A Berni Egyetem a klímaváltozás, a biodiverzitás és a földhasználat kutatásának egyik világvezető intézménye, amely úttörő munkát végzett ezeken a területeken. A Climate and Environmental Physics a Berni Egyetem Fizikai Intézetének részlege, és az Oeschger Centre for Climate Change Research intézményéhez kapcsolódik.
Az egyetem a klímaváltozást korunk egyik legfontosabb társadalmi kihívásának tekinti. Intézményként komolyan veszi klímafelelősségét, és folyamatosan dolgozik üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésén a nettó zéró cél elérése érdekében.
A Berni Egyetem klímakutatásának fő területei
A Climate and Environmental Physics olyan környezeti archívumokat elemez, mint a grönlandi és antarktiszi jégmagok, a felszín alatti vizek és a fák évgyűrűi, hogy rekonstruálja az éghajlati és környezeti változásokat.
A kutatók a fizikai-biogeokémiai klímamodellek egyedülálló palettájával vizsgálják a múltbeli klímaváltozás okait, és szimulálják az ember okozta jövőbeli klímaváltozás következményeit.
| Kutatási terület | Vizsgált források vagy módszerek | Cél |
|---|---|---|
| Klímatörténet | Írott történeti források, festmények és rézkarcok | Az elmúlt ezer év éghajlati változásainak rekonstrukciója |
| Környezeti archívumok | Jégmagok, felszín alatti vizek, fák évgyűrűi | Éghajlati és környezeti változások feltárása |
| Klímamodellezés | Fizikai-biogeokémiai klímamodellek | A múltbeli változások okainak vizsgálata és a jövő szimulációja |
| Klímapolitika és intézményi felelősség | Energiaellátás, mobilitás és működés | Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a nettó zéró cél elérése |
Christian Pfister és Heinz Wanner berni tudományos öröksége
Christian Pfister és Heinz Wanner könyve az európai klímatörténeti kutatás legfontosabb összefoglaló munkája.
Abban, hogy a két svájci szerzőnek sikerült a korábbi fontos részeredményeket meghaladva a szakmai közvélemény és az érdeklődő olvasók számára egyaránt értékes kézikönyvet készítenie, meghatározó szerepe volt a két szerző párhuzamos életrajzának.
Pfister 1944-ben, Wanner 1945-ben született. Egy időben voltak a Berni Egyetem hallgatói, és tanulmányaik és kutatásaik során a földrajz jelentette a közös metszetet.
Pfister inkább történésznek vallja magát, Wanner pedig meteorológusnak.
Mindkét szerző szakmai pályájának a betetőzése ez a kézikönyv, amely mögött több évtizedes közös kutatómunka áll.
A könyv legfontosabb érdeme állításainak a megbízhatósága és megalapozottsága.
Az Euro-Climhist adatbázis és az európai klímatörténet
A szerzők az 1990-es évek eleje óta építik Európa legnagyobb klímatörténeti adatbázisát, az Euro-Climhistet, amelyben a kontinens majd minden régiójából hozzáférhetők az európai klímatörténészek generációi által összegyűjtött éghajlattörténeti források.
Pfister és Wanner könyvében minden állítás mögött ott sorakoznak a hivatkozott források, amelyek alapján a szerzők képesek voltak megrajzolni az európai klímatörténet ívét az érett középkortól a közeli jövőig.
A könyv végigveszi az elmúlt ezer év időjárási adatait, természetesen mindent alaposan dokumentálva.
A szerzők százéves ciklusokban tekintik át a rendelkezésükre álló adatokat, és megpróbálnak magyarázatot találni a különlegesen szélsőséges időkre.
Igaz ugyan, hogy a mai értelemben vett és értelmezhető időjárási feljegyzések csak pár száz éve vannak, mert először magánemberek írtak le hosszú idősorokat, talán hobbiból, és csak később születtek meg az időjárás-figyelő mérőhelyek, a hivatalos intézmények.
Hogyan rekonstruálható a múlt éghajlata?
Az első hőmérőket csak valamikor az 1600-as években fejlesztették ki, a klasszikus higanyos hőmérőket pedig még később.
A fák évgyűrűi, a tengeri korallok, a tavak, tengerek és óceánok üledékei, jégkristályok és barlangok ásványi lerakódásai mind-mind adatszolgáltatók voltak.
A fényképkészítés technológiájának a felfedezését megelőző korokból a festmények és a rézkarcok felhasználásával lehet a legmegbízhatóbb módon információt szerezni a hegyi gleccserek pozíciójára vonatkozóan.
Az elmúlt ezer év gleccseringadozásai képi és írott történeti forrásokra épülő rekonstrukciójának a módszerét a berni egyetemen dolgozó svájci geográfus és történész, Heinz Zumbühl és követői dolgozták ki.
A képzőművészeti források közül kiemelkedő jelentőségűek egy svájci és egy osztrák festő, Caspar Wolf és Thomas Ender munkái.
Éghajlat és társadalom az európai történelemben
Nyilván nem mindenki szeretne szakértője lenni a meteorológiai eseményeknek, de még számukra is nagyon érdekes ez a könyv, mert a történész szerző párhuzamosan mindig beleszövi ismereteit a társadalom aktuális állapotáról, vagyis az éppen akkor zajló történelemről.
Külön kis keretes írások világítanak meg egy-egy történelmi eseményt.
Néha csak egy rövidebb megjegyzés utal arra, hogy milyen mély vagy meglepő összefüggéseket lehet felfedezni az időjárási események kapcsán.
Pfister néha kitér a társadalom-lélektani következményekre is: felhívja a figyelmet arra, hogy a történelemben nem túl ritka éhséglázadások mindig a hamarosan bekövetkező éhínség rémének hírére törtek ki.
Amikor már valóságosan nem volt élelem, az emberek már nem lázadoztak.
Az ellenségképzés is összefüggött az időjárással.
Ha kedvezőtlenül alakultak a mezőgazdasági termelés adatai, az okokat a boszorkányok tevékenységében találták meg.
Árvizek, előrejelzések és időjárási félelmek
Időjárási előrejelzést adni nemcsak május elsején vagy augusztus 20-án kényes ügy.
A Duna mentén élők, és nem kizárólag budapestiek, minden évben nagyon figyelik a tavaszi olvadás híreit, meg a nagy nyári zöldárat megelőző jóslatokat.
De az európai árvizek krónikája sokkal régebben kezdődött.
Az 1206-os rajnai nagy árvízről szóló bejegyzések szerint az áradatot az ellene felvonuló körmenet állította meg.
Az időjárási eseményekhez kapcsolódó társadalmi reakciók hosszú időn át meghatározták a közösségek döntéseit, félelmeit és magyarázatait.
Középkori meleg időszak és kis jégkorszak
A szkeptikusok részéről gyakran elhangzó érvelés, hogy bolygónk klímája állandó változásban van.
Tény, hogy korábban is voltak felmelegedési periódusok, mint az első ezredforduló környékén többek között Grönland viking kolonizálását lehetővé tevő úgynevezett középkori meleg időszak, illetve lehűlési szakaszok, mint a történelemóráról ismerős kis jégkorszak.
Raphael Neukom, a Berni Egyetem klimatológusa két tanulmány megírásában is részt vett.
Elmondta, a kutatások legfontosabb tanulsága, hogy az ipari forradalom előtti klímaváltozások változékonysága egészen más ahhoz képest, amit ma megfigyelhetünk.
„A közelmúltban tapasztalható felmelegedés üteme messze meghaladja a természetes klímaváltozás ütemét” - jelentette ki Neukom.
Figyelemreméltó eredmény például, hogy kiderült, a régebbi elképzelésekkel szemben sem a kis jégkorszak, sem a kora középkori felmelegedés nem terjedt ki egyszerre a Föld minden régiójára.
Az adatsorok elemzése után világossá vált, a kis jégkorszak leghidegebb periódusai évszázados különbséggel érték csak el a bolygó különböző régióit, a kora középkori nagy felmelegedés esetében is ugyanez a helyzet.
Világossá vált, egy korábbi klímakilengés sem volt globális méretű, egyetlen egyet kivéve.
A mostanit.
Az emberi tevékenység és a jelenlegi globális felmelegedés
A klímaváltozás tényét napjainkban legfeljebb a legelkötelezettebb technokraták vitatják.
A miértek és a hogyanok azonban még messze nem tisztázottak.
Bár egyik kutatás sem bizonyítja egyértelműen, hogy a felmelegedés antropogén eredetű, Neukom szerint nem is ez volt a cél.
Arra törekedtek, hogy a PAGES adatai segítségével is bizonyítsák, a klímaváltozás mértéke és globális kiterjedése nem magyarázható csak természeti okokkal, az emberi behatásnak óriási szerepe van.
Számos klímatudós azt emelte ki a tanulmány jelentősége kapcsán, hogy a kutatás újfent igazolja, a globálisan tapasztalható kilengéseket nem lehet csak a természetes folyamatokra visszavezetni.
Téves tehát az az elképzelés, mely szerint a jelenleg zajló globális változások egyfajta természetes ciklus részei.
A környezetszennyezésnek, a túltolt iparosításnak, az üvegházhatású gázok kibocsátásának igenis meghatározó szerepe van bolygónk további sorsában.
Habár némelyik politikus szerint nem kell komolyan venni az éghajlat-változás baljós jeleit, de ez a két tudós egyértelműnek tekinti, hogy a jelenlegi globális felmelegedést az emberi tevékenység okozza.
A Berni Egyetem klímaroadmapje és intézményi felelőssége
A Berni Egyetem a Climate Roadmap 2030 programmal felelősséget vállal, és ambiciózus célokat tűz ki.
Az egyetem az elmúlt években jelentős intézkedéseket hajtott végre, különösen az energiaellátás, a mobilitás és a működés területén.
Intézményként folyamatosan dolgozik üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésén, hogy elérje a nettó zéró célt.
A számos negatív jelenség ellenére a szerzők bíznak abban, hogy az emberiség megtalálja a megoldást, és vissza tudja fordítani ezeket a tendenciákat.
A könyv kiadási adatai
| Adat | Információ |
|---|---|
| Cím | Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év |
| Szerzők | Christian Pfister - Heinz Wanner |
| Kiadói sorozat | Társadalomtudományi Könyvtár Osiris |
| Kiadás | 1 kiadás · 2024 |
| Terjedelem | 528 oldal |
| Kötés | puhatáblás |
| ISBN | 9789632765068 |
| Fordító | Rácz Lajos |
A könyv magyar fordítása a német és az angol kiadást követően jelenik meg, néhány hónappal a francia fordítás megjelenése előtt.