Scenic II kétzónás digitális klímavezérlő: működés, hibák és diagnosztika

A Scenic II automata, kétzónás klímaberendezésénél a vezérlőpanel nem egyszerű kapcsolósor: a kijelzős egység a klímavezérlés fontos része, amely a kompresszor indítását, a ventilátor működését, a levegőelosztást és az utastér hőmérsékletét is kezeli.

A klíma hibakeresésénél ezért nem elég kizárólag a hűtőközeg mennyiségét vagy a kompresszort vizsgálni. A nyomáskapcsoló, a kábelköteg, a csatlakozók, a biztosítékok, a relék, a kompresszor mágneskapcsolója, a vezérlőegység és a rendszerben tárolt hibakódok egyaránt okozhatják, hogy az AC-felirat megjelenik, de a kompresszor nem kapcsol be.

A Scenic II digitális klímavezérlőjének kezelőszervei

A kétzónás automata klímapanel fő kezelőszervei a következők:

A digitális klímarendszer bekapcsolása és automatikus működése

A jármű indításakor a rendszer visszatér az utoljára használt programhoz.

A rendszer leparkolva is működik.

Nyomja meg a 14 kapcsolót a rendszer bekapcsolásához, vagy állítsa be a 17 kapcsolóval a ventilátor kívánt fordulatszámát.

A berendezés leállításához tartsa lenyomva a 17 kapcsolót, amíg az el nem éri a következőt: OFF.

Automatikus üzemmódban a rendszer kezeli a légkondicionálás aktiválását. A rendszer felügyeli a ventilátor fordulatszámát, a levegőelosztást, a belső levegőkeringtetést, a levegő hőmérsékletét és a légkondicionálás elindítását vagy leállítását.

Az automatikus üzemmód három választható programot tartalmaz:

• AUTO: a külső körülmények függvényében a választott komfortfokozat elérésének optimalizálása. Nyomja meg a 14. gombot.
• SOFT: óvatosabban és csendesebben éri el a kívánt komfortfokozatot. Nyomja meg a 14 gombot, majd nyomja lefelé a gombot az SOFT üzemmód aktiválásához.
• FAST: növeli a légáramlást az utastérben. A kényelem optimalizálására ez a mód ajánlott különösen a hátsó ülések esetében. Nyomja meg a 14 gombot, majd nyomja meg felfelé az FAST üzemmód aktiválásához.

Amikor a légkondicionáló automatikus üzemmódban indul, a rendszer visszatér az utoljára használt programhoz.

A AUTO gombon kívül bármely más művelet letiltja az automatikus üzemmódot.

A légkondicionálás be- és kikapcsolása

Automatikus üzemmódban a rendszer önállóan dönt a légkondicionálás aktiválásáról és leállításáról. Ez azt jelenti, hogy az AC-felirat vagy a visszajelző működése önmagában nem bizonyítja, hogy a kompresszor mágneskapcsolója ténylegesen behúzott.

Ha a vezérlő bekapcsol, az AC-felirat megjelenik, de nincs kattanás, nem változik a motor fordulatszáma és a kompresszor sem indul, akkor a vezérlőegység már engedélyezheti a klímát, miközben valamelyik biztonsági vagy elektromos feltétel továbbra sem teljesül.

A hűtőközeg és a nyomáskapcsoló szerepe

Első és legfontosabb, hogy van-e gáz a rendszerben. Ezt legtöbb helyen ingyen megnézik.

Ha van a rendszerben elegendő gáz, és nem működik, akkor irány egy szakszerviz, számítógéppel megnézni a klíma hibatárolóját.

A nyomáskapcsoló vagy nyomásszenzor feladata, hogy a rendszer nyomása alapján engedélyezze vagy letiltsa a kompresszor működését. Ha a nyomásérzékelő nem működik, vagy alacsony rendszernyomást érzékel, attól még be lehet kapcsolni a klímát, csak a kompresszort nem fogja rákapcsolni.

Előfordulhat tehát, hogy az AC-felirat világít, miközben a kompresszor nem kap áramot, mert az elektronika a nyomáskapcsoló jelzése alapján letiltja a klímát.

A nyomáskapcsoló a cseppfolyósító felett, szerencsére egy szelepbe betekerve található, így a gázt sem kell leereszteni a rendszerből, ha éppen cserélni kell majd.

Általában könnyen hozzáférhető: ki kell szedni a levegőszívó csövet, és ott van alatta a cseppfolyósító felett.

Nyomáskapcsoló-csere előtt fontos tudni, hogy a régi egységet nem egyszerű minden esetben vakon letekerni és az újat feltekerni. A cserét olyan szakember végezze, aki a tömítést, a csatlakozást, a rendszer nyomását és a hibakód törlését is ellenőrzi.

A nyomásértékek értelmezése

Klímanyomás-kapcsoló cseréje után 7 bar álló helyzetben, gyújtással, járó motornál és AC AUTO 21 fokos módban pedig 13-14 bar mérhető.

Ezek az értékek önmagukban nem adnak teljes képet a rendszer állapotáról, mert a nyomás függ a külső hőmérséklettől, a motor fordulatszámától, a ventilátor működésétől és attól is, hogy a szívó- vagy a nyomóoldalt mérik.

Egy másik mérésnél 550 gramm friss gáz betöltése után 2 bar szívóoldali és 15-18 bar nyomóoldali értéket mértek. A kifújt levegő hőmérséklete 8-10 fok között mozgott, a szívóoldalon pedig 2 vagy 2,5 bar volt a nyomás, a gáz elpárolgása pedig 0 fokon történt.

Ha a kompresszor álló autónál ki- és bekapcsolgat, menet közben viszont jól működik, akkor nem kizárólag a gázhiány merül fel. Ilyenkor szóba jöhet a nyomóoldali túlnyomás, a nyomáskapcsoló hibája, a szárítószűrő állapota, a hűtők közötti rossz légáramlás vagy a külső ventilátor hibája.

Dugulás esetén a nyomóoldali nyomás jelentősen megemelkedhet, ezért a rendszer állapotát csak mindkét oldali nyomás, a környezeti hőmérséklet és a ventilátor működésének együttes vizsgálatával lehet megbízhatóan megítélni.

Gyakori hibatünetek a Scenic II klímájánál

Az AC-felirat világít, de a kompresszor nem indul

Ha az AC gomb be van kapcsolva és a kis lámpa világít, a belső ventilátor mind a négy fokozata működik, de a kompresszor kuplungja nem húz be, nincs kattanás és nincs motorfordulatszám-változás, akkor ellenőrizni kell:

• a hűtőközeg nyomását;
• a nyomáskapcsolót és annak csatlakozóját;
• a kompresszor csatlakozóját;
• a kompresszor mágneskapcsolójának biztosítékát;
• a klímarelé működését;
• a kábelköteget és a testeléseket;
• a vezérlőegység által tárolt hibakódokat;
• a külső ventilátor működését.

A 10 amperes elektromágnes-kuplung biztosíték az akkumulátor alatt található.

A klíma csak menet közben működik

Ha a klíma menet közben jól működik, de álló autónál ki- és bekapcsolgat, és ilyenkor már nem fúj hideget, különösen fontos a külső ventilátor ellenőrzése.

Ha a külső ventilátor nem indul el, a kondenzátorban és a nyomóoldalon a nyomás túl magasra emelkedhet. Ilyenkor a nyomáskapcsoló letilthatja a kompresszort, majd a nyomás csökkenése után ismét engedélyezheti a működést.

A leírt rendszerben a klíma bekapcsolásakor a külső ventilátornak is el kell indulnia. Ha a belső ventilátor működik, de a külső ventilátor nem, akkor a biztosíték, a relé, a kábelköteg, a ventilátormotor és a vezérlés vizsgálata szükséges.

A klíma javítás után néhány napig rossz, majd magától megjavul

Ha a kijelző vagy a klímavezérlés javítások után romlik el, majd néhány nap múlva ismét működni kezd, mechanikai vagy csatlakozási hibára kell gyanakodni.

Ez a jelenség alsó motortartó bak cseréje után, nyomáskapcsoló-szerelést követően, olajcsere vagy más motortéri munka után is előfordulhat.

Ilyenkor ellenőrizni kell a megmozgatott vezetékeket, csatlakozókat, testpontokat és a biztosítéktábla környezetét. A kontakthiba időszakosan megszakíthatja a vezérlő, a nyomáskapcsoló vagy a kompresszor áramkörét.

A digitális klímapanel lehetséges hibái

Digitális klíma esetén vezérlőhiba is lehet.

Maga a kijelzős egység a vezérlő.

A panel mögött elektronika és nyomtatott áramköri lap található, ezért forrasztási repedés, oxidáció, kontakthiba vagy hibás alkatrész is okozhat időszakos működési zavart.

A digitális klímavezérlő cseréje egyszerű lehet: ki lehet pattintani a helyéről, de nem feltétlenül olcsó.

A legegyszerűbb próba egy bontott fejegység ideiglenes cseréje. Ha nem jó, nem kell megvenni, és ezzel a hibalehetőségek egy része azonnal kizárható.

Érdemes a vezérlőegységbe is betekinteni, hátha valamilyen forrasztási hiba látható. A javítást azonban csak megfelelő elektronikai gyakorlattal szabad elvégezni, mert a panel és a csatlakozók könnyen sérülhetnek.

Mechanikai hiba a klímapanel gombjánál

Nem minden klímapanel-hiba elektronikai eredetű.

Előfordulhat, hogy a nyomógomb nem nyomja meg megfelelően a mikrokapcsolót.

A gomb nem egyenes vonalban nyomja meg a mikrokapcsolót, ezért a működtető rész idővel megkophat.

Ilyenkor a gomb világítása is elmaradhat, és a kompresszor kuplungja sem húz be.

Ha a hiba a gomb mozgatására, a ventilátor kapcsolójának tekerésére vagy a panel megnyomására átmenetileg megszűnik, akkor erősen kontakthiba vagy mechanikai kopás gyanúja merül fel.

Volt olyan eset, amikor a mikrokapcsoló helyett egy billenőkapcsolót forrasztottak közvetlenül a csatlakozóra. Ez működőképes próbának tekinthető, de tartós és biztonságos javításként nem feltétlenül ideális.

Nyomáskapcsoló, kábel vagy csatlakozó?

Részletesebb diagnosztika után a nyomáskapcsoló tűnhet hibásnak, de a kapcsoló cseréje előtt célszerű a hozzá tartozó vezetéket és csatlakozót is ellenőrizni.

A csatlakozót többször le- és fel lehet húzni, majd kontaktustisztítóval megtisztítani, de ez csak akkor jelent megoldást, ha valóban oxidáció vagy érintkezési hiba okozza a problémát.

A kompresszoron lévő csatlakozót ugyanígy ellenőrizni kell.

Ha a kompresszor nem kap áramot, a kábelköteg megtörése vagy részleges szakadása is lehetséges, különösen olyan helyen, ahol a motor mozgása, rezgése vagy korábbi szerelés terheli a vezetékeket.

A vezetéket nem elég kizárólag egyszerű szakadásvizsgálóval ellenőrizni. Terhelés alatti mérésre, testzárlat-vizsgálatra és feszültségesés-mérésre is szükség lehet.

Hibakódok és diagnosztikai lehetőségek

A klímavezérlés hibáit nem minden egyszerű OBD-eszköz képes kiolvasni.

Az ELM327 sajnos kevés hozzá, csak minimális információt tud kinyerni, legalábbis a körüli évjáratú, 2003-as járműveknél.

A CLIP használatához nem egyszerűen csak a szoftver kell, hanem külön olvasó hardver is.

A rendszer kommunikációja az évjárattól és a jármű kivitelétől függően vegyes lehet.

Felmerülhet a CAN-buszos kommunikáció, illetve olyan megoldás is, amelynél az SI9243 az egyik fontos áramköri elem, az FTDI pedig USB-vé alakítja a kommunikációt.

A diagnosztikai cél az, hogy látható legyen:

• milyen nyomásértéket mér a szenzor;
• engedélyezi-e a vezérlő a kompresszor működését;
• milyen hibakód van eltárolva;
• kap-e vezérlést a kompresszor mágneskapcsolója;
• észleli-e a rendszer a külső ventilátor működését;
• van-e kommunikációs hiba a klímavezérlő és a motorvezérlő között.

Fontos, hogy egy hibás nyomáskapcsoló cseréje után is maradhat eltárolt hibakód. Volt olyan eset, amikor a rossz nyomáskapcsoló miatt az elektronika letiltotta a klímát, majd az új nyomáskapcsoló beszerelése után a klíma csak a tárolt hibakód törlését követően működött megfelelően.

Biztosítékok, relék és kábelköteg

Ha a biztosíték jó, a nyomáskapcsolót kicserélték, a mágneskapcsoló jónak tűnik, de a kompresszor nem kap áramot, akkor a kábelköteget és a csatlakozásokat kell alaposan átnézni.

A biztosítéktábla környezetében tapasztalt korábbi beázás, oxidáció, túlmelegedés vagy megolvadt csatlakozó komoly hibaforrás lehet.

A biztosítéktáblánál a vezetékek megmozgatása, a csatlakozók kihúzása és visszadugása átmenetileg visszaállíthatja az érintkezést, de ez nem tekinthető végleges javításnak.

Megolvadt csatlakozó esetén nem elegendő pusztán a műanyag házat kicserélni. A NYÁK érintett részét, a csatlakozó érintkezőit, a forrasztásokat és a vezetékek terhelhetőségét is ellenőrizni kell.

A külső ventilátor és a kompresszor áramköre nagy terhelést jelenthet, ezért a laza vagy oxidált érintkezés hőtermelést és további olvadást okozhat.

A külső ventilátor ellenőrzése

Scenic II esetében a klíma hibakeresésének egyik fontos pontja a külső ventilátor.

Ha a klíma bekapcsol, de a külső ventilátor nem indul, az autó álló helyzetében a nyomóoldali nyomás gyorsan emelkedhet.

A külső ventilátor vizsgálatakor ellenőrizni kell a biztosítékot, a relét, a ventilátormotort, a testelést, a csatlakozót és a vezérlőjelet.

A ventilátor hibája nem feltétlenül okoz azonnali klímaleállást menet közben, mert haladáskor a menetszél részben pótolja a ventilátor légáramát. Ez magyarázhatja, hogy a rendszer menet közben jól működik, álló helyzetben viszont ki- és bekapcsolgat.

A belső ventilátor és a klíma kapcsolata

Elvileg, ha a ventilátor kapcsolója 0 állásban van, a klíma bekapcsolásakor a ventilátort 1-es fokozatra kapcsolja egy relé.

Ha a ventilátor kapcsolójának tekergetése után egyszer csak elindul a klíma, az érintkezési hibára utalhat.

A belső ventilátor mind a négy fokozatának működése még nem bizonyítja, hogy a klímakompresszor vezérlése is hibátlan, mert a belső ventilátormotor és a kompresszor mágneskapcsolója külön áramköri feltételektől függhet.

A hibakeresés javasolt sorrendje

1. Hűtőközeg-ellenőrzés: meg kell győződni arról, hogy a rendszerben megfelelő mennyiségű gáz és megfelelő nyomás van.
2. Hibatároló kiolvasása: a klíma- és motorvezérlő hibakódjait megfelelő diagnosztikai eszközzel kell ellenőrizni.
3. AC-felirat és kompresszor összehasonlítása: meg kell figyelni, hogy a vezérlő bekapcsolása után hallható-e a kuplung kattanása.
4. Kompresszorfeszültség mérése: ellenőrizni kell, hogy a mágneskapcsoló kap-e tápfeszültséget.
5. Nyomáskapcsoló vizsgálata: ellenőrizni kell a szenzor jelét, a csatlakozót és a vezetéket.
6. Külső ventilátor ellenőrzése: klímabekapcsoláskor meg kell figyelni, hogy elindul-e.
7. Biztosítékok és relék ellenőrzése: nemcsak szemrevételezéssel, hanem terhelés alatt is.
8. Kábelköteg vizsgálata: különösen a motortéri szerelések által érintett részeken.
9. Klímapanel ellenőrzése: vizsgálni kell a mikrokapcsolót, a nyomógomb mechanikáját, a forrasztásokat és a csatlakozókat.
10. Hibakód törlése javítás után: a rendszer működését újra kell tesztelni álló helyzetben és menet közben is.

Mit jelent, ha a hiba időszakosan eltűnik?

Az időszakosan jelentkező hiba inkább érintkezési, mechanikai, kábelköteg- vagy forrasztási problémára utalhat, mint teljesen szakadt vagy véglegesen meghibásodott alkatrészre.

Ez azonban nem zárja ki a nyomásszenzor vagy a klímavezérlő időszakos elektronikai hibáját.

Ha az autó néhány nap állás után nem engedi bekapcsolni a klímát, majd 15-20 perc haladás után a rendszer ismét működik, a hiba lehet hőmérsékletfüggő érintkezési probléma, a nyomásszenzor hibás jele, a vezérlőpanel forrasztási hibája vagy a külső ventilátorhoz kapcsolódó nyomásvédelmi letiltás.

Ha a klíma kikapcsolása után nem lehet azonnal visszakapcsolni, de másnap ismét működik, a vezérlőpanel mikrokapcsolója és a csatlakozók különösen gyanúsak.

Ha a rendszer csak akkor nem indul, amikor az autót leállították, de menet közben később engedélyeződik, a hőmérsékletváltozás és a rezgés hatására változó kontaktus is elképzelhető.

Biztonságos javítási szempontok

A klímarendszer nyomás alatt működik, ezért a nyomáskapcsoló, a szárítószűrő és más hűtőkörben található alkatrészek cseréjét megfelelő felszereléssel és szaktudással kell elvégezni.

A klímavezérlő panel megbontása előtt célszerű az akkumulátor leválasztása és a csatlakozók állapotának dokumentálása.

Elektronikai panel átforrasztását csak akkor érdemes megkísérelni, ha a NYÁK biztonságosan kiszerelhető, a hibás forrasztás egyértelműen azonosítható, és rendelkezésre áll a megfelelő forrasztóeszköz.

A hibalehetőségeket célszerű egyesével kizárni: először a nyomáskapcsoló, a kábel és a csatlakozó vonalon kell megtalálni a kiváltó okot, majd csak ezután érdemes más egységek cseréjébe kezdeni.

tags: #scenic #2 #digit #klima #vezerlo