Az átfolyó víz energiájának kiszámítása több, egymáshoz kapcsolódó fizikai mennyiség meghatározását jelenti: ismerni kell a víz tömegét, térfogatáramát, sebességét, nyomását, hőmérsékletét és a felhasznált időt.
A számítás módja attól függ, hogy az átfolyó víz hőenergiájára, mozgási energiájára, nyomási energiájára vagy egy szivattyú, illetve vízerőmű által hasznosítható energiájára vagyunk kíváncsiak.
Az átfolyó víz legfontosabb mennyiségei
Az „átfolyó víz mennyisége” kifejezéssel a víz mennyiségét írjuk le, amely egy adott idő alatt áthalad a csöveken az öntözés során.
Az öntözési katalógusokban a leggyakrabban az angolszász országokban elterjedt gallon/perc (GPM) illetve a Magyarországon is alkalmazott m3/óra, illetve liter/perc mértékegységgel jellemezzük.
A vízforrásnál mért átfolyó víz mennyiségének az ismerete az első dolgok egyike, amit megkérdezünk, amikor segítségért fordulsz hozzánk.
Ez a maximális vízmennyiség, amelyet egyszerre használni tudsz.
- Térfogatáram: az adott idő alatt átáramló víz térfogata.
- Tömegáram: az adott idő alatt átáramló víz tömege.
- Nyomás: az az erő, ami a vizet a csöveken keresztül nyomja.
- Áramlási sebesség: azt mutatja meg, hogy a víz milyen gyorsan halad át a csőben.
- Energia: a víz mozgásához, nyomásához vagy hőmérsékletéhez kapcsolódó munkavégző képesség.
A víz térfogatáramának kiszámítása
A vízforrásnál az átfolyó víz mennyiségének a kiszámítása egyszerű, csak egy ismert méretű vödröt, egy stopperórát vagy időzítőt, és egy könnyen hozzáférhető vízcsapot igényel.
A mérés során fel kell jegyezni a vödör térfogatát és azt az időt, amely alatt a vödör megtelik.
A térfogatáram alapképlete:
Q = V / t
A képletben:
- Q a térfogatáram;
- V az átfolyt víz térfogata;
- t a méréshez szükséges idő.
A térfogatáram liter/perc, köbméter/óra vagy más megfelelő térfogat-idő egységben adható meg.
A vízfogyasztás kiszámítása lehetővé teszi a megfelelő anyag és csőátmérő kiválasztását.
Vízforrás esetében az átfolyó víz maximális mennyiségét jellemzően nem tudod növelni, szükség esetén az áramlás csökkentésére van leginkább lehetőség.
A tömegáram meghatározása
Az átfolyó víz energiájának meghatározásához gyakran nem a térfogatáramot, hanem a tömegáramot kell használni.
A tömeg és a térfogat kapcsolata:
m = ρ × V
A képletben:
- m a víz tömege;
- ρ a víz sűrűsége;
- V a víz térfogata.
Folyamatos áramlásnál a tömegáram:
ṁ = ρ × Q
A víz energiájának időegységre jutó változását ezután a tömegáram segítségével lehet kiszámítani.
A víz hőenergiája
A túl hideg italt, limonádét, kólát tartalmazó poharat kezünk között tartjuk, hogy kicsit felmelegedjen.
Így kezünk melegétől az ital is felmelegszik, mielőtt meginnánk.
A fürdéshez előkészített, de időközben lehűlt vizet más módon melegítjük fel, például melegebb vizet engedünk hozzá.
Ezután kezdjük melegíteni egy főzőlapon!
Melegítőeszközünk egyre több energiát ad át a víznek, a víz energiája nő, közben a hőmérséklete emelkedik.
A mérések azt mutatják, hogy a felvett energia nagyságával egyenes arányban nő a víz hőmérséklete.
Ismételjük meg a mérést kétszeres mennyiségű hideg vízzel!
A hőmérséklet most lassabban emelkedik, megközelítőleg kétszer annyi idő szükséges ugyanakkora hőmérséklet-változás eléréséhez.
Kétszer olyan hosszú idő alatt a melegítő kétszer annyi energiát adott át a víznek.
Pontos mérések arra az eredményre vezetnek, hogy kétszeres tömeg adott hőmérséklet-változásához kétszer annyi energia szükséges.
A víz felmelegítéséhez szükséges hőenergia képlete:
Qhő = m × c × ΔT
A képletben:
- Qhő a felvett vagy leadott hőenergia;
- m a víz tömege;
- c a víz fajhője;
- ΔT a hőmérséklet-változás.
Kísérletünket ezután víz helyett azonos hőmérsékletű, szintén 0,1 kg olajjal végezzük el!
Tapasztaljuk, hogy ugyanazt a hőmérséklet-változást most lényegesen rövidebb idő alatt, tehát jóval kevesebb energia árán érhetjük el.
Mindez azt jelenti, hogy bizonyos mennyiségű anyag esetén adott hőmérséklet-változás eléréséhez szükséges energia nagysága anyagonként változó.
Ezt úgy fogalmazzuk meg, hogy meghatározó az anyagi minőség is.
Minden test melegítéskor energiát vesz fel, hűtéskor energiát ad le, tehát energiája mindkét esetben változik.
Kísérleteink, méréseink eredménye alapján megállapíthatjuk, hogy egy bizonyos test energiaváltozása egyenesen arányos a test tömegével, hőmérsékletének megváltozásával, és függ a test anyagi minőségétől.
A testeknek azt az energiáját, amely melegítéssel, illetve hűtéssel megváltoztatható, belső energiának nevezzük.
Átfolyó víz hőteljesítménye
Folyamatos vízáramlás esetén a víz által szállított hőteljesítmény:
Phő = ṁ × c × ΔT
Mivel a tömegáram a sűrűség és a térfogatáram szorzata, a képlet így is felírható:
Phő = ρ × Q × c × ΔT
Ez a képlet különösen akkor használható, amikor egy csőben vagy hőcserélőben meghatározott térfogatáramú víz áramlik, miközben a víz hőmérséklete megváltozik.
A számításnál figyelembe kell venni, hogy a hőmérséklet emelkedésével a cső áteresztőképessége csökken - a víz kitágul, és ezáltal további súrlódást okoz.
A víz mozgási energiája
Az áramló víz mozgási energiával rendelkezik, amely a víz tömegétől és sebességétől függ.
A mozgási energia képlete:
Emozgási = 1/2 × m × v²
A képletben:
- Emozgási a mozgási energia;
- m a víz tömege;
- v a víz áramlási sebessége.
A sebességet méter / szekundum (m/s) mértékegységben mérjük.
Ez egy fontos dolog, amit az optimális csőátmérő kiválasztásakor figyelembe kell venni.
Magasabb áramlási sebesség magasabb súrlódási veszteséget eredményez, ami csökkenti a nyomást.
A víz áramlási sebessége és a cső keresztmetszete
A térfogatáram, a cső keresztmetszete és az áramlási sebesség kapcsolata:
Q = A × v
A kör alakú cső keresztmetszete:
A = π × d² / 4
Az alkalmazott összetett képlet:
q = π × d² / 4 × V
A képletben: q a víz áramlási sebességét literben mutatja, d a cső keresztmetszete cm-ben, V a hidraulikus áramlás előrejelzésének sebességjelzője m / s-ban.
| Vízellátás típusa | Sebesség (m / s) |
|---|---|
| Városi vízellátás | 0,60-1,50 |
| Fő csővezeték | 1,50-3,00 |
| Központi fűtési hálózat | 2,00-3,00 |
| Nyomásrendszer | 0,75-1,50 |
Egy gyakori tévhit az, hogy egy kisebb csőátmérő nagyobb nyomást biztosít.
A víz egy kisebb csövön áthaladva növeli a sebességét, ami turbulenciát okoz, így növelve a súrlódási veszteséget.
Hosszú csövek, szerelvények és más összetevők (pl: könyök idomok, nyomáscsökkentők stb.) is mind turbulenciát hoznak létre.
Mi csökkenti az áramló víz energiáját?
A víz áramlása közben mindig súrlódik, energiát veszít, pont úgy, mintha a csőben folyadék helyett egymáshoz szorosan illeszkedő acélgolyók gurulnának.
Ebből pedig az következik, hogy bármilyen hosszon folyik is a víz a csőben, a kimenetén kisebb lesz a nyomása, mint a bemeneten volt, mivel súrlódás okozta nyomásveszteség keletkezik.
- Víz áramlási sebessége: A víz mozgása a csőben turbulenciát okoz, ami nyomásveszteséget okoz.
- A cső hossza: Minél hosszabb a cső, annál nagyobb a súrlódási veszteség.
- A csövek átmérője: A kisebb csőátmérők nagyobb súrlódási veszteséget eredményeznek.
- Szerelvények, alkatrészek: Minden csőhossz, csőkanyar, szerelvény és összetevő súrlódási veszteséget eredményez.
A vízfogyasztás függ a vízellátó rendszer konfigurációjától, valamint a csövek típusától, ahonnan a hálózat fel van szerelve.
A csőszakaszok permeabilitása olyan metrikus érték, amely egy bizonyos időintervallumon keresztül jellemzi a csővezetéken átjutott folyadék térfogatát.
Ez a mutató a csövek gyártásához használt anyagtól függ.
A műanyag csővezetékek csaknem azonos permeabilitást biztosítanak a teljes üzemidő alatt.
A műanyag a fémhez képest nem rozsdásodik meg, ennek köszönhetően a vonalak sokáig nem dugulnak el.
A fém modelleknél az áteresztőképesség évről évre csökken.
Annak a ténynek köszönhetően, hogy a csövek rozsdásodnak, a belső felület fokozatosan hámlik és érdessé válik.
Emiatt sokkal több lepedék képződik a falakon.
Különösen a melegvíz-vezetékek gyorsan eltömődnek.
A víz nyomási energiája
A nyomás kifejezés az öntözőrendszerek kapcsán a „vízoszlop súlya egy négyzetcentiméteres felületen”, illetve kicsit hétköznapibb nyelven a nyomás az az erő, ami a vizet a csöveken keresztül nyomja.
Az Egyesült Államokban ez általában PSI mértékegységgel jellemzik, Magyarországon pedig a Bar alkalmazott.
Mit jelent 1 Bar a gyakorlatban például egy gravitációs elven működő tartály esetén?
Rögzíts egy nyomásmérőt közvetlenül egy vízcsapra, és győződj meg arról, hogy minden más vízforrás el van zárva, majd nyisd ki a csapot, és olvasd le a nyomást.
Ez a statikus nyomás az, amit a vízforrásod biztosít.
A lakossági víznyomás általában maximum 6 Bar szokott lenni.
A 2,8 Bar alatti nyomást alacsonynak tekintjük, tehát esetleg szükség lehet nyomásfokozóra, ha öntözőrendszert telepítesz.
A 6 Bar feletti nyomás magas, és sok háztartási vízberendezés károsodhat ezen a tartományon túl.
A dinamikus víznyomás a folyó víz nyomása, gyakran üzemi nyomásnak is nevezik.
A dinamikus nyomást úgy mérheted meg, hogy egy nyomásmérőt csatlakoztatsz az egyik vezeték végéhez, miközben elindítod a rendszert, és hagyod, hogy teljesen nyomás alá kerüljön, majd a víz folyásával egyidőben leolvasod a nyomást.
A vízforrásnál mért dinamikus nyomást ne tekintsd azonban véglegesnek, hiszen a telken belül domborzati viszonyok (emiatt fontos a telek pontos felmérése) és a súrlódási veszteség (pl.: csövek hossza, távolsága, bizonyos idomok) ezt még módosítani fogja.
A nyomás és a vízhozam kapcsolata
Amikor az öntözőrendszer működéséről van szó, az „átfolyó víz mennyisége” és a „nyomás” két egymással szoros kapcsolatban lévő fogalom.
Hiszed vagy sem, egy öntözőrendszer erre a két dologra épül, emiatt fontos tisztázni ezeket a fogalmakat.
Bármely kommunikációs hálózat telepítéséhez szükséges csövek kiválasztásakor figyelembe kell venni a közös vezeték áramlási nyomását.
Nagynyomású fej esetén nagyobb keresztmetszetű csöveket kell felszerelni, mint gravitációs mozgás esetén.
Ha a csőszakaszok kiválasztásakor ezeket a paramétereket nem veszik figyelembe, és kis hálózatokon keresztül nagy vízáramot vezetnek át, akkor zajt okoznak, rezegnek és gyorsan használhatatlanná válnak.
Az átfolyó víz energiájának becslésénél ezért nem elegendő egyetlen adatot, például a csőátmérőt megadni.
Figyelembe kell venni az átfolyó víz mennyiségét, a nyomást, a sebességet, a cső hosszát, a szerelvényeket és a szintkülönbséget is.
A vízhozam meghatározása táblázatokkal
A vízellátó rendszer áteresztőképességének meghatározásához három számítási módszert használhat:
- Fizikai módon. A mutatók megismeréséhez képleteket használnak.
- Táblázatos módszer.
- Vízkészlet számítási program.
A táblázatos módszer a legegyszerűbb.
Számos számlálási tábla fejlesztettek ki: kiválaszthatja az ismert paraméterektől függően a megfelelőt.
| Vezeték külső szakasza (mm) | Liter / perc | Köbméter / óra |
|---|---|---|
| 20 | 15 | 0,9 |
| 30 | 30 | 1,8 |
| 50 | 50 | 3 |
| 80 | 80 | 4,8 |
| 120 | 120 | 7,2 |
| 160 | 190 | 11,4 |
A csőszakaszok áteresztőképességének meghatározásakor a csőátmérő és a nyomás mellett figyelembe kell venni a csapok, vízmelegítők, fürdők és más fogyasztók számát is.
Továbbá, amikor a csövön átfolyó vízmennyiséget a csőátmérő és a nyomásértékek táblázata alapján kiszámítják, nemcsak a csapok számát, hanem a vízmelegítők, fürdők és más fogyasztók számát is figyelembe kell venni.
Számítás a nyomás alapján
A csövek kiválasztásakor figyelembe veszik a közös vezeték vízáramlási nyomását.
Bármely kommunikációs hálózat telepítéséhez szükséges csövek kiválasztásakor figyelembe kell venni a közös vezeték áramlási nyomását.
Az átlagos nyomás a legtöbb felszállóban 1,5 és 2,5 atmoszféra között változik.
Az emeletek számától való függést úgy szabályozzák, hogy a vízellátó hálózatot több ágra osztják.
A szivattyúkkal történő vízbefecskendezés az áramlási sebesség változását is befolyásolja.
Amikor a csövön átfolyó vízmennyiséget a csőátmérő és a nyomásértékek táblázata alapján kiszámítják, nemcsak a csapok számát, hanem a vízmelegítők, fürdők és más fogyasztók számát is figyelembe kell venni.
Hidraulikus számítás Shevelev szerint
A teljes vízellátó hálózat mutatóinak legpontosabb azonosításához speciális referenciaanyagokat használnak.
Meghatározzák a különböző anyagokból készült csövek futási jellemzőit.
Egy jó modell a számításokhoz Shevelev táblázata.
Ez egy terjedelmes kézikönyv.
A használatához nem kell a könyvtárba mennie.
Minden szükséges adat megtalálható a világhálón.
Ezen kívül vannak Shevelev táblázatokon alapuló elektronikus programok.
A kész eredmény megszerzéséhez elég megadni a szükséges paramétereket.
Online számológép és számítógépes program használata
Számítógép programozás.
Az ilyen „szoftver” könnyen megtalálható és letölthető az internetről.
Kifejezetten bármely rendszer csövének áteresztőképességének megállapítására lett kifejlesztve.
A szükséges paraméter megismeréséhez be kell írnia a programba a kezdő adatokat: anyag, hossz, hűtőfolyadék minősége.
Az utolsó módszer, bár a legpontosabb, nem alkalmas a szokásos háztartási kommunikáció kiszámítására.
Elég összetett, és alkalmazásához különféle mutatókat kell ismernie.
Egy magánház egyszerű hálózatának kiszámításához használjon online számológépet.
Bár nem olyan pontos, de ingyenes, és nem kell telepíteni a számítógépre.
Pontosabb információkat kaphat, ha összehasonlítja a program által számított adatokat a táblázattal.
Szivattyúval továbbított víz energiája
A szivattyú kiválasztásánál szerezzük meg a működési adatokat tartalmazó nyomás-vízmennyiség jelleggörbét vagy táblázatot, és abból olvassuk ki a műszaki adatokat.
Ne feledjük, hogy a kút mélységének minden egyes métere 0,1 barral csökkenti a talaj szintjén a szivattyú nyomását.
Fontos! Az adott kút és öntözőrendszer ismeretében lehet csak a megfelelő szivattyú-konfigurációt kiválasztani.
Sokan ott tévednek, hogy a bevásárló központok akciós újságjában elolvassák a nagyon kedvező árú szivattyú adatait, amiben a maximális nyomást és szállított vízmennyiséget adják meg.
Sajnos ezek a szélső értékek egyszerre sohasem teljesülnek, mert a maximális nyomás értékénél a szivattyú nem szállít vízmennyiséget, míg a legnagyobb átfolyó vízmennyiségnél a szivattyú nem állít nyomást elő.
Minden szivattyú alkalmazhatóságának vannak a korlátai.
Mivel több tíz-, illetve százezer forintról van szó, érdemes hozzáértő segítségét kérni.
Építsünk be egy legalább 5 l-es hidrofor tartályt, ez csöpögésnél, tömítetlenségnél, kis vízelvételnél megakadályozza, hogy a szivatytyú túl sűrűn kapcsoljon ki-be.
Szereljünk egy elzáró főcsapot a Press Controll után.
Ha nem homokos a víz, akkor egy hagyományos szűrőt is szereljünk be.
Ha homok is van a kútvízben, akkor egy hidrociklonnal azt előbb távolítsuk el.
Törekedjünk a minél rövidebb szívócső beépítésére a felszíni szivattyú és a lábszelep között.
Vízszint, nyomás és energiatartalom
A víz helyzeti energiája a vízoszlop magasságától függ.
Minél magasabbra kell a vizet emelni, annál több energiára van szükség.
A szivattyú által átadott hidraulikus teljesítmény közelítő képlete:
Phid = ρ × g × Q × H
A képletben:
- ρ a víz sűrűsége;
- g a gravitációs gyorsulás;
- Q a térfogatáram;
- H a szállítómagasság.
A tényleges villamos teljesítmény ennél nagyobb, mert a szivattyú és a motor veszteségeket okoz.
A szivattyú körül a víz áramlásának és ezáltal a motor hűtésének fenntartására használjunk a csőbúvár-szivattyúra húzott szívóköpeny-csövet, amennyiben a kút vagy a tartály átmérője meghaladja a búvárszivattyú átmérőjének háromszorosát.
Tartály térfogata, tömege és nyomási energiája
Üzemelő gépen dolgozik?
| Paraméter | Érték |
|---|---|
| Tartály átmérője | 6 ft (72 in) |
| Tartály sugara | 3 ft (36 in) |
| Tartály magassága | 12 ft |
| Térfogat | π × 3² × 12 = 339.2 ft³ |
| Térfogat gallonban | 339.2 × 7.48052 = 2,536 gallon |
| Folyadék | Sűrűség | Teljes súly (tele tartály) |
|---|---|---|
| Víz (édes) | 8.34 lb/gal | 21,150 lbs |
| Hidrogén-peroxid (50%) | ~9.5 lb/gal | ~24,100 lbs |
| Hidrogén-peroxid (70%) | ~10.2 lb/gal | ~25,870 lbs |
| Hidrogén-peroxid (100%) | ~11.2 lb/gal | ~28,400 lbs |
A H₂O₂ fajlagos súlya a koncentrációval növekszik.
| Koncentráció | Fajlagos súly |
|---|---|
| 35%-os oldat | ≈ 1.13 SG |
| 50% | ≈ 1.20 SG |
| 70% | ≈ 1.29 SG |
Terület = π × d² / 4 = 0.7854 × 72² = 4,071 in²
12 ft mélységnél (víz, SG=1):
- Nyomás = 12 × 0.434 = 5.21 psig
- Súly = 5.21 × 4,071 = 21,210 lbs
A számított nyomási eredmény megegyezik a számított értékkel.
Nyomásérzékelő és szintmérés
| Paraméter | Ajánlás |
|---|---|
| Érzékelő típusa | Nyomásmérő, menetes vagy karimás szerelés |
| Tartomány | 0-15 psig (12ft mélységhez) |
| Kimenet | 4-20 mA PLC integrációhoz |
| Szerelés | A tartály legalacsonyabb pontján, csapdába esés nélkül |
Fontos: A nyomásmérés csak akkor ad pontos súlyt, ha a folyadék fajlagos súlya ismert és állandó.
Kevertfázisú vagy ismeretlen SG folyadékokhoz használjon terheléscellákat.
Szintmérés: Használjon nyomásátalakítót 4-20mA kimenettel a PLC-hez.
A víz és az energia kölcsönös függése
A víz-energia összefüggés (angolul water-energy nexus) azt a kölcsönös függést jelenti, hogy az áramtermeléshez víz kell, a vízellátáshoz pedig áram.
Az áram és a víz összefüggése nagyjából úgy él a fejünkben, hogy mindkettőről kapunk számlát.
Áramot termelni víz nélkül szinte lehetetlen, vizet kitermelni, tisztítani és a csapodig eljuttatni pedig áram nélkül.
A hőerőművek, köztük az atomerőművek is, folyóvízzel hűtik a rendszerüket, ezért tartós aszály idején csökkenteniük kell a termelést.
Az energiaszektor felel a globális édesvíz-kivétel nagyjából 10 százalékáért, és ennek legnagyobb részét az erőművek hűtése viszi el.
A vízkivétel és a vízfogyasztás ugyanis nem ugyanaz.
A kivett víz nagy része visszakerül a folyóba, csak melegebben, a ténylegesen elhasznált mennyiség ennél sokkal kisebb.
Ez a különbség magyarázza, miért okozhat gondot az aszály akkor is, ha egy erőmű elvileg nem issza meg a folyót.
A függés visszafelé is igaz.
A vízművek szivattyúi, a víztisztítás és a szennyvízkezelés mind áramot esznek, méghozzá sokat.
Ha az egyik oldalon szűkül a mozgástér, a másik oldalon is szűkül.
Miért kell egy erőműnek víz?
Azért, mert a hőerőművek gőzzel termelnek áramot, a gőzt pedig valamivel le kell hűteni.
Az energiaforrás (szén, földgáz vagy urán) hőt termel, a hő vizet forral, a gőz megpörget egy turbinát, a turbina pedig hajtja a generátort.
A turbina után viszont a gőzt vissza kell alakítani vízzé, különben megáll a körfolyamat.
Pontosan ehhez kell a hűtővíz.
Két megoldás terjedt el.
Az egyik a hűtőtorony, ahol a víz nagy része körbejár a rendszerben, és csak a párolgási veszteséget kell pótolni.
A másik az átfolyó hűtés, amikor az erőmű nagy mennyiségű vizet vesz ki a folyóból, átvezeti a kondenzátoron, majd néhány fokkal melegebben visszaengedi.
Ebből két sebezhetőség fakad.
Ha kevés a víz, nincs mit kivenni.
Ha pedig a folyó eleve meleg, a visszaengedett víz átlépheti azt a hőmérsékleti határt, amit a környezetvédelmi előírás megenged.
A vízlábnyom és az energia kapcsolata
A vízlábnyom az a teljes vízmennyiség, ami egy termék előállításához vagy egy ember fogyasztásához kell, a közvetett vízhasználatot is beleértve.
A vízhasználatod nagyobb része láthatatlan marad.
A zuhanyzás csak a jéghegy csúcsa, a java az élelmiszerekben, a ruhákban és az energiában rejtőzik.
A hazai közüzemi vízfogyasztás fejenként nagyjából napi 100 liter.
A vízlábnyomunk viszont ennek a sokszorosa.
Az áramnak is van vízlábnyoma, pontosan azért, amiről a cikk eddig szólt.
A víz- és szennyvízdíj számlázása
Budaörsön a szennyvízdíj számlázását a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) végzi.
Csömörön a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) a víz- és szennyvízszolgáltató, azonban egyes fogyasztási helyeken a Fővárosi Vízművek Zrt. számlázza a víz-, és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. számlázza a szennyvízszolgáltatás díját.
Törökbálinton az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) a víz- és szennyvízszolgáltató, azonban egyes fogyasztási helyeken a Fővárosi Vízművek Zrt. számlázza a víz-, és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. számlázza a szennyvízszolgáltatás díját.
Vecsésen a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. (DPMV) a víz- és szennyvízszolgáltató, azonban egyes fogyasztási helyeken a Fővárosi Vízművek Zrt. számlázza a víz-, és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. számlázza a szennyvízszolgáltatás díját.
A számlázott vízmennyiség meghatározásához ezért mindig tisztázni kell, hogy az adott fogyasztási helyen melyik szolgáltató végzi a mérést és a számlázást.
Gyakorlati ellenőrzési lépések
- A víznyomás méréséhez szereljen föl egy manométert lehetőleg a vízórához legközelebb eső kerti csapra.
- Ellenőrizze, hogy a házban minden vízcsapot elzártak-e.
- Nyissa ki a kerti csapot, és jegyezze föl a manométer által mutatott nyomás értékét, ez a statikus nyomás bar-ban.
- A rendszer rendelkezésére álló vízmennyiség kiszámításához két adat felvétele szükséges: a vízóra és a bejövő vízvezeték mérete.
- A vízórán általában feltüntetik a méretét, a leggyakrabban ¾ vagy 1”-ost használnak.
- Mérje meg az ismert térfogatú edény megtöltéséhez szükséges időt.
- Számítsa ki a térfogatáramot a Q = V / t képlettel.
- Vegye figyelembe a csőhosszt, a csőátmérőt, a szerelvényeket és a szintkülönbséget.
- A víz hőenergiájának meghatározásához használja a Qhő = m × c × ΔT képletet.
- Szivattyús rendszernél a nyomás-vízmennyiség jelleggörbe alapján válassza ki a berendezést.
A rendszer teljesítményét a csővezetékben még megengedhető vízsebesség alapján számítottuk ki, a megengedett maximális vízmennyiség meghaladása a sebesség növelését eredményezi, ezzel jelentősen nő a súrlódási veszteség, és a dinamikai nyomás csökken.
Víznyomás a víz áramlásának függvényében
tags: #atfolyo #viz #energiajanak #kiszamitasa