázt?

Ha a klíma szivárog, a puszta utántöltés csak ideiglenes megoldás, mert a betöltött gáz a szivárgáson keresztül ismét elszökik, és a hűtés rövidesen újra gyengül.

Ráadásul a fölöslegesen betöltött, majd elszökő gáz a környezetet is terheli, és a töltés díja is kárba vész. A drágább R1234yf gáznál ez különösen pénzkidobás.

A szivárgáskeresés kis befektetés a fölöslegesen elszökő gázhoz és az ismételt töltésekhez képest. A javítás után a rendszer megtartja a gázt, és a hűtés tartósan helyreáll. A pontos hiba javítása hosszú távon gazdaságosabb.

Az új EU-előírások tiltják, hogy hűtőközeget töltsünk olyan klímarendszerekbe, melyekről feltételezhető, hogy szivárognak, ilyen az az autó, amelyben évente fel kell tölteni a klímarendszert.

A klímaszivárgás-keresés első lépései

Ha egy autó úgy érkezik a műhelyünkbe, hogy nem működik a klímarendszere, meg kell győződni arról, hogy van-e hűtőközeg a rendszerben, például úgy, hogy egy nyomásmérő órával rácsatlakozunk.

Ha nincs nyomás, érdemes szétnézni a motortérben, hátha szemmel látható a hiba oka, például egy törött vagy szétszakadt klímacső.

Ha szemmel látható sérülés nincs, jöhet a nitrogénes nyomáspróba, melynek során nagynyomású száraz nitrogénnel töltjük fel a jármű klímaberendezését.

A vizsgálat során többek között a következő elemeket kell ellenőrizni:

• a klímarendszer csatlakozásait;
• a kondenzátort;
• a párologtatót;
• a klímacsöveket;
• a tömítéseket;
• a kompresszort és annak tengelytömítését;
• a szervizszelepeket.

Nitrogénes nyomáspróba

A nyomáspróba során a rendszert 8-15 bar nyomásig feltöltjük nitrogénnel, majd egy nyomásmérő óra segítségével figyeljük, hogy csökken-e a nyomás. Ha igen, akkor a rendszer szivárog.

Így ha a rendszer kicsit is szivárog, a gáz sziszegve eltávozik. A nyomáspróbával egyidőben szárítjuk is a rendszert, mivel a nitrogénnek igen jó a nedvességfelvevő képessége.

Ha szerencsénk van, akkor meghalljuk, hogy hol távozik el a gáz, ha nincs, akkor más módszerrel kell tovább keresni. Ha nem hallani a szivárgás helyét, de van olyan hely, ahol feltételezhető a szivárgás, ott buborékképző folyadékkal fújjuk be a gyanús helyet, és ha buborékok jelennek meg, akkor megtaláltuk a szivárgást.

Azonban nem mindig van ilyen szerencsénk, ráadásul előfordulhat, hogy a szivárgás például az elpárologtatónál van, ilyen esetben a szappanlé nem segít.

A hibátlan túlnyomás-teszt önmagában nem bizonyítja a rendszer tömörségét. A fél óra vagy egy óra alatt nem mindig mutatkozik meg a nagyon lassú szivárgás, ezért egyes esetekben egy estétől reggelig tartó teszt szükséges.

Elektronikus szivárgáskereső használata

Ha gyanítjuk, hogy egy autónak szivárog a klímarendszere, egy elektronikus szivárgáskereső berendezés használatával könnyedén megtalálhatjuk a szivárgás helyét.

Előnye az, hogy nem kell semmi segédanyag és előkészület. A műszerek érzékenysége állítható, így fokozatosan közelebb kerülhetünk a szivárgás helyéhez.

Az elektronikus szenzoros kialakítású műszerek érzékenysége eléri, sőt többnyire túl is szárnyalja az 5 g/év pontosságot, ez azt jelenti, hogy az adott szivárgáson egy év alatt 5 gramm hűtőközeg szökik el.

Azaz egy ekkora, vagy még ennél is kisebb szivárgást is meg lehet velük találni. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a klímajavítással foglalkozó műhelyeknek rendelkezniük kell egy olyan elektronikus szivárgáskereső műszerrel, mely legalább 5 gramm/év pontosságú.

A régebbi technológián alapuló koronakisüléses műszerek sokkal olcsóbbak, ugyanakkor érzékenységük is messze elmarad a modernebb társaiktól.

A koronakisüléses érzékelő működése

A koronakisülés jelenségén alapuló berendezés az elektródák között mért áram változását érzékeli. A műszerben egy katód és egy anód található, amely gyűjtőfelületként szolgál.

A készülék az elektródák közötti áramot hangjelzéssel jelzi. Az érzékelő a halogéntartalmú hűtőközeg jelenlétére reagál, ugyanakkor vízgőz jelenlétét is jelezheti.

Az érzékelős szivárgásellenőrző műszer működését a vizsgált közeg töménysége is befolyásolhatja, mert a töménység lecsökkenése az érzékelő jelzését módosíthatja.

A nagy érzékenységű szivárgásvizsgáló készülékeknél a megfelelő kalibrálás elengedhetetlen. A kalibrálás egy meghatározott rátájú emisszióforrással, egy etalonnal való összehasonlítást jelent, és a próbalyukkal kell elvégezni.

Mi az a formálógázos szivárgáskeresés?

A formálógázos szivárgáskeresés egy megbízható módszer, amelynek során a klímarendszert egy speciális gázkeverékkel, jellemzően nitrogén és kevés hidrogén elegyével töltik fel a hűtőközeg helyett.

Az ipari gázkereskedőknél beszerezhető formálógáz 95% nitrogént és 5% hidrogént tartalmaz. A hidrogén molekulái rendkívül kicsik, ezért a legapróbb réseken is átjutnak, és egy érzékeny műszerrel kimutathatók a szivárgás helyén.

A keverék nem gyúlékony a használt arányban, és biztonságos a rendszer számára. Így a szivárgás pontosan behatárolható.

A módszer előnye, hogy még a nagyon apró, más eljárással nehezen kimutatható réseket is felderíti, mert a hidrogén rendkívül átható. A műszer a szivárgás helyén jelzi a kiáramló gázt, így a szakember pontosan megtalálja a hibát.

Ez a módszer különösen a lassú, rejtett szivárgásoknál hasznos. A pontos behatárolás a célzott javítás alapja.

Ráadásul mivel a hidrogén könnyebb a levegőnél, nem gyűlik fel, így nem okoz hamis jelzéseket. A megoldás előnye, hogy hidrogén szabadon máshol nem található meg a környezetben, így csak a szivárgás okozhat jelzést.

A formálógáz a nyomáspróba után szabadon elereszthető a levegőbe, semmilyen környezet- vagy egészségkárosító hatása nincs.

Hogyan zajlik a formálógázas keresés?

A folyamat során a klímarendszerből először eltávolítják a maradék hűtőközeget, majd a formálógáz-keveréket meghatározott nyomással a rendszerbe juttatják.

Ezután a szakember egy érzékeny szivárgáskereső műszerrel végigvizsgálja a rendszer csatlakozásait, a kondenzátort, a párologtatót, a csöveket és a tömítéseket.

Ahol a hidrogén kiszivárog, a műszer hangjelzéssel vagy kijelzéssel jelzi a szivárgás helyét. A gáz koncentrációja alapján a szakember fokozatosan közelebb kerülhet a hiba pontos helyéhez.

A formálógázos módszerrel megtaláljuk azokat a szivárgásokat is, amiket egyébként csak hűtőközeg-betöltéssel találnánk meg, a nitrogén nagy molekulamérete miatt.

A keresés után a megtalált szivárgást javítják, majd a rendszert vákuumozzák és a megfelelő hűtőközeggel feltöltik. A javítás után érdemes ellenőrizni, hogy a szivárgás valóban megszűnt-e.

A pontos behatárolásnak köszönhetően csak a valóban hibás elemet kell javítani vagy cserélni. A módszer megelőzi a fölösleges alkatrészcserét.

A szakszerű vizsgálat sok fölösleges cserét megelőz.

UV-festékes szivárgáskeresés

A szivárgáskeresésnek több módszere is van, például az UV-festékes eljárás, amelynél festéket juttatnak a rendszerbe, és a szivárgás helyén a festék nyoma UV-lámpával láthatóvá válik.

A kontrasztanyag UV-fénnyel megvilágítva fluoreszkál. Bejuttatjuk a klímarendszerbe, amely ezáltal elvegyül a klímarendszerben található olajban és hűtőközegben. Ha pedig szivárgás van, az olajjal együtt ez a kontrasztanyag is kilép a rendszerből és kicsapódik.

Az UV-festékes módszer olcsó és jól bevált, de a lassú szivárgásnál a festék megjelenéséhez idő kell, és a nehezen látható helyeken nehézkes.

A technológia egyik hátránya, hogy a hőcserélőkön többnyire nem látható a szivárgás nyoma, illetve az, hogy figyelni kell az UV-adalék bekeverési arányára.

Mivel az UV-adalék nem kenőanyag, így a kompresszort nem keni. A gyártói előírások szerint a bekevert UV-adalék mennyisége nem lehet több, mint a klímarendszerben lévő olaj mennyiségének 10%-a.

Erre a problémára az eleve olajba kevert színezőanyag használata jelent kényelmes megoldást, például a Hella PAO 68+UV. Ez az olaj megfelelő arányban tartalmazza a színezőanyagot, így nem kell figyelni a keverési arányra, és elegendő csupán 10 cm³ mennyiséget a rendszerbe tölteni, így is láthatóvá válik a szivárgás helye.

Az ilyen olajat UV-adalék-tartállyal nem rendelkező klímatöltő gép mellé ajánljuk, így biztosan megfelelő mennyiségű adalék lesz a rendszerben.

Akiknek olyan klímatöltője van, amely rendelkezik külön UV-adalék betöltésére használatos tartállyal, vásárolhatnak külön UV-adalékot, jellemzően 250 ml-es kiszerelésben.

A túlzott arányú adalékbevitel megelőzése végett javasoljuk, hogy egy matricával jelezzék az autó motorterében, hogy UV-adalék lett a rendszerbe juttatva.

Az UV-fény használata során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a szemünkre ártalmas, ezért mindenképpen használni kell megfelelő védőszemüveget.

Formálógáz vagy UV-festék?

A formálógázos módszer előnye, hogy nem igényel festéket, azonnal használható, és a nagyon apró, lassú szivárgásokat is kimutatja, amelyeket a festék esetleg nem jelez időben.

A hidrogén átható tulajdonsága miatt a nehezen hozzáférhető helyeken is működik. Ezért a formálógázos keresés az egyik legérzékenyebb eljárás.

A formálógáz ezzel szemben azonnali, pontos eredményt ad. A módszert gyakran a többivel kombinálva alkalmazzák a biztos eredményért. A választás a szivárgás jellegétől függ.

Az alkalmazott hibakeresés eszközei legtöbb esetben kombinálandóak. Az UV-lámpa, a nyomásteszt és a vákuumozás alapvető teendők - ezt egy sima feltöltésnél is alkalmazza a legtöbb kolléga.

A sípolós kereső is lehet áldás és átok is egyben, szintén feladatja válogatja: van, hogy csak az segít a talány megfejtésében, de volt már úgy is, hogy bevitt az erdőbe.

A szervizszelepek ellenőrzése

Végül egy tipp: adott egy autó, amiből mindig elszivárog a hűtőközeg. Nyomáspróbának vetjük alá, nem csökken a nyomás, feltöltjük UV-adalékkal, de szivárgásnak sehol nincs nyoma.

Ilyenkor, illetve minden klímarendszeren végzett munka során érdemes figyelmet szentelni a szervizszelepekre is.

Ha bármi szennyeződés kerül beléjük, hirtelen szivárgási hellyé válnak, és mivel a nyomáspróba alatt a szervizszelepekre csatlakozva dolgozunk, valamint mivel rajtuk keresztül töltjük be az UV-adalékot, nem látjuk, hogy szivárognak-e.

A megoldás igen egyszerű: a rendszer feltöltése után lecsatlakoztatjuk a klímatöltő szervizszelepeit, majd a rendszer szervizszelepeibe töltsünk pár csepp klímaolajat, és egyből látható, hogy van-e szivárgás vagy nincs.

A párologtató és a nehezen hozzáférhető hibák

A párologtató szivárgása különösen alattomos, mert nehezen hozzáférhető, és a gáz az utastérbe áramolhat.

Ha a szivárgás például az elpárologtatónál van, a szappanlé nem segít. Ilyen helyzetben az elektronikus formálógázszivárgás-kereső műszer segítségével a rejtett hiba is behatárolható.

Minél kisebb ez a lyuk, annál nehezebb behatárolni a helyét. Egy dupla klímás kisbusz esetében a több tucat méter cső, a dupla tágulószelep, a két elpárologtató és a sok csatlakozás miatt különösen összetett lehet a vizsgálat.

A legtöbb eset természetesen sima ügy, hiszen a rendszer legjobban nyüstölt része a kondenzátor, vagyis a klímahűtő, és a kompresszor. Ezek meghibásodására egy tíz év körüli autó esetében számítani lehet, sőt: kell is.

Mi történik a hiba megtalálása után?

A megtalált szivárgást javítani vagy a hibás alkatrészt cserélni kell. A pontos behatárolásnak köszönhetően csak a valóban hibás elemet kell javítani vagy cserélni.

A javítás után a rendszert vákuumozzák és a megfelelő hűtőközeggel feltöltik. A klímagáz mennyiségét a gyári értékekre kell visszaállítani.

A javítás után érdemes ellenőrizni, hogy a szivárgás valóban megszűnt-e. A rendszer megtartja a gázt, és a hűtés tartósan helyreáll.

A klímagáz töltés, vagy rátöltés, gázzal, a leggyakrabban használt hűtőközeggel történik.

Mikor forduljon szervizhez?

Ha a klíma rendszeresen elveszti a hűtőteljesítményét, és gyakran kell tölteni, érdemes szivárgáskeresést végeztetni a puszta utántöltés helyett.

Ha a hűtés az utántöltés után néhány héten vagy hónapon belül ismét gyengül, a rendszer tömítetlenségét kell feltételezni. Ilyenkor nem célszerű újabb töltéssel elodázni a hibakeresést.

Ha nincs nyomás, láthatóan sérült klímacső található, állandó sziszegő hang hallható, vagy az elektronikus műszer szivárgást jelez, szakszerű vizsgálatra van szükség.

A klímagáz töltés szakember feladata. A klíma belsejébe nyúlni veszélyes lehet, mert a belső szerelések során fennáll az áramütés veszélye, valamint a hűtőközeg szivárgása komoly egészségügyi és környezeti kockázatot jelent.

Klímajavítás esetén mindig képzett, engedéllyel rendelkező szakembert keress! A nem megfelelő javítás nemcsak a klíma garanciáját érvénytelenítheti, de további problémákat is okozhat, vagy akár balesetveszélyes is lehet.

A klímaszivárgás megelőzése

A klímaszivárgás teljesen nem előzhető meg, mert a tömítések elöregedése és a külső sérülés természetes folyamatok, de a rendszeres karbantartás sokat segít.

A klíma rendszeres működtetése kíméli a tömítéseket, mert a keringő olaj rugalmasan tartja azokat, míg a hosszú állás a kiszáradásukhoz vezet.

A kondenzátor védelme a kavicsfelverődéstől a rács és a jó állapotú hűtőmaszk révén szintén segít. A megelőző gondoskodás lassítja a szivárgás kialakulását.

A rendszeres tömörség-ellenőrzés a nagyobb klímakarbantartás során kiszűrheti a kezdődő szivárgást. A korai felismerés olcsóbb javítást tesz lehetővé.

• A rendszeres működtetés segíti a tömítések állapotának megőrzését.
• A kondenzátor védelme csökkentheti a kavicsfelverődésből eredő károk esélyét.
• A rendszeres szakemberi karbantartás korán felismerheti a tömítetlenséget.
• A hosszú ideig nem használt klímát is célszerű időnként működtetni.
• Új klíma vásárlásakor fontos a megfelelő telepítés.

A járművek klímarendszereinek javítása során a leggyakrabban előforduló feladat a szivárgások keresése. A körülmények függvényében több technológia is létezik a szivárgások felderítésére.

A szivárgáskeresés kis befektetés a fölöslegesen elszökő gázhoz képest, és hosszú távon gazdaságosabb. A pontos diagnózis időt és pénzt takarít meg.

Jogszabályi és szakmai követelmények

A rendszeres szivárgásvizsgálatra kötelezett berendezésekre vonatkozó előírásokat az Európai Parlament és Tanács az ózonkárosító anyagokról szóló, 2000. október 1. óta, Magyarországon az EU-csatlakozás, tehát 2004. május 1. óta hatályos 2037/2000/EK rendelete, illetve a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK rendelete, az F-gáz-rendelet tartalmazza.

Utóbbi rendelet a Kiotói Jegyzőkönyv alapján született meg, 2006. május 17-én fogadta el az Európai Parlament, és 2007. július 4-én lépett hatályba.

A rendelet szerint a hűtőközegként fluorozott gázokat, azaz F-gázokat alkalmazó hűtés- és klímatechnikai berendezések szivárgásvizsgálatát rendszeresen, képesített személyzettel kell elvégeztetni.

A törvény a három kilogrammnál nagyobb hűtőközeg-tartalommal rendelkező, helyhez kötött berendezésre vonatkozik, például klímákra, folyadékhűtőkre, hőszivattyúkra, hűtőbútorokra, hűtőpultokra, hűtőkamrákra és hűtőházakra.

Azon berendezések számítanak helyhez kötöttnek, amelyeket üzemeltetés során nem szállítják át sehova.

A rendeletek betartását a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság ellenőrzi.

Gyakori kérdések a klímaszivárgás kereséséről

Miért veszít gázt a klímám?

Minden rendszer veszít évente egy keveset a tömítéseken keresztül, ami természetes, de a gyors gázvesztés szivárgásra utal, amelyet meg kell találni. A forrás lehet a kondenzátor, egy tömítés, a csövek vagy a párologtató. A puszta utántöltés ilyenkor csak ideiglenes.

Mi az a formálógázos szivárgáskeresés?

Egy megbízható módszer, amelynél a rendszert nitrogén-hidrogén keverékkel töltik fel, és a kis méretű hidrogénmolekulákat egy érzékeny műszer a szivárgás helyén kimutatja. Így a legapróbb rések is felderíthetők. A módszer különösen a lassú, rejtett szivárgásoknál hasznos.

Elég csak utántölteni a klímagázt?

Nem, ha a rendszer szivárog, mert a betöltött gáz ismét elszökik, és a hűtés rövidesen újra gyengül, ráadásul a gáz a környezetet is terheli. Ezért a szivárgás megkeresése és javítása a tartós megoldás. A keresés hosszú távon gazdaságosabb.

Hol szivárog leggyakrabban a klíma?

Leggyakrabban a jármű elején lévő kondenzátornál a kavicsfelverődés miatt, valamint a tömítéseknél, a csöveknél és a párologtatónál. A párologtató szivárgása nehezen hozzáférhető.

Mikor érdemes UV-s hibakeresést végezni?

Az UV-festékes módszer a szivárgás jellegétől függően alkalmazható, és lassú szivárgásnál idő kellhet ahhoz, hogy a festék nyoma megjelenjen. Az első észrevehető hűtésteljesítmény-csökkenéskor érdemes mielőbb vizsgálatot kérni.

Mit jelent, ha a szivárgáskeresés során nem csökken a nyomás?

A hibátlan túlnyomás-teszt nem jelenti azt, hogy a rendszer nem szivárog, mert a fél óra vagy egy óra sokszor nem adja ki a hibát. Van, hogy egy estétől reggelig tartó teszt alatt mozdul meg az óra mutatója lefelé.

Azonban az ilyen kismértékű szivárgás jelzőfesték és a többi türelemjáték nélkül nem nagyon található meg.

Miért fontos a műszerezett diagnosztika?

Az igazán pontos és hatékony gázszivárgás-vizsgáló berendezések ára több millió forint. Ezért beszerzésük nem egyszerű, és komoly szakértelem kell a használatukhoz is.

A gázszivárgás-vizsgáló diagnosztikai műszer segítségével bármilyen vezetékben megtaláljuk a hibát, illetve a szivárgás helyét. A módszer lényege, hogy speciális gázt juttatunk a csővezetékbe, és mérjük a gáz szivárgásának a helyét.

Minél koncentráltabb a gáz jelenléte, annál közelebb vagyunk a szivárgás helyéhez.

Gyakorlatban a klímajavító szakembernek mindenféleképpen rendelkeznie kell nitrogénnel, amihez minimális költségen vehet buborékképző anyagot, ugyanakkor valamelyik UV-szivárgáskereső megoldás használata is elkerülhetetlen.

Továbbá az előírások miatt rendelkeznünk kell egy legalább 5 gramm/év pontosságú elektronikus szivárgáskereső berendezéssel is.

Ha kilyukadt a klímavezeték, és nem találja, hol engedi el a gázt, szivárgáskeresést kell végezni, majd a megtalált hibát szakszerűen kijavítani.

tags: #klima #szivargas #kereses