Ha a frissen vásárolt villanytűzhely meghibásodik, a fogyasztó a mindennapi nyelvben általában garanciára hivatkozik. A jog azonban három, egymástól elkülönülő jogintézményt ismer: a kellékszavatosságot, a kötelező jótállást és az önkéntes, szerződéses garanciát.
A villanytűzhely garancialevele, vagyis jótállási jegye elsősorban azt igazolja, hogy a termékre milyen jótállási feltételek vonatkoznak. A kötelező jótállási jogok érvényesítése azonban nem kizárólag a papíralapú garancialevél meglététől függ.
A kötelező jótállás csak a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott fogyasztási cikkekre érvényes.
Fogyasztó csak természetes személy lehet. Cég vagy bármilyen más szervezet nem minősül fogyasztónak.
2026 márciusától a természetes személyek mellett a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) is kiterjed a jótállási rendelet.
A kkv-k hibás teljesítés esetén érvényesíthetik a kötelező jótállást az eladóval szemben, de csak akkor, ha a fogyasztási cikket saját felhasználásra vásárolták, nem pedig továbbértékesítési céllal.
Ha például egy vendéglátóhely a működéséhez vásárol villanytűzhelyet, a vásárlás feltételeit és a jogosultságot az alkalmazandó szabályok alapján kell megítélni. A kötelező jótállás fogyasztóvédelmi szabályai nem automatikusan vonatkoznak minden céges vásárlásra.
A gyártó vagy a kereskedő ugyanakkor önként vállalhat jótállást céges vásárlás esetén is, ha erről külön megállapodás vagy garanciális feltétel rendelkezik.
A boltokban megvásárolható, egyes tartós fogyasztási cikkekre, mint például a háztartási és elektronikai gépek és berendezések, az eladónak kötelező jótállást vállalni, ha azok eladási ára eléri a 10 000 forintot.
A kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkeket a 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet sorolja fel.
A kötelező jótállás nemcsak magukra a fogyasztási cikkekre vonatkozik, hanem azok új tartozékaira és alkatrészeire is, ha azok eladási ára eléri a tízezer forintot.
A villanytűzhely esetében ezért azt kell ellenőrizni, hogy új, tartós fogyasztási cikként, legalább 10 000 forintos eladási áron, vállalkozástól vásárolták-e meg.
| Eladási ár | Kötelező jótállás időtartama |
|---|---|
| 10 000 és 250 000 forint között | két év |
| 250 000 forint felett | három év |
Korábban létezett 1 éves kötelező jótállás is, de 2024 májusában a minimum jótállási idő 2 évre emelkedett az új fogyasztási cikkeknél.
Számos vállalkozás eddig is kétéves vagy azt meghaladó jótállást biztosított, akár kisebb értékű fogyasztási cikkekre is.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
Ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.
Villanytűzhely esetén különösen fontos az üzembe helyezés időpontja, ha azt a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi. Ilyenkor a jótállás kezdete az üzembe helyezés napja lehet.
A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért.
A jótállás időtartama alatt vélelmezett, hogy a hiba már a gyártásból ered, ezért az eladónak kell bizonyítania, ha nem így van.
A jótállás ennél erősebb védelmet nyújt, mert a bizonyítási teher végig az eladót terheli.
A jótállás teljes időtartama alatt az eladót terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A kellékszavatosság minden adásvételi szerződés alapszintű biztosítéka, hiszen az eladó köteles a szerződésben foglaltaknak megfelelő, hibátlan terméket szolgáltatni.
Ha a hiba már az átadáskor fennállt, akkor is, ha csak később válik nyilvánvalóvá, a fogyasztó két éven belül élhet a hibás teljesítésből eredő kellékszavatossági igényével.
Az első évben a jogszabály vélelmezi, hogy a hiba az átadáskor is megvolt, így ilyenkor az eladónak kell bizonyítania az ellenkezőjét.
Ez azt jelenti, hogy az eladó viseli a bizonyítás terhét az első 12 hónapban, tehát neki kell igazolnia, hogy a hiba az átadás után keletkezett, ezt követően a bizonyítás terhe a vevőre hárul.
Ha a jótállás, más néven garancia, nem is, de a szavatosság minden eladott termékre jár.
A kötelező jótálláson túl a gyártó vagy a kereskedő önként is vállalhat többletgaranciát, például hosszabb időtartamot vagy extra szolgáltatásokat.
Ez a szerződéses, más néven önkéntes garancia.
Fontos, hogy az önként vállalt garancia nem csökkentheti a jogszabályban rögzített kötelező jótállási vagy szavatossági jogokat, csak kiegészítheti azokat.
A szerződéses jótállás a kötelező jótállást nem zárja ki.
Ha a jogszabály egyéves kötelező jótállást ír elő egy termékre, az eladó dönthet úgy, hogy a kötelező időn túl további időszakra garantálja a termék hibátlan állapotát.
Az ilyen szerződésen alapuló jótállás lehet akár részleges is.
A kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkekhez a forgalmazónak jótállási jegyet kell mellékelnie.
A jótállásból eredő jogok főszabály szerint a jótállási jeggyel érvényesíthetők.
A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti.
A jótállási jegyet már nem feltétlenül kapjuk meg papíron, a kereskedő elektronikusan is elküldheti.
Ezentúl csak távollévők közötti szerződés, azaz például webáruházból történő online vásárlás esetén lehet elektronikus úton átadni a jótállási jegyet a fogyasztó részére.
Ezen az elektronikus jótállási jegyen nem kell szerepeljen a vállalkozás bélyegzője és képviselője aláírása.
A jegyen rögzíteni kell a fogyasztói szerződés megkötésének napját, valamint a fogyasztási cikk vásárló részére történő átadásának vagy az üzembe állításának napját.
Nem kötelező jótállási jegyet kiállítani a kereskedőnek, ha a termék eladási ára nem haladja meg a 100 ezer forintot, de a jótállás feltételeiről tájékoztatnia kell a vevőt.
A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a számlát vagy nyugtát a fogyasztó bemutatja.
A jótállásból eredő jogok érvényesítésénél nem írható elő feltételként, hogy a termék csomagolását is vissza kell adni.
A fogyasztónak nem kötelessége megőrizni a csomagolást, dobozt a jótállás érvényesítéséhez.
A teljesítés hibás, ha a termék a teljesítés idején nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Hibás teljesítésnek minősül továbbá egy dolog szakszerűtlen szerelése, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős.
A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a vevő maga végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.
Fontos kiemelni, hogy amikor egy fogyasztó terméket vásárol, a vásárlás kapcsán a termék eladójával kerül szerződéses jogviszonyba.
A kötelezett, vagyis az eladó, a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ezt hívjuk kellékszavatosságnak vagy szavatosságnak.
Sok esetben előfordul, hogy a fogyasztó az eladótól azt a tájékoztatást kapja, hogy a hibás termék miatti panaszával forduljon a szervizhez vagy a gyártóhoz.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kereskedő mentesülne a fogyasztóval szembeni kötelezettsége alól.
A jogszabályok alapján, ha egy termék meghibásodik, a kereskedőnek foglalkoznia kell a fogyasztó panaszával függetlenül attól, hogy az áru le volt-e értékelve, vagy sem.
A termék hibája esetén a Vásárló - választása szerint - az 1.
A jótállás időtartama alatt a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhet.
A Ptk. szerint a kijavítást vagy kicserélést a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel, megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.
Ha a termék első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, akkor főszabály szerint 8 napon belül kell kicserélni.
Ha a cserére nincs lehetőség, akkor a vételárat kell 8 napon belül visszafizetni.
Ha a fogyasztási cikk kijavítása 30 napon belül nem történik meg, főszabály szerint a vállalkozás köteles a 30 napos határidőt követően 8 napon belül kicserélni a terméket.
Ha a cserére nincs lehetőség, akkor a 30 napos kijavítási határidőt követő 8 napon belül a vételárat kell visszatéríteni.
A kereskedőnek akkor is ki kell cserélni 8 napon belül a terméket, ha annak kijavítása a jótállási igény közlésétől számított 30 napon belül nem történik meg.
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni.
Ez a szabály akkor alkalmazandó, ha a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában nem igényli a vételár arányos leszállítását, és nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni.
Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincsen jogunk, vagy ha az eladó a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és rendeltetésre tekintettel megfelelő határidőn belül és jelentős kényelmetlenség okozása nélkül nem tud eleget tenni, akkor a fogyasztó választhat, hogy megfelelő árleszállítást kér vagy eláll a szerződéstől.
Elállás esetén a fogyasztó visszakérheti a vételárat.
A hibás termék vételárának üzletben történő levásárlását a jogszabály nem ismeri, ilyen szavatossági igényről nem rendelkezik.
Amikor egy termékről kiderül, hogy hibás, a vásárlónak nem kell levásárolnia az árát az üzletben, hanem visszakérheti a vételárát, ha az elállás jogszabályi feltételei fennállnak.
A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben felsorolt kötelező jótállás alá tartozó termékek vonatkozásában a fogyasztó 3 munkanapon belül érvényesítheti csereigényét a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén.
A szombat és a vasárnap munkaszüneti napnak számít, függetlenül attól, hogy esetlegesen a kereskedő akkor is nyitva tart.
Ha a megvásárolt tartós fogyasztási cikkről lényegében azonnal kiderül, hogy hibás, és a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza, akkor élhetünk a három munkanapos cseregaranciával.
A kereskedő ebben az esetben nem hivatkozhat arra, hogy a csere többletköltséggel járna a számára, és javítást sem javasolhat a csere helyett, kötelező kicserélnie a terméket.
A három munkanapos csere csak a jótállással védett, 10 000 forint eladási árat elérő tartós fogyasztási cikkekre terjed ki.
A vásárló a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül köteles közölni.
A jogszabály előírja, hogy együttműködési kötelezettségünk alapján a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül kötelesek vagyunk kifogásunkat a kötelezettel közölni.
Hibabejelentéskor érdemes írásban, a számla vagy nyugta és a jótállási jegy csatolásával megkeresni a kereskedőt.
A jótállásból eredő jogok a jótállás alá tartozó fogyasztási cikkeknél a jótállási jeggyel érvényesíthetők.
Ehhez nem kell blokk.
Nem kell kétségbe esni, ha netán elvesztenénk a jótállási jegyet, hisz minden termékre jár a szavatosság.
Ha a jótállási jegyet nem kapta meg a fogyasztó, a szerződés megkötését a számlával vagy nyugtával is igazolhatja.
A kereskedők gyakran adják azt a tájékoztatást, hogy az üzletben csak a vásárlástól számított 3 munkanapon belül fogadják a kifogásokat.
Ezután pedig csak a jótállási jegyen feltüntetett szervizhez vagy a gyártóhoz lehet fordulni minőségi kifogásokkal.
Ez nincs így.
A fogyasztó a jótállási igényét a kereskedőnél is bejelentheti, mert a vásárló az adásvételi szerződést az eladóval kötötte.
Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni.
A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei, fővárosi kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
Ha a vita nem rendezhető, a fogyasztó a békéltető testülethez vagy a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat.
Magyar forgalmazótól vásárolt termék esetén a fogyasztó békéltető testületekhez vagy végső esetben bírósághoz fordulhat a hibás teljesítésből eredő szavatossági, garanciális igényei és követelései érvényesítése érdekében.
Valamennyi szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek, ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási, szállítási költségeket, a kötelezettet, azaz az eladót, forgalmazót terhelik.
Jogsértőnek számít például, ha a forgalmazó „adminisztrációs” díj megfizetése ellenében vállalja a javítást vagy a cserét, vagy ellenérték megfizetéséhez köti az elállási jog gyakorlását.
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a fogyasztónak bizonyos költségeket, például a visszaküldés költségét meg kell előlegeznie.
A magyar szabályozás nem tartalmaz olyan előírást, miszerint a kijavítást elvégző vállalkozásnak kötelezettsége lenne a kijavítás idejére csere terméket biztosítani.
A szavatossági igényeket a teljesítéstől, vagyis a termék átvételétől számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesíthetjük.
A szerződés teljesítésétől számított 2 éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti a Vásárló.
Ha az igényünket menthető okból nem tudjuk érvényesíteni, például hosszabb külföldi tartózkodás vagy tartós betegség esetén, vagy akkor, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva két éven belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje tartós használatra rendelt dolog esetében három év lesz.
A teljesítéstől számított 1 éven belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha a Vásárló az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal igazolja, hogy a terméket a Szolgáltatótól vásárolta.
Ha csak alkatrészt javítanak vagy cserélnek ki a termékünkben, például a mosógépünk dobcsapágyát, akkor csak arra az alkatrészre vonatkozóan kezdődik újra a szavatossági vagy jótállási idő.
Kijavítás esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amíg a fogyasztó a cikket nem használhatta.
A kellékszavatossági felelősség alóli mentesülést biztosít az eladó fél számára, ha a vevő annak ellenére kötött szerződést, vagyis megvásárolta a terméket, hogy ismerte, illetve tudott a termék hibájáról, vagy azt ismernie kellett, mert megfelelően tájékoztatták, vagy mert vitathatatlanul látszódott a terméken annak sérülése.
Mentesül az eladó a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyagra vezethető vissza, és az anyag alkalmatlanságára az eladó figyelmeztette a jogosultat.
Az olyan termék esetében, amelyet a fogyasztó egy külföldi országban vásárolt meg, a jótállásra az adott ország szabályai, illetve azok a feltételek lesznek irányadóak, amelyeket az eladó a termék vásárlásakor meghatározott.
Előfordulhat, hogy a gyártó a termékre olyan jótállást vállal, amely alapján a fogyasztónak lehetősége van a gyártó által fenntartott szervizhálózat bármely tagjához fordulni, függetlenül attól, hogy melyik országban vásárolta a terméket.
Ilyen esetekben célszerű az Európai Fogyasztói Központ ingyenes, informális szakmai-jogi segítségét kérni a vállalkozással való egyezség, megállapodás elérésének megkísérlése érdekében.
A jogok ismerete azért fontos, mert hibás teljesítés esetén a vevő csak akkor tudja hatékonyan érvényesíteni igényeit, ha tisztában van azzal, hogy éppen melyik jogintézmény alapján léphet fel.
tags: #villanytuzhely #garancialevelet #ki #ervenyessege