Dízel autó hajszárító hang: mit jelezhet, és mikor veszélyes?

A dízelmotorok a mai napig sokak kedvencei, ráadásul vannak olyan felhasználási módok, amelyekre még mindig nincs jobb alternatíva, a modern dízelek pedig a közhiedelemmel ellentétben nem is kiemelten környezetszennyezők.

Kis fogyasztásuk, nyomatékos karakterisztikájuk és a hosszú utakra tervezett mivoltuk figyelembevételével aligha lehetne vitatni, hogy jogos a ragaszkodás, még akkor is, amikor az Euro normák miatt lényegében kihalófélbe kerültek.

Használat közben minden autónak van egy alapzaja. Megfelelő működés esetén ezt már igazán észre sem vesszük, vagy ha számunkra kedves a gépjármű, akkor még szeretjük is hallgatni, hogyan duruzsol.

Minden járműnek van egy normál alapzaja, még akkor is, ha az autó zajszigetelés szempontjából optimalizálva van. A szokásostól eltérő hangok és zörejek azonban szinte biztos, hogy meghibásodásra vagy a jármű állapotában bekövetkezett változásra utalnak.

A meglazult, túlmelegedett vagy elhasználódott autóalkatrészek gyakran adnak ki furcsa hangokat, amelyekből tudhatod, hogy mihamarabb meg kell tenned a szükséges lépéseket. Ehhez azonban fel kell ismerned a rendellenes autó- és motorzajokat, és tudnod kell, hogy mi okozza őket.

Fontos, hogy figyeljünk oda az autónk által kibocsátott hangokra. Minden, a szokásostól eltérő hang valamilyen elváltozást, hibát jelez. Ha ezekkel nem foglalkozunk, könnyen lehet, hogy a kezdetben még akár csak egy tisztítással, vagy maximum pár ezer forintos költséggel helyrehozható hiba, később több tíz- vagy százezer forintos javítássá válik.

Mit jelenthet a dízel autó hajszárítóhoz hasonló hangja?

A szokatlan sípoló és nyikorgó hangot azonban sokszor a sérült turbófeltöltő, a köztes levegőhűtő, a vákuumcső vagy a kipufogó szivárgása is okozhatja.

Sípoló hangot általában egy kis nyíláson át beáramló levegő okoz, míg a nyikorgás gyakran mechanikai hibára, például elhasználódott vagy kiszáradt mozgó alkatrészekre figyelmeztet.

A tökéletlen ablaktömítésektől a repedt turbófeltöltőig, a sípolás és nyikorgás számos problémára felhívhatja a figyelmedet. Mivel ezek a hangok is többfélék lehetnek, nagyon fontos, hogy értsd, hogy honnan jönnek, és melyik utal komoly meghibásodásra.

Némely esetben roppant egyszerűen elháríthatjuk a bajt, ha például újra csatlakoztatjuk az elmozdult vagy leesett tömlőt, de az esetek többségében a javítás speciális szerszámokat és szaktudást igényel.

Mindenesetre az ilyen problémákra megoldást kell találni, hogy elkerüljük a további károkat.

Az egyes zörejek hangereje általában a helyzet súlyosságát is jelzi. Ha például váratlanul erős nyikorgást vagy sípolást hallasz, azonnal állítsd le az autót, és győződj meg arról, hogy biztonságosan folytathatod-e a vezetést.

A turbófeltöltő és a levegőrendszer lehetséges hibái

A dízelmotor hajszárítóhoz hasonló hangját gyakran a turbófeltöltő, a turbó és a szívórendszer közötti csővezeték, a köztes levegőhűtő vagy valamelyik vákuumcső környékén kell keresni.

Ha a hang gázadáskor erősödik, és a motor teljesítménye közben csökken, a szokatlan sípoló és nyikorgó hangot azonban sokszor a sérült turbófeltöltő, a köztes levegőhűtő, a vákuumcső vagy a kipufogó szivárgása is okozhatja.

Ha indításkor a motor sziszeg, mint a kígyó, valószínűleg gázok vagy sűrített levegő jön ki valahol egy szűk helyen. Akárhogy is, a sziszegő hang a motor indításakor nem jó jel.

A sziszegő hang leggyakoribb okai

• Kipufogószivárgás. A kipufogó általában sziszegő hangot ad, ha a rendszerben meglazult csatlakozás vagy repedés van, és a kipufogógázok egy szűk résen át szivárognak.
• Vákuumszivárgás. A legtöbb autóban van egy légmentes vákuumrendszer, amely szivárgás esetén sziszegni kezdhet. Vigyázz, mert a szivárgó vákuumrendszer gyengítheti a fékeket!
• Laza izzítógyertyák vagy gyújtógyertyák. Egy meglazult izzítógyertya vagy gyújtógyertya az égéstér szivárgását idézi elő, ami átmeneti sziszegést okoz.
• Sérült tömlők. A vákuum, a hűtőfolyadék, a köztes levegőhűtő és egyéb tömlők sziszegő hangot bocsáthatnak ki, ha megsérülnek. Győződj meg róla, hogy jó állapotban vannak-e, és megfelelően meg vannak-e húzva.

Ha járó motor közben sziszegést hallhatsz, különféle problémákra gyanakodhatsz. Szivárgó klíma vagy hűtőrendszer is okozhatja, amelyek gyakran túlmelegítik a motort.

Ennek a hangnak a leggyakoribb okai a következők:

• Kipufogószivárgás.
• Vákuumszivárgás.
• Laza izzítógyertyák vagy gyújtógyertyák.
• Sérült tömlők.

Ha a motor hangja hajszárító-szerű, érdemes ellenőrizni, hogy a turbófeltöltő környékéről, a szívóoldalról vagy a kipufogórendszer felől érkezik-e.

Az elszabadult dízelmotor és a hajszárító hang kapcsolata

Van viszont egy olyan, végzetes hibalehetőségük, amiről sokan nem is tudnak: az úgynevezett „öngyilkos dízel, más néven „elszabadult dízelmotor avagy angolul a „diesel runaway.

Ekkor a motor magától felpörög, majd hiába állítod le, folytatja a pörgést, méghozzá hatalmas zajt és füstöt generálva, legtöbbször egészen addig, amíg túlterheltségében a motor számára végzetes károkat nem produkál.

A félelmetesnek hangzó hiba lényegében az is, ám nem kell rettegésben élni: ez a baj ritkán jön, de akkor valóban „csőstül.

A hiba lehetősége a dízelmotor egyik legalapvetőbb működési sajátosságából, a benzinesekkel szembeni egyik legfontosabb különbségéből adódik: hogy az üzemanyag és levegő keverékét nem szikra, hanem a kompresszió és a hengerben jelenlévő magas hőmérséklet gyújtja be.

A dízelmotort ezzel szemben - szikra híján - úgy állítod le, hogy elveszed tőle az üzemanyagot, amit egyenesen a hengerbe fecskendez az üzemanyagrendszer, így nem lesz, ami begyulladjon az itt jelentkező nyomástól és hőmérséklettől.

A hiba éppen emiatt lehetséges: ha már jár a motor, akkor az üzemanyag magától gyullad be, így amennyiben az autó befecskendezőrendszerén kívül bármilyen „külső forrásból érkezik üzemanyag, úgy hiába „állítjuk le a motort, az továbbra is járni fog.

Általában ez a külső üzemanyag a motorolaj lesz, az ugyanis éghető, ráadásul bizonyos körülmények között alkalmassá válhat arra is, hogy üzemanyagként funkcionáljon a dízelmotorban.

Hogyan kerülhet motorolaj az égéstérbe?

Normál működés közben azonban még minimális mennyiségben sem juthat motorolaj a rendszerbe, a legtöbb motor még kopottan sem tud ehhez elegendő kenőanyagot átereszteni a dugattyúgyűrűk mellett.

Így az esetek 99 százalékában a problémát előidéző olaj a turbófeltöltőtől érkezik.

Ennek az alkatrésznek ugyanis a motorolaj biztosít kenést és hűtést is, meghibásodása esetén pedig lehetséges, hogy ezt az olajat éppen a motorba áramló levegőbe engedi el.

A megemelkedett fordulatszám azonban nagyobb olajnyomást, így még több olajat és még több beáramló levegőt, ezzel tovább növekvő fordulatszámot eredményez.

Ez tehát egy önmagát generáló folyamat, amelynek a motor valós lehetséges legnagyobb fordulatszáma szab határt, így sokszor 8-10 ezerig is elforog a dízelmotor, amelyet legfeljebb hatezres percenkénti főtengelyfordulatra terveztek.

Mit tegyél, ha a dízelmotor magától felpörög?

Az első és legfontosabb, hogy amint észleled, hogy az autód magától gyorsít, hagyd sebességben, ne lépj a kuplungra és - miután meggyőződtél róla, hogy senki sem jön veszélyes közelségben mögötted - állj rá a fékre, amilyen erővel csak tudsz, ne engedd fel egy kicsit se, amíg meg nem állsz.

Autópályán extra lépés, hogy a leállósávba érkezve kell végrehajtani a mutatványt.

Ha időben reagáltál, akkor az autó lassulni kezd, majd a motor erőlködésekor egyre erőteljesebben rázkódik a karosszéria, végül pedig lefullad az autó és hirtelen megáll.

A lábadat csak akkor vedd le a fékről, amikor már az autó is teljesen megállt, a kuplungot pedig ne nyomd ki!

Ha nem reagáltál időben, vagy nem tudsz azonnal biztonságos helyre félreállni, ezért később kezdted el a lassítást, akkor előfordulhat, hogy már késő lesz és nem tudsz akkora fékhatást kifejteni, hogy meg tudd állítani az autót.

Ha hiába nyomod a féket, nem lassul az autó, vagy akadályhoz közeledsz, akkor inkább vészfékezz, tehát állj rá a kuplungra és a fékre együtt.

Amint megállt az autó, próbáld meg lefullasztani: húzd be a kéziféket, állj rá a fékpedálra és a kuplungra, tedd a lehető legnagyobb sebességi fokozatba, azaz ötödikbe vagy hatodikba a váltókart, és miközben a féket nem engeded fel, határozottan lépj le a kuplungról.

Ha sikerrel jársz, akkor az autó hatalmas rántással meg fog állni: nem kizárt, hogy a váltó egyes alkatrészei tönkremennek, ám még mindig így a legjobbak az esélyeid, hogy a lehető legkevesebb anyagi kárral úszd meg a dolgot.

Automata sebességváltó esetén

Jóval nagyobb probléma, ha mindezt egy automata váltós dízel csinálja, akkor ugyanis erősen korlátozottak a lehetőségeink.

Ahány váltó, annyi különböző esetleges jó válasz van, és egyik sem hoz biztos sikert.

Ha pedig egy ilyen próbálkozás bukik, akkor vele együtt hal meg az automata váltó is, ráadásul még annak a kockázata is megvan, hogy az autó újra elindul és gyorsítani kezd.

Így szinte semmit sem lehet ajánlani, mert ilyen esetben a váltó felújítása gyakran többe is kerülhet, mint amennyibe a motort kerülne talpra állítani vagy cserélni.

Hogyan előzhető meg az elszabadult dízelmotor?

A legfontosabb alapvető tény ezzel a jelenséggel kapcsolatban, hogy egészséges motor ilyet nem csinál.

Éppen ezért azzal tudod megelőzni, hogy így járj, ha a dízel autód turbójára különös tekintettel odafigyelsz.

Ennek két fő eleme közül az első a megfelelő olaj használata, akár annak specifikációját, akár korát és futásteljesítményét nézzük: érdemes legkésőbb a gyártó által előírt rendszerességgel, vagy akár annál gyakrabban olajat cserélni, és sohasem szabad lejjebb adni a minőségből.

A második a turbó használata, amelynek két fő mozzanata az indítás és a leállítás.

Nem szabad indítás után rövid idővel komoly terhelésnek kitenni a motort, ideális fordulattartományban (dízel autóknál általában 1800 és 2500 között) óvatosan kell vele közlekedni, az olaj ugyanis üzemi hőfokon teljesít a legjobban.

Még fontosabb azonban, hogy sose állítsuk le azonnal a motort, ha éppen magas fordulatszámon vagy nagy terhelésen használtuk, az olaj ugyanis nem csak keni, hanem hűti is az akár 1000 fok feletti hőmérsékletű tengelyt.

Ekkor a nagyjából 100 fokosan beérkező olaj alig néhány tizedmásodpercet tölt a turbótengely mellett, mégis közel 200 fokosan távozik, így elég néhány másodpercre megszűnnie az olajozásnak, hogy az ott maradt kenőanyag ráégjen, ezzel komoly károkat előidézve.

Ha tehát vigyázol a turbóra, akkor közel nullára csökken az esélye az efféle bajnak, ám ha mégis bekövetkezik, akkor fontos tisztában lenni a teendőkkel.

Milyen költségekkel járhat a turbó- vagy motorhiba?

Ha pedig már a költségeknél tartunk, akkor érdemes arra is kitérni rendesen: mennyibe kerül helyreállítani egy így szétforgott dízelmotort?

A borsos áron mért hazatrélerezés után a rendberakás biztosan egy sok százezres turbófelújítással, vagy netán annak cseréjével indul, hiszen ez az alkatrész okozta a bajt.

Mindenképp ki kell továbbá tisztíttatni az egész szívórendszert, hiszen tele lesz olajjal, majd meg kell vizsgálni a motort.

Ha csak néhány másodpercig forgott a határain túl, akkor jó eséllyel komoly kár nélkül megúszta, így csak az olaj és a vezérlés cseréje lesz kötelező.

Ám manapság már ez sem aprópénz, egyes modelleknél, minőségi alkatrészekkel számolva csak az anyagköltség elmehet a hatodik számjegyig.

Ha nem sikerült időben lefullasztani, ezért a motorban eltört valami, akkor jó eséllyel annyi kár esett a rendszerben, hogy csak a motorcsere segíthet.

Akkor sem lélegezhetünk azonban fel, ha a motor kibírta a próbát és hosszú percek alatt elégette az összes olaját, majd csak akkor fulladt le magától, amikor a „10W-40 elfogyott.

Ekkor ugyanis a percekig tartó, irreálisan magas fordulatszám komoly kopást eredményez lényegében minden mozgó alkatrészen, majd amikor elfogy az olaj, akkor először a hengerfej alkatrészeinek szűnik meg a kenése, aztán sorban minden másnak is, végül pedig még a csapágyak is kenés nélkül futnak az utolsó 10-15 másodpercben.

Így tehát - amennyiben nem sikerült még az elején megállítani az elszabadult dízelt - valószínűleg nem úszod meg motorfelújítás vagy motorcsere nélkül, ami a hazai autópark 15 éves átlagos életkorát figyelembe véve jó eséllyel egy gazdasági totálkár lesz.

Más hangok, amelyek turbó- vagy motorproblémára utalhatnak

Próbáljuk meg először is megállapítani, milyen hangot hallunk, aztán pedig, hogy a jármű melyik részéből.

Sajnos, ezek a hangok rendkívül változatosak. Csörög, csattog, kattog, kopog, kalapál, vagy talán kerreg, esetleg kerepel?

Mint láthatjuk sokszor nem könnyű pontosan megállapítani, hogyan is írjuk le a nem oda illő hangokat. De ha mégis sikerül, sokkal közelebb kerülünk a megoldáshoz, és nem kell az egész autót szétszedni, ahhoz, hogy egy apró hibát kijavítsunk.

Kattogó motorhang

Ha kopogó és kattogó hangokat hallasz, leginkább motorhibára gyanakodhatsz, különösen akkor, ha a gázra lépve változik a kattogás üteme.

A finom ketyegéstől a fém részek ütközése okozta kopogó hangig bármi utalhat alacsony olajnyomásra vagy törött alkatrészekre.

A motortérből érkező kattogás egyes mozgó alkatrészek hibás működésére vagy elégtelen kenésére utalhat.

A motor ketyegésének leggyakoribb oka az alacsony olajnyomás, amelyet gyakran az olaj hiánya vagy az olajszivattyú elhasználódása okoz.

A műszerfalon ilyenkor kigyullad a figyelmeztető lámpa.

A legtöbb modern autóban önbeállító szelepek vannak, de néhány jármű motorjában a szelephézagot be kell állítani.

Ha ezt elmulasztjuk, a szelepek kattogó hangot adhatnak, és idővel károsíthatják a motort.

A laza vagy hibás gyújtógyertyák is adhatnak kattogó hangot.

Járó motornál egy sérült ékszíj vagy szíjtárcsa is okozhatja a kattogást.

Kismértékű kipufogógáz-szivárgás, különösen a motor közelében, kattogó zajt bocsáthat ki.

A szivárgás helyén valószínűleg fekete foltokat fogsz látni.

Ellenőrizd a motorolaj szintjét, ha kattogó hangot hallasz - az olaj éghet a motorban vagy szivároghat belőle, és ha így vezetsz tovább, azzal komoly károkat okozhatsz.

Bármi okozza is a hangot, vidd el az autót szervizbe, hogy megkeressék és kijavítsák a hibát.

Erős kopogó motorhang

A motor kopogását általában megelőzi a gyengébb kattogás, de megjelenhet valamelyik alkatrész csattanása után is - mindkét eset komoly problémát jelezhet.

A zaj erősségétől függően okozhatja ezt alacsony oktánszámú üzemanyag, szénlerakódás vagy hibás gyújtásidőzítés, de akár az is, hogy a hajtókar csapágya elhasználódott.

Ha kopogó motorral vezetsz, komoly károkat okozhatsz a gépjárműben, ezért ajánlatos azonnal megállni és szerelőhöz vinni az autót.

Kerregő vezérműlánc

Ha a láncos vezérlésű motor indítását 2-3 másodpercig tartó kerregés-zörgés, fémes csörgés követi, az a vezérműlánc közelgő cseréjének szükségességére utal.

Ilyenkor ugyanis az elöregedett, megnyúlt lánc csörög, kezdetben csak indításnál, amíg nem épül fel az olajnyomás és nem húzza meg a láncot a feszítő.

Ha a csörgés a motor felmelegedésével visszatér, nem jó tovább húzni a cserét: ilyenkor a lánc már gyorsan kopik, ha pedig elszakad, az súlyos károsodásokat okoz a motorban.

Hidraulikus szelepemelő és szelephézag

Egy autó motorjának égésterében szelepek is vannak.

A motorok fejlesztése során meghatározták ezek üzemi hőmérsékletének hosszát, majd kiszámolták a „szelephézag” értékét, hogy mennyinek kell lennie hideg motor esetén a szelepzár és a vezérlés között.

Járó motor esetén a kiáramló forró gáz a szelep szárát felmelegíti, így változik a mérete.

A folyamatos megterhelés miatt a szelep elhasználódik, ami egyre erősödő zajhoz vezethet.

Ahhoz, hogy ezt a problémát kiküszöböljék a szelepzár és a vezérműtengely közé behelyeztek egy változtatható hosszúságú, üreges rudat.

Ez a hidraulikus szelepemelő.

Ahhoz, hogy a zajt megszüntessük, ezt az alkatrészt szakemberek javaslata szerint nagyjából tízezer kilométerenként cserélni kellene.

Jó hír, hogy lehet kapni viszonylag olcsón hidrotőke-tisztítót, amely tulajdonképpen egy folyadék, amelyet a motorolajhoz adva könnyedén be tudjuk juttatni a motorba.

Szíjhangok a motortérből

A tárcsákon meg-meg csúszó hosszbordás szíj vagy ékszíj éles visítása azt is jelezheti, hogy a szíj elöregedett és megnyúlt, meglazult, de azt is, hogy valamelyik tárcsának csapágykopás vagy a szíjjal meghajtott alkatrész belső hibája miatt megnőtt az ellenállása és nem tud olyan gyorsan felpörögni, forogni mint a többi.

Általában kezdetben csak indításkor vagy gázadásnál, rövid időre hangzik fel a csikorgás-visítás, de már ilyenkor célszerű kivizsgálni, mi áll a zaj kialakulásának hátterében.

Nem érdemes megvárni, amíg teljesen megszűnik az elektromos töltés, a hűtővíz keringtetése, elmegy a kormányrásegítés vagy leáll a klímakompresszor - illetve ha elszakad a szíj, ezek mindegyike történik meg, egyszerre.

A legtöbb autóban van egy-két szíj a motortérben, amelyek forgatják a szervokormány szivattyúját, a generátort és egyéb rendszereket.

A gyártók többsége azt javasolja, hogy 10 000 kilométerenként vagy 3 évente cseréljük ki ezeket, ellenkező esetben a szíjak csikorogni kezdhetnek, eleinte szaggatottan, később folyamatosan.

A csikorgás fontos figyelmeztetés, hogy ideje cserélni a szíjat, különben elpattanhat, ami működésképtelenné tesz egyes rendszereket, a motor pedig esetleg túlmelegedhet vagy elakadhat.

A szíj cseréje meglehetősen komplikált lehet, különösen a modern autókban, ezért általában jobb, ha a munkát szakemberekre bízod.

Kipufogórendszerből érkező zörgés és hajszárító hang

A kipufogórendszer általában markánsan jelzi, ha elrohadt-kilyukadt-leszakadt valamelyik eleme.

Ha szivárog a kipufogó, az autó alapjáraton és menet közben is hangosabb, ráadásul minél nagyobb a lyuk, annál erősebb a zaj.

Gyakori a zörgés is, ami főleg két okból jelentkezik.

A kipufogót rögzítő gumi tartóelemek elvileg megakadályozzák a rezgéseket, de ha megnyúlnak vagy megrepednek, zörgést hallhatsz.

Ezenkívül a rezonátorok és a hangtompítók belsejében lévő fémlemezek is meglazulhatnak, amelyek szintén kellemetlen zörgő hangokat adhatnak.

Ha viszont csak zörög egy kicsit vagy leállításnál finoman csattan egyet-kettőt, akkor is érdemes végig nézni a csöveket, nehogy egy lepottyant tartóelem miatt idővel szétverje a rendszer saját magát és a környező dolgokat.

A kipufogó ellenőrzése

Többnyire te magad is ellenőrizheted, hogy a zörgő hang a kipufogóból jön-e.

Mindössze annyit kell tenned, hogy megfogod és oldalirányban ide-oda mozgatva a kipufogót figyeled, hogy felismered-e a zajt.

Ne felejts el kesztyűt húzni, és soha ne érintsd meg a kipufogót, ha forró!

Futómű, kerékcsapágy és gumiabroncs zajai

A futómű felől érkező zajokra is érdemes odafigyelni.

A rossz úton hallható, egyik kerék felől hallható dobogás a tönkrement lengéscsillapítót jelzi, ilyenkor azt halljuk, ahogy pattog az úton a csillapítatlan mozgású kerék.

Ha folyamatos, a sebességgel növekvő intenzitású, a leautózott kilométerekkel gyorsan erősödő morgást hallunk, egy kerékcsapágy kopott el.

A koppanások, csattanások arra utalnak, hogy a futómű gömbcsuklói közül megy épp tönkre egy, de kopoghat valami (bármi) elöregedett, elporladt szilentblokkok miatt is.

A vezetés közben hallható zúgás vagy morgás általában a gumikból vagy a kerékcsapágyakból ered.

Amikor a súrlódás miatt a kerékcsapágyak elhasználódnak, zúgni kezdenek. Mivel a zaj egyre erősödik, és a csapágyak a nyomás növekedésével felmelegszenek, a hibát könnyű felismerni.

A gumiabroncsok hangjának jelentősége sem elhanyagolható.

Minden gumiabroncs kibocsát valamilyen zajt, különösen az alacsony profilú vagy terepgumik.

A túlzott, szaggatott és kellemetlen hangok azonban komoly biztonsági kockázatokra utalhatnak, és használatuk tragikus következményekkel járhat.

Vedd alaposan szemügyre a gumiabroncsokat, ha szokatlan hangot hallasz.

A kerekek kattanó hangját gyakran a gumiabroncs futófelületi barázdáiba szorult apró tárgyak okozzák, míg a rossz kerékbeállítás vagy a sérült gumiabroncsok zúgó hangot hallathatnak.

Ne feledd, hogy a gumiabroncsok sérülését - például belső, külső vagy foltkopást - a kopott felfüggesztés is okozhatja, különösen akkor, ha az abroncskopás egyenetlen.

Mielőtt lecseréled a gumiabroncsokat, vidd el az autót szakszervizbe, különösen, ha egyenetlen kopást tapasztalsz.

Ha kijavíttatod a meglévő problémát, az új gumiabroncsaid is hosszabb életűek lesznek.

Fék- és sebességváltó-zajok

Ha fékezés közben nyikorgást, csikorgást vagy kopogást hallasz, előfordulhat, hogy elkoptak vagy megsérültek a fékbetétek vagy féktárcsák.

A fékbetétek acél hátlapját vastag, súrlódó fém borítja.

Ha ez a súrlódó anyag elhasználódik, az acél hátlap hozzáér a féktárcsához, ami kellemetlen nyikorgó vagy csikorgó hangot okoz.

Ilyenkor kevésbé hatékonyak a fékek, és a műszerfalon megjelenhet a fékbetét kopására figyelmeztető lámpa.

Ne felejtsd, hogy ilyen probléma esetén komoly biztonsági kockázattal jár vezetni, illetve a fékrendszer más részei tovább károsodhatnak.

Ha fékezés közben kopogó hangot hallasz vagy remegést érzel, előfordulhat, hogy a féktárcsa megsérült vagy elkopott.

Szélsőséges hőmérséklet-változásoknak kitéve, például közvetlenül erős fékezés után egy mély tócsán áthaladva a tárcsák meggörbülhetnek.

Néha a vadonatúj fékbetétek vagy -tárcsák is csikoroghatnak.

Ez azonban csak átmenetileg hallható, amíg az alkatrészek felső rétege el nem kopik.

Az autó sebességváltójának teljesen zajtalannak kell lennie - a zúgás, csikorgás vagy egyéb zajok rendellenességre utalnak.

A sebességváltó hibás részei gyakran köszörülő, zúgó hangot és vibrációt okoznak.

Szokatlan zörejeket hallhatsz akkor is, ha a sebességváltóban kevés a folyadék, ugyanis ilyenkor megnő a mozgó alkatrészek közötti súrlódás.

A további károk elkerülése érdekében a lehető leghamarabb szüntesd meg az átviteli problémákat.

Ha szokatlan zajokat hallasz, lehetőleg állítsd le az autót és fordulj szerelőhöz.

A sebességváltó javítása több százezer forintba kerülhet, de néha segíthet a folyadékcsere is, feltéve, hogy idejében észleled a problémát.

Indításkor hallható szokatlan hangok

A motor indításakor az autó számos alkatrészét éri terhelés, ezért ez a pillanat segíthet a problémák korai felismerésében, a meglazult csavaroktól az esetleges tűzveszélyes helyzetekig.

A probléma súlyossága ellenére megelőzheted a komolyabb bajokat, ha tisztában vagy vele, hogy melyik hangok jók és melyek rosszak a motor indításakor.

Köszörülő hang indításkor

A slusszkulcs elfordítása után bekapcsol egy erőteljes elektromos indítómotor, és összekapcsolódik a motorral.

Ha az indítómotor meghibásodik vagy elhasználódik, kellemetlen, fémesen csikorgó hangokat hallasz.

Ez azt jelenti, hogy vagy az önindító nem kapcsol be teljesen, vagy a sebességváltó sérült.

Sok járművezető figyelmen kívül hagyja ezt a problémát, mert nem tudja, hogy a hibás indítómotor károsíthatja a lendkereket.

Tehát ha a csikorgást az indítómotor okozza, számíts rá, hogy valószínűleg hamarosan meghibásodik és még több kárt okoz, sőt, akár cserben is hagyhat az autó.

Vidd el az autót műhelybe, és cseréltesd ki a sérült alkatrészt, hogy elkerüld a kellemetlen helyzeteket.

Pukkanó hangok indításkor

A modern motorok gyújtórendszerei meghatározott pillanatokban begyújtják az üzemanyag-keveréket, biztosítva a motor egyenletes és állandó működését.

Ha azonban a keverék nem ég megfelelően, véletlenszerűen begyulladhat, és gyakran pukkanó hangokat hallathat, mikor a motor beindul vagy jár.

Ezt a hibás üzemanyag-befecskendezők, gyújtógyertyák, illetve koromlerakódás és egyéb tényezők okozhatják.

Hűtőfolyadék bugyborékolása és gurgulázása

A folyadékok bugyborékoló és gurgulázó hangokat bocsáthatnak ki, amiért általában a hűtőfolyadék a felelős.

A hűtőfolyadék a hűtőn keresztül áramolva vezeti el a hőt a motorból és más forró területekről.

Teljesen normális, ha néhány perccel a motor leállítása után is hallod, hogy folyik.

Akkor van gond, ha a hűtőrendszerben jellegzetes bugyborékolást vagy gurgulázást tapasztalsz, ami a rendszerben előforduló légbuborékokra utal.

Ez általában a hűtőfolyadék-öblítés vagy a hűtőrendszer egyes alkatrészeinek cseréje után történik.

A rendszer légtelenítése segíthet, de ügyelj arra, hogy addig ne melegedjen túl a motor.

Egyéb gyakori nyikorgó és zörgő hangok

Az ablaktörlő szokatlan nyikorgásai jelzik, hogy keményedik, öregszik a gumi a lapáton, érdemes cserélni.

Az ajtó kezdetben finom nyikkanásai a zsanérok kiszáradását, elkoszolódását jelzik, egy kis kenőanyaggal ez gyorsan, egyszerűen orvosolható.

Ha a csomagtérfedél szokatlanul csattan-koppan záráskor, lehet, hogy elveszett, elporladt egy gumiütköző vagy a zsanérok elmászott beállításán kell változtatni, mert valamelyik sarokban a karosszériába ver a raktérajtó.

A szellőzőrendszerből érkező erősödő zúgás vagy csikorgás azt jelzi, hogy megadni készül magát a ventilátor.

Ezt a problémát is megéri idejekorán kezelni, mert egy megszoruló-beálló szellőzőventilátorban a tovább forgó tengely akár tüzet is okozhat a műszerfal alatt.

A futómű műanyag burkolatának zörgése is gyakori jelenség.

A futóművet szinte minden modern autóban műanyag lapok borítják, hogy megakadályozzák a kavicsok, a korrózió vagy egyéb tényezők által okozott sérüléseket.

A műanyag darabkák letörhetnek és leszakadhatnak a futóműről, főleg földúton vagy terepen.

Mielőtt találgatásokba kezdenél, ellenőrizd az autót - a laza és zörgő műanyag burkolatok nagyon gyakoriak.

Mikor kell azonnal megállni?

Akár egy esetleges motorhibáról vagy komoly biztonsági kockázatról is lehet szó, ezért ha időben felismered a hibát, elkerülheted a különféle veszélyeket és az extra kiadásokat.

Ha váratlanul erős nyikorgást vagy sípolást hallasz, azonnal állítsd le az autót, és győződj meg arról, hogy biztonságosan folytathatod-e a vezetést.

Ha kopogó motorral vezetsz, komoly károkat okozhatsz a gépjárműben, ezért ajánlatos azonnal megállni és szerelőhöz vinni az autót.

Ha fékezés közben nyikorgást, csikorgást vagy kopogást hallasz, a fékrendszer további károsodhat, és ilyen probléma esetén komoly biztonsági kockázattal jár vezetni.

Nem érdemes megvárni, amíg teljesen megszűnik az elektromos töltés, a hűtővíz keringtetése, elmegy a kormányrásegítés vagy leáll a klímakompresszor.

Ha valóban csak ez a probléma, akkor egyből nem kell. De nem is szabad még hosszú hónapok alatt több ezer kilométert mennünk, mire egyáltalán foglalkozunk a problémával.

A jó autószerelők értő füle számára egy autó motorhangja és más zajai olyan információkat rejtenek, amelyek a mezei autós számára örök titkok maradnak.

De azért van pár hiba, amelynek jellegzetes hangját bárki felismerheti, sőt: mindenkinek fel is kellene ismerni.

tags: #dizel #auto #hajszarito #hang