Puskás Ferenc profil gaztűzhely

Puskás Ferenc, született Purczeld Ferenc, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok.

Puskást tekintik minden idők legjobb magyar labdarúgójának. Nemcsak Magyarországon és Spanyolországban örvend máig is köztiszteletnek, de a sportág számos nagy alakja, például Cruyff, Beckenbauer vagy Di Stéfano is nagyra becsülte. Pelé úgy fogalmazott, hogy a Holdon is Puskás lett volna a legnagyobb játékos.

Puskás Ferenc portréja futballmezben

Élete és családi háttere

Puskás Ferenc Budapesten, 1927. április 1-jén született, és Budapesten hunyt el 2006. november 17-én. Édesapja, id. Puskás Ferenc (1903-1952) a Kispest FC játékosa volt, majd a Kispesti AC és jogutódja, a Budapesti Honvéd edzőjeként dolgozott. Édesanyja Bíró Margit (1904-1976) varrónő volt.

A család 1937-ben magyarosította nevét Purczeldről Puskásra. A családban az anya és a gyerekek már nem beszéltek németül.

1950-ben nősült meg, és feleségével, Hunyadvári Erzsébettel (1932-2015) egész életútja során kiegyensúlyozott házasságban élt. Házasságukból egy lányuk született 1952-ben, Anikó.

Hogy mi fogott meg benne először? A vidámsága.

Gyermekkora és első futballévei

Tehetséges labdarúgó volt, már gyerekkorától kezdve remekül futballozott. Pénz hiányában ekkor még általában rongyokból készített labdával játszott a közeli grundon, ahol társaival napi tíz órát is eltöltött.

Legjobb barátja, későbbi csapattársa, a szomszédban lakó Bozsik József („Bozsik Cucu”) volt. A másfél évvel idősebb „Cucut” tizenkét éves korában, az akkori szabályok szerinti korhatárt elérve, leigazolta a Kispesti AC kölyökcsapata.

Puskás ezt látva addig könyörgött a klub intézőjének, hogy hamis igazolással, Kovács Miklós néven bevette őt is a csapatba.

Puskás már 16 évesen bekerült a kispesti felnőttgárdába. A csapat tagjaként 1943 őszén játszott legelőször, miután egy influenzajárvány miatt több játékosnak is távol kellett maradnia a nagyváradi NAC elleni mérkőzéstől.

A Budapesti Honvéd és a magyar válogatott

1945 augusztusában a második világháború után első ízben összeállt magyar válogatottal vett részt az első válogatott mérkőzésén, melyen 5-2-re győzték le Ausztria csapatát.

1949-ben a Kispesti AC a Sportminisztérium védnöksége alá került, új néven, Budapesti Honvédként működött tovább, mivel a klub ezután a Magyar Néphadsereghez tartozott, az állandó játékosai többnyire hivatásos katonák is voltak.

Puskás másik közismert sportsajtóban használt beceneve, a „Száguldó Őrnagy” innen ered.

A Honvédnél töltött első éve során 50 alkalommal talált a kapuba, és ezzel elnyerte első bajnoki címét. Ebben az időben a Budapesti Honvéd volt a legjobb magyar labdarúgócsapat. Játékosai a nemzeti válogatott arculatát is meghatározták.

Puskás a Honvéddal ötször nyerte meg a magyar bajnokságot, és négyszer szerzett gólkirályi címet.

1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapesti Honvéd meghatározó egyénisége volt.

Az Aranycsapat kapitánya

Az Aranycsapat, élén Puskással, minden idők legsikeresebb magyar csapatává vált.

1950. május 14-től 1954. július 4-éig, a berni Wankdorf-Stadionban elszenvedett vereségig 32 meccsen keresztül nem kaptak ki; e sorozaton belül is csak négy döntetlen volt, a többi mérkőzést megnyerték.

Az Aranycsapat első nagy győzelme az 1952-es, Helsinkiben megrendezett nyári olimpiai játékok megnyerése volt.

A következő siker 1953-ban érkezett el, mikor győzelmet arattak a legerősebb európai csapatok, a cseh, az olasz, az osztrák és a svájci labdarúgó-válogatott részvételével, az Eb elődeként megrendezett Európa-kupán.

A döntőben az újonnan épült római Olimpiai Stadionban 80 ezer néző előtt 3-0-ra verték meg az olasz csapatot.

Az évszázad mérkőzése

Az Aranycsapat egyik legemlékezetesebb győzelmét 1953. november 25-én, a Wembley Stadionban lejátszott angolok elleni találkozón aratta, mely az „évszázad meccseként” vonult be a futballtörténelembe.

A hazájában veretlen angol válogatottat 6-3-ra győzték le. Puskás két gólt lőtt.

Az angolokat, akik a meccs kezdete előtt még jót mulattak az általuk alacsonynak és túlsúlyosnak tartott Puskás külsején, sokkolta az eredmény.

Puskás legismertebb gólja, melynél a kapuralövés előtt a labdát egy elegáns mozdulattal visszahúzza, kicselezve az angol Billy Wrightot, látható a legtöbb futballról szóló dokumentumfilmben.

Puskás ezt a meccset tartotta pályafutása legszebb eredményének.

A következő év májusában a Népstadionban megrendezett visszavágóról az angolok 7-1-es vereséggel távoztak, amely szintén jórészt Puskásnak volt köszönhető.

Puskás Ferenc: A futball legenda története | Félidő!

Az 1954-es világbajnoki döntő

Az 1954-es svájci világbajnokság legesélyesebbjének a magyar csapatot tartották.

Az első két csoportmérkőzésük során 9-0-ra győzték le Dél-Koreát és 8-3-ra a nagyrészt cserejátékosokkal játszó nyugatnémeteket.

Puskás bokája megsérült a meccs alatt, mikor a középhátvéd, Werner Liebrich a lábába rúgott.

Több mérkőzés kihagyása után, annak ellenére, hogy lábsérülése még nem jött helyre, ismét játszott a németek elleni berni döntőben.

Az első félidő elején két gyors góllal a magyar csapat 2-0-ra elhúzott, és az egyik gólt Puskás szerezte. A németek azonban tíz percen belül kiegyenlítettek.

Ezután 65 percen át nem esett újabb gól. A 84. percben aztán Rahn a hálóba talált. Ezzel az Aranycsapat 2-3-ra elveszítette a döntőt.

Puskás utolsó percben belőtt második gólját lesre hivatkozva nem adta meg a bíró, habár a tévékamerák által készített felvétel igazolja, hogy a találat érvényes volt.

Az eset számos szóbeszédet indított el. A vb-cím elvesztésének híre csalódottságot és keserűséget váltott ki egész Magyarországon. Budapesten utcai zavargásokra is sor került.

Emigráció és a pályafutás új szakasza

A világbajnokság után Puskás a Budapesti Honvéd és a válogatott játékosaként folytatta pályafutását.

Az 1956-os forradalom kitörésekor a Honvéd egy Európa-kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban, ahol 2-3-ra kikapott az Athletic Bilbaótól.

Ezután a bizonytalan hazai állapotok miatt a csapat úgy döntött, hogy vár a visszatéréssel, és a decemberi brüsszeli visszavágó után elutazott a hazai vezetés által nem engedélyezett dél-amerikai turnéra.

A januári visszatérés idejére a szovjet hadsereg már leverte a forradalmat, Puskás és a csapat néhány másik tagja pedig úgy döntött, hogy Bécsben marad, elkerülendő az országra váró megtorlást.

Az Aranycsapat ezzel véglegesen feloszlott.

1957-ben Puskás előszerződést írt alá a Wiener Sportklubnál, azonban a többi emigráns játékoshoz hasonlóan ő sem rendelkezett játékengedéllyel, így a pályafutásában átmeneti szünet következett.

Az emigráció miatt az MLSZ közbenjárására a FIFA 18 hónapra mindannyiukat eltiltotta a játéktól.

Puskás ezután először Olaszországba, majd Spanyolországba költözött, hogy eltiltása után újra játszhasson.

A Real Madrid legendás játékosa

1956 decemberében a Honvéd a Real Madrid elleni barátságos mérkőzésen 5-5-ös eredményt ért el.

1958-tól a Honvéd technikai vezetője, Östreicher Emil sportigazgatóként dolgozott a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu mellett. Első megbízásaként erősítést kellett találnia a csapat számára.

Puskás eltiltása ekkorra véget ért, és a Real időközben megszerezte sorozatban a harmadik győzelmét is az akkoriban létrejött UEFA Bajnokcsapatok Európa-kupájában.

A Barcelonában légióskodó Kocsis Sándorhoz és Czibor Zoltánhoz hasonlóan Puskás is Spanyolországba költözött.

Rövidesen barátságot kötött az akkor a világ legjobb játékosának számító Alfredo Di Stéfanóval.

1958-ban a Real Madrid legendás játékosa lett.

A BEK-döntők rekordjai

Az 1960-as BEK-döntőben az Eintracht Frankfurt ellen 7-3-ra nyert a Real, Puskás ebből négy gólt szerzett, amely máig megdöntetlen rekord.

Hét meccsen szerzett tizenkét góljával elnyerte a BEK gólkirályi címét is.

Két évvel később, 35 évesen a Benfica Lisszabon elleni BEK-döntőn három gólt szerzett, a Real azonban 5:3-ra veszített.

Ő az egyetlen, aki két különböző BEK- vagy BL-döntőn mesterhármast szerzett.

Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett, és 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, így az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra a spanyol válogatott tagjaként utazott Chilébe.

1963. október 23-án futball-világválogatottként játszotta legutolsó nemzetközi válogatott meccsét Anglia ellen. A mérkőzésen Anglia győzött 2-1-re. A világválogatott gólját Denis Law rúgta. A második félidőben a Di Stéfano - Puskás - Gento balszárny játszott.

39 évesen hagyott fel játékosi pályafutásával, utána futballedzőként tevékenykedett.

Puskás Ferenc pályafutásának főbb adatai

MutatóAdat
Magyar válogatottság85 mérkőzés
Spanyol válogatottság4 mérkőzés
Magyar válogatottban szerzett gól84 gól
Magyar bajnoki mérkőzés352 mérkőzés, 360 gól
Spanyol bajnoki mérkőzés180 mérkőzés, 156 gól
Teljes játékospályafutás1270 mérkőzés, 1569 gól
Mérkőzésenkénti gólátlag1,24
Magyar bajnoki cím5
Spanyol bajnoki cím6
BEK-győzelem3
BEK-gólkirályi cím2

Játékstílusa és futballöröksége

Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns rúgótechnika jellemezte.

Akaraterejét igazolja, hogy amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül képes volt lefogyni a megfelelő szintre.

Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el.

Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti.

A FIFA-listán a világ valaha volt legjobbjai között szerepel. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára.

84 gólt szerzett a magyar válogatottban, ezzel egészen 2019-ig minden idők legeredményesebb európai válogatott játékosa volt, ekkor Cristiano Ronaldo megelőzte.

A XX. század legjobb góllövője.

Ő az egyetlen játékos a világon, aki gólt lőtt világbajnoki, olimpiai, Európa-bajnoki, Bajnokok Ligája- és Interkontinentális kupadöntőben is.

„Én imádtam a futballt! Imádtam a családomat és mindig a futballpályán jártam, engem több más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt.”

Edzői pályafutása

1967-től edzőként kezdett tevékenykedni.

Elsőként a spanyol Hércules Alicante csapatánál, majd az Egyesült Államokban, a San Francisco Gales együttesénél és Kanadában próbált szerencsét.

1970 és 1974 között a Panathinaikósz Athénnál dolgozott, ami edzői pályafutása legnagyobb sikere volt.

A csapat 1970 és 1972 között kétszer megnyerte a görög bajnokságot, 1971-ben pedig a klub történetében először döntőt játszott a BEK-ben.

A következő években Spanyolországban, a Real Murciánál, Chilében, a Colo Colo csapatánál, majd Szaúd-Arábiában, a válogatottnál edzősködött.

Ezután visszatért Görögországba az AÉK Athénhoz. 1989 és 1991 között újabb edzői sikereket könyvelhetett el.

Edzőként az Antarktisz kivételével minden földrészen dolgozott.

Szövetségi kapitányként Szaúd-Arábia és Magyarország válogatottjai élén tevékenykedett.

Bajnokcsapatok Európa-kupája-döntős és görög bajnok lett a Panathinaikósszal, görög bajnok az AEK Athénnal, valamint ausztrál bajnok és kupagyőztes a South Melbourne-nel.

Hazatérése és magyarországi szerepe

1981-ben adódott az első lehetőség arra, hogy a kommunista diktatúra által korábban dezertőrként és disszidensként számon tartott és részben rehabilitált Puskás hazautazhasson.

Mindenekelőtt szülei sírját kereste fel Kispesten, majd a Magyarország-Anglia vb-selejtező előtt megrendezett Budapest-Vidék öregfiúk-gálán ünnepelhette őt a közönség.

A nyolcvanas években egy ideig Paraguayban edzősködött, a Sol de América és a Cerro Porteño csapatánál, de több alkalommal is visszatért.

1991-ben végleg Magyarországra költözött. Még ebben az évben Kispest díszpolgárává avatták.

1992-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója lett.

1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lett.

Kitüntetései és emlékezete

Fontosabb címei és kitüntetései közé tartozott a FIFA Order of Merit, az UEFA Order of Merit smaragd fokozata, a NOB Order of Merit, a Nemzet Sportolója cím, a Magyar Köztársasági Érdemérem középkeresztje, a Magyar Köztársaság tiszteletbeli nagykövete cím, a Köztársasági Elnök Arany Emlékérme, valamint Budapest Főváros, Budapest I. és XIX. kerületének díszpolgári címe.

A Nemzeti Sport olvasói szavazásán a XX. század legjobb magyar sportolójának választották. Internetes szurkolói szavazáson a Real Madrid történetének legjobb játékosa lett.

Megkapta a XX. század legjobb sportolója kitüntetést az AIPS-től, az Aranyláb díjat, a Golden Foot elismerést és a Magyar Örökség-díjat.

1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki.

A Magyar Néphadsereg őrnagya, majd rehabilitálása után a Magyar Honvédség alezredese, ezredese, halála napján pedig dandártábornoka lett.

Magyarország legnagyobb stadionja, az egykori Népstadion, valamint a felcsúti Pancho Aréna az ő nevét viseli.

Felcsúton futballakadémiát, Kispesten általános iskolát, valamint Magyarország több településén és Ausztráliában utcát neveztek el róla.

Puskás Aréna stadion külső látképe

Utolsó évei

2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el.

Egészségi állapota idővel egyre rosszabbra fordult.

Sorban vizitáltak nála a külföldi hírességek, legfigyelmesebb ápolásáért mindenki mindent megtett, de annyit persze senki, mint a felesége, aki éveken át minden nap ott ült a betegágya mellett, feladva azt is, hogy időnként Spanyolországba repüljön meglátogatni az unokákat és dédunokákat.

A Nemzet Sportolója, a magyarság huszadik századi szimbóluma volt Puskás Ferenc, aki 2006. november 17-én távozott el közülünk.

Játékosként és emberként is tízes! Minden magyarnak segített, olyan volt a magyaroknak, mint egy nagykövetség.

tags: #puskas #profil #gaztuzhely