Paprikamagok hűtőben: vetés, nevelés és megfelelő tárolás

Az új év megkezdésével már mindenki nagyon izgatott, sokan ebben az időszakban kezdik böngészni a vetőmagok listáját. Bizonyos növényeket a siker érdekében nálunk palántázni ajánlott, hiszen szabadföldbe csak a fagyok elmúltával ültethetőek ki. Tipikusan ilyen a paprika, amelyek palántáit készen is vehetjük, de ha elég lelkesek vagyunk, magunk is megpróbálkozhatunk a nevelésükkel.

A paprika meleg területekről származik, sok fényt, párát, nedvességet és hőt kap szinte egész évben. Magyarországon ezeket a feltételeket csak mesterséges körülmények között tudjuk biztosítani, ezért egynyáriként termesztjük őket, azaz a tő ősszel elpusztul.

Miért érdemes a paprikamagokat hűtőben tárolni?

A chili paprika magok betakarítása egyszerű folyamat, szárításuk és tárolásuk nagyon kevés erőfeszítést igényel. A legtöbb chilipaprika-termelő azt javasolja, hogy érdemes elrakni a magokat a jelenlegi chili paprika-állományból, ahelyett, hogy minden évben új vetőmagot vásárolnánk.

A vetőmagok gyűjtése egyrészt sok pénzt megtakarít, másrészt biztosítja azt, hogy minden szezonban megtermelhesd a kedvenc chili paprikádat. Bár ez nagyon egyszerűnek tűnik elméletben, gyakorlatban egy kicsit összetettebb folyamatról van szó. Sok külső tényező van, ami befolyásolhatja a magok minőségét.

Hosszabb távú tárolás érdekében a magokat érdemes légmentesen záródó tartályokban tárolni. Feltétlenül jelöljük meg a tartályokat, tüntessük fel a paprika típusát és a szárítás dátumát. Rövidebb ideig tartó tároláshoz sokan zsákokat vagy papír borítékokat használnak, amelyek szintén jól működnek.

Tároljuk őket hűvös, sötét, száraz helyen, például a szekrényben vagy akár a hűtőszekrényben. A hűtőszekrény a legjobb módszer a magok tárolásához.

Hogyan gyűjtsünk vetőmagot paprikából?

Mint minden magot, természetesen a paprika magját is el lehet vetni. Azonban a legtöbb esetben ezután jön a csalódás, amikor az elvetett magból kikelt növényen lévő termés nem olyan, mint amilyennek elképzeltük, sem ízében, sem színében nem egyezik meg azzal, amilyet szerettünk volna.

Először tisztítsd meg, majd szárítsd meg, azután vágd fel a friss paprikát, hogy láthatóvá váljanak a magok. Ami nagyon fontos, hogy csak friss, egészséges, érett paprikát használjunk.

Az érett magok kemények és törtfehér színűek, míg az éretlen magok lágyabbak és fényesebbek. Kiszedhetjük a magokat a fiatalabb paprikából, de még nagyobb sikert érhetünk el az érett chili paprikából kiszedett magokkal.

A legjobb az, ha hagyunk néhány paprikát a növényen addig, amíg teljesen meg nem érik, már-már aszalódik. Ha magot akarunk fogni, válasszuk ki a legszebb növényt és arról a legszebb termést, amit hagyni kell, hogy érjen meg teljesen.

A magok eltávolítása

Néhány magot könnyebb eltávolítani, míg egyes paprika fajtáknál nehezebb kiszedni a magokat. A kaliforniai paprikánál például meglehetősen egyszerű, mivel a magok jól láthatóan a paprika tetején találhatóak.

A bolti paprikából kiszedett magok, mint például a kaliforniai és a TV paprika magok, nem valószínű, hogy kihajtanak, a szedés időzítése és a termesztés módja miatt. Megpróbálhatjuk, talán sikerrel járunk, de nem valószínű.

A paprikamagok szárítása

Tegyük a magokat egy sík felületre, például asztalra, és közvetlenül, napfénytől távol, jól szellőző beltéri helyiségben hagyjuk száradni. Ezután már nem szabad nedvességnek kitenni a paprikamagokat.

Ne használjunk papírtányérokat vagy papírtörlőket, mert a magok könnyen összetapadhatnak. Hagyjuk száradni a paprikamagokat 2-3 napig, vagy akár egy hétig is. Rázzuk fel vagy fordítsuk meg őket minden nap, hogy ezzel is biztosítsuk az egyenletes száradást.

A magok szárításához víztelenítőt is használhatunk, bár a hőmérséklet a legfontosabb szempont.

• Csak egészséges, teljesen érett paprikából gyűjtsünk magot.
• A magokat napfénytől távol, jól szellőző helyen szárítsuk.
• A szárítás 2-3 napig, illetve akár egy hétig is tarthat.
• A magokat naponta rázzuk fel vagy fordítsuk meg.
• Tárolás előtt a magoknak teljesen száraznak kell lenniük.

Magok tárolása hűtőszekrényben

A kiszárított magokat légmentesen záródó tartályba helyezzük. A tartályt feltétlenül jelöljük meg, tüntessük fel a paprika típusát és a szárítás dátumát.

A hűtőszekrényben való tárolás előtt fontos, hogy a magok ne tartalmazzanak nedvességet, mert a pára ronthatja a csíraképességet. A hűtőszekrény sötét, hűvös környezetet biztosít, de a magokat továbbra is légmentesen lezárva kell tartani.

Vegyszermentes, hagyományos technológiával termesztett növények magjai, melyek évről évre vethetők. Magok tárolása: a tasakokat tegye egy befőttesüvegbe. Tegyen mellé pár babérlevelet és egy darab vászonba néhány szem rizst, (páraelszívó), majd zárja le és tegye sötét, hűvös helyre. Így évekig biztonságosan lehet tárolni őket.

Meddig marad csíraképes a paprikamag?

A magok életképessége sem tart örökké. A vetőmagok ugyanis nem őrzik meg csíraképességüket korlátlan ideig, és ez fajonként eltérő lehet.

A paprika esetében - legyen szó boltban vásárolt vagy saját gyűjtésű magokról - általában 3-4 év után már jelentősen romlik a csírázási arány. Ez azt jelenti, hogy a régebbi magokból jóval kevesebb növény fog kikelni, vagy akár egyáltalán nem csíráznak.

Ha nem vagyunk biztosak a magok korában, a biztosabb eredmény érdekében érdemes friss vetőmagot beszerezni.

Keresztbeporzás és a fajtaazonosság

A paprika rovarporzású. Nagyon oda kell figyelni a paprikák izolációs távolságára, ami 20 méter.

Az egyik kulcsfontosságú kérdés, amelyet mindenképp figyelembe kell venni a paprika termesztésénél, a kertben lévő egyéb paprikák keresztbeporzásának lehetősége.

A fogalom azt jelenti, hogy az egyik paprika növény genetikai anyaga kicserélődik a másikba. Ez akkor fordul elő, amikor nem a paprika saját virágpora termékenyít, hanem egy arra alkalmas, de más fajta paprika virágpora teszi ezt.

Ekkor beszélünk keresztbeporzásról, „elfajzásról”, spontán hibridizációról, stb. A keresztbeporzás nem minden esetben jelenik meg a paprikán, de a későbbiekben megjelenhet ezekből a paprikamagvakból származó következő generációkban.

Ha célod a vetőmag termesztése és kereskedelmi forgalmazása, akkor mindenképp el kell különítened az egyes paprika növényeket típusonként, továbbá különböző lépéseket kell tenned annak érdekében, hogy semmiképp ne forduljon elő keresztbeporzás.

Ezt csökkenteni lehet lugasokkal és magasnövésű növények vetésével (napraforgó, kukorica) a különböző paprika fajták közé.

Kifejezetten népszerű ez a módszer abban az esetben, amikor új és különleges tulajdonságokkal rendelkező paprikatörzseket szeretnénk létrehozni, például amikor azt szeretnénk, hogy vastagabb legyen a paprika fala, vagy amikor egy még erősebb, csípősebb paprika fajta létrehozása a cél.

Palántanevelés paprikamagból

Mivel melegigényes és hosszú tenyészidejű, főként csak palántázással tudjuk termeszteni, különben nem lenne ideje termést érlelni az őszi hűvös időjárás beálltáig.

Legfontosabb feladat, a paprikamag vetése során, hogy biztosítjuk a magok számára a megfelelő táptalajt, hőmérsékletet, páratartalmat, majd a kelést követően a fényt és palántadőlés elleni védelmet is.

Igényel némi előkészületet a palántanevelés, szerencsések vagyunk, ha van egy télikertünk, fedett erkélyünk. Amennyiben egyikkel sem rendelkezünk, legjobb az ablakpárkányba helyezni a bázist.

Itt tudjuk leginkább biztosítani a növényeknek a meleg, világos, könnyen elérhető helyet. Az optimális hőmérséklet nappal 18-22 °C, éjszaka 16-18 °C.

Ma már különböző palántanevelő tálcákat lehet kapni, ezek könnyen kezelhetőek, jobban tisztán tarthatóak, de bátran vethetünk tejfölös poharakba is.

Palántanevelésre friss, fertőzésektől mentes, tápanyagban gazdag, laza kerti földet vagy palántanevelő földet használjunk.

A vetés ideje és mélysége

A paprika ültetése magról is történhet. Ilyenkor február végén, március elején egyenletesen meleg, fűtött helyiségben tálcába vetjük a magokat, másfél-két cm mélyen.

Vetés: februártól márciusig üvegházba vagy fűtött fóliába. Vetésmélység: 1-2 cm. Kelés után pikírozzuk.

A magokat 8-24 órára vízbe áztatjuk vetés előtt. Március 15. után kell elvetni a magokat. Csírázásához 30 °C kell, és sok fény.

A poharakba egy vagy két mag kerüljön, ezeket a mag méretétől függően takarjuk földdel. A nagyon apró magokra csak egy vékony homokréteget szórjunk, a többségre 2-3 cm vastag föld kerüljön, a kiugróan nagyokra 5 cm.

A vetett magokat mindig érdemes vékony földréteggel takarni. Ez nemcsak a megfelelő nedvesség megtartásában segít, hanem megvédi a magokat a gyors kiszáradástól is.

Takarás nélkül a felszínen lévő magok könnyen elveszíthetik a nedvességet, ami megakadályozza a csírázást.

Öntözés és páratartalom

A magvetés után alaposan öntözzük be a földet. Az edényeket a magok kikeléséig alufóliával takarhatjuk és védhetjük meg a gyors kiszáradástól.

Az öntözés kritikus pont a palántáknál, a kiegyensúlyozott, rendszeres vízellátás ugyanis nagyon fontos a növénykék számára. Sajnos könnyű őket túlöntözni és alulöntözni is.

Lombozatuk méretéhez képest a palánták gyökérzete viszonylag kis térfogatú közegben helyezkedik el, így érthető, hogy ezt a kis térfogatot mind kiszárítani, mind túlöntözni igen könnyű.

A palántanevelés során kisebb adagú, de gyakori öntözésekkel biztosíthatjuk a megfelelő vízellátást.

A csírázás kezdetén a magnak folyamatosan nedves közegre van szüksége, mert a kiszáradás könnyen végzetes lehet. Ha a már nedvességet felvett, gyököcskét fejlesztő mag akár rövid időre kiszárad, a fejlődése végleg leállhat, és a későbbi öntözés sem segít rajta.

Ugyanakkor a túlzottan nedves, szinte vizes talaj sem kedvez a csírázásnak. Az ilyen közegben a magok nem jutnak elegendő oxigénhez, így a fejlődésük leállhat.

Ezért fontos, hogy a palántanevelő edények alján legyenek vízelvezető lyukak, amelyek megakadályozzák a pangó víz kialakulását.

A paprikamag csírázási ideje

Sok hobbikertész ismeri azt az érzést, amikor gondosan elveti a paprikamagokat, majd napokig figyeli a föld felszínét, de a várva várt apró növénykék csak nem akarnak megjelenni.

A paprikamagok csírázási ideje lehet akár 3 hét (pl. fehér paprika, alma paprika, kosszarvú).

Ideális körülmények között a paprikamagok 7-10 nap alatt kicsíráznak, ehhez azonban melegre van szükségük.

A csírázáshoz a magnak sok nedvesség és magas hőmérséklet kell, a paprika esetében legalább 30-32 °C az ideális. Ha a hőmérséklet alacsonyabb - például 25 °C körül alakul -, a csírázás jelentősen lelassulhat, így könnyen előfordulhat, hogy a kelés csak jóval később indul meg.

Ha a vetés után egy héttel sincs semmi nyoma a zöld kis növénykéknek, könnyen aggódni kezdünk. A jó hír azonban az, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy valamit elrontottunk.

A paprikamagok csírázásának elmaradása több okra is visszavezethető, és sokszor egyszerűen csak egy kis türelemre és odafigyelésre van szükség.

Ha a vetés nem sikerült, érdemes minél hamarabb újra próbálkozni. A paprika palántanevelése még némi késéssel is sikeres lehet: ha időben újravetjük a magokat, május közepére még mindig nevelhetünk erős, kiültetésre alkalmas palántákat.

Teendők kelés után

Kelés után a paprika csíra takarást eltávolítjuk és megfelelő mennyiségű fénnyel látjuk el.

Amint megjelennek a szikleveles kis növények, a körülményeket érdemes kissé megváltoztatni. A túl magas hőmérséklet és a túl sok víz ilyenkor már nem előnyös, mert a palánták könnyen megnyúlnak és legyengülnek.

A szikleveles növényeknél ezért ajánlott a mérsékeltebb öntözés, valamint a kb. 20 °C körüli hőmérséklet biztosítása egészen az első valódi levelek megjelenéséig.

Az az ideális, ha a természetes nappali fény több mint 12 órán keresztül biztosított. Amennyiben ez nincs így, pótmegvilágítást alkalmazhatunk, pl. LED-es lámpával vagy más mesterséges fényforrással rásegíthetünk a palánták növekedésére.

Ügyeljünk arra, hogy sem a tűző nap, se a túl közel tett lámpa ne égesse meg a növény levelét.

Tűzdelés

Amint a palánták két sziklevelesek és látjuk, hogy már sűrűn nőnek, áttűzdelhetjük őket kisebb poharakba, cserepekbe, egyesével.

Kelés után pikírozzuk.

A palántadőlés megelőzése

Veszélyt jelent minden palántánál a palántadőlés nevű gombabetegség.

Szólnunk kell még a palántadőlésről is, amelyet egy gombás fertőzés idéz elő, általában a magas hőmérséklet és relatív páratartalom, valamint a nagy sűrűségben elhelyezkedő növények ideális feltételeket teremthetnek a kártevők és a kórokozók gyors felszaporodásának.

Mivel gombaölőszert otthon nem feltétlenül szeretnénk használni, jobb, ha a körülményeket tesszük olyanná, hogy nem jelenik meg a kórokozó.

Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy mértékkel öntözünk, illetve nem vetjük túl sűrűn a magokat. Legyen egyenletes meleg, az éjszakai és nappali hőingadozás csak néhány fok legyen.

A palánták edzése és kiültetése

A palántákat a tavaszi fagyok elmúltával kezdhetjük kiültetni.

Ahogy azt már leírtuk, a magokat azért vetjük el fűtött helyiségben már tél végén, hogy amikor végleges helyükre kerülnek, már erősek és virágzásra kész állapotban legyenek.

A palánta kiültetése a melegigényes paprika esetén május elején, közepén történjen, innen kb. 7-11 hetet kell visszaszámolnunk, ennyi idő alatt kapunk kb. 6-8 lombleveles palántákat.

A paprikapalánták imádják a meleget és nagyon érzékenyek a hőmérséklet változásra. Áprilisban és májusban előfordulhat, hogy éjszakánként még talajmenti fagyok alakulnak ki, ezért érdemes inkább ezt követően, május közepén kiültetni őket.

Az éjszakai hőmérséklet sem lehet kevesebb +10 foknál. Ha a csíra megfázik, a fejlődése leáll.

Még a kiültetés előtt el kell kezdeni a kinti viszonyokhoz szoktatni, „edzeni” a paprikapalántákat, mivel a hirtelen megváltozó hőmérséklet, fény és páratartalom, talajminőség miatt sokkot kaphatnak, sőt, akár el is pusztulhatnak az érzékeny tövek.

Kiültetés előtt néhány nappal a palántákat edzeni kell a rájuk váró mostohább, szabadföldi körülmények elviselésére. Ehhez nappalra tegyük ki őket a szabadba és kissé mérsékeljük az öntözést.

Ha már kibújt, és elkezdett fejlődni, lassan szoktassuk a kinti levegőhöz, napfényhez. Ha elmarad ez a művelet, a palánták elpusztulhatnak.

A poharas palántákat kiültetés előtt alaposan meg kell öntözni, hogy könnyen kiszedhetők legyenek. Így a gyökerek kevésbé, vagy egyáltalán nem sérülnek.

Helyrevetés szabadföldben

Egyedül a korai tenyészidejű fűszerpaprikák esetén, például Bolero F1, vethetünk magot szabadföldbe április elejétől.

Ennek az az oka, hogy a paprika csírázásához melegre van szüksége, amit szabadföldön csak a májusi fagyok elmúltával kaphat meg, de ha ekkor kezd csak csírázni, akkor nem lesz ideje ősszel, a hideg idő beállta előtt teremni.

Szabadföldi vetésre a gyorsan és könnyen melegedő talaj a legalkalmasabb. A tőtávolság kb. 40×40 cm legyen.

Egy helyre 2-3 magot vessünk és kelés után a gyengébben fejlődőket kiritkítjuk.

Vetés magaságyásba

A magaságyás egyik fő előnye, hogy a növények magasabban helyezkednek el, mint a talajszint, így a talajmenti fagy is kevésbé veszélyezteti őket.

Hamarabb is átmelegszik a benne lévő talaj, így akár már 2-3 héttel korábban is megkezdhető benne a paprika vetés a szabadföldhöz képest.

Ha a kiválasztott paprikafajtát magaságyásba szeretnénk vetni, már április közepén-végén megpróbálkozhatunk vele. A tőtávolságokat itt is meg kell tartanunk, hogy ne nőjenek túl sűrűn a zöldségek.

Talaj- és helyigény

A paprika meleg-, fény-, tápanyag- és vízigényes növény. Humuszban gazdag, napsütötte, szélvédett helyet igényel.

Lehetőleg olyan földbe kerüljön a paprika, ahol nem volt krumpli, paradicsom és dohány. A bab és borsó után érzi legjobban magát, a megkötött nitrogén miatt.

A talaját elő kell készíteni. Egy gyalogút mellett, mindkét oldalt emelt ágyást készítünk, amit jól bekeverünk komposzttal.

Azért használjuk az emelt ágyást, hogy a felesleges esővíz távozni tudjon.

A paprika nagyon érzékeny növény, a levelei képesek berohadni a direkt víztől.

Ültetési távolságok és támasztás

A sortávolság 60-80 cm, a tőtávolság 40-60 cm. A nagy fajtáknál növelni kell mindkét távolságot.

Lehet 2-3 palántát egy fészekbe ültetni, így egymást támasszák.

A támasz nélkülieket kettesével kell ültetni, egymásnak adva némi támogatást. Így nő a zöldfelületük és a termésarányuk.

A modern paprikafajták magasra képesek felfutni, ha kapnak támaszt hozzá. Azonos területen akár 3-4 szeres a termés, ráadásul szebb, egészségesebb.

Mulcsozás, öntözés és tápanyagellátás

A gyalogutat vastagon betakarjuk frissen kaszált fűvel, amit hetente frissítünk. Az ágyást betakarjuk frissen kaszált fűvel.

Sor-zsinór mellett leverjük a karókat 5 centire a zsinórtól. A karóknál, a zsinór mentén, lyukakat csinálunk a palántáknak. Beültetjük a palántákat, majd jól beiszapoljuk.

Nem szabad kapálni! A gyökerei a talajszinten vannak. A talajt, a 3-4-szeresére felszaporodott giliszták helyettünk lazán tartják és trágyázzák.

Ha száraz a mulcstakaró, terítünk rá frisset és meglocsoljuk ázalékos vízzel.

A trágyázásra nagyon oda kell figyelni, hogy a végeredmény ne legyen egy felfújt, íztelen paprika.

A paprika jelzi, mikor szomjas: a levelek megkonyulnak. Bokronként 5 liter vizet adunk tőre, 1 dl ázalékkal dúsítva.

Ha erősen, haragoszölden pompáznak paprikáink, az nem jó. A növényeink vagy túl vannak táplálva, vagy kevés a vizük.

A mulcs alá nyúlva megállapítható, hogy mi a probléma. Ha nedves, vissza kell venni az öntözésből, ha száraz, akkor öntözni kell.

Ha eldobja a termését, a földben túl sok a nitrogén, vagyis túltrágyázott. Ha kevés a nitrogén, a termés görbült, kicsi, fonnyadt.

Mindig a tőre, a zöldmulcsra öntsük a vizet, minden alkalommal egyre hígabb ázalékot használva.

A paprika metszése és nevelési módjai

Több módon nevelhetjük a paprikát: bokornak, karóval vagy kordonban.

Bokros nevelés

Bokornak vagy ikertőként, ha neveljük, nincs gond: elültettük, öntözzük, védjük, az elpusztult vagy sérült részeket levágjuk.

A sima bokrosnál 15-25 t/ha termés várható, az ikernél 20-30 t/ha.

Lehet támasztók nélkül is nevelni paprikát. Ilyenkor a növény kisebb bokrot nevel, így a termés is kisebb lesz.

Karós nevelés

A karós nevelést ajánlom mindenkinek.

Karónál a főszárat meghagyjuk, alul 3-4 mellékhajtással, a többit lecsipkedjük, majd folyamatosan, ahogy erősödik, fent is egyre többet engedünk el 3-4 nóduszig, ott azt is visszacsípjük, legvégül fenn a főszárat is.

Így a paprika lenn terem először, ahol még erős. Itt a termés 30-60 t/Ha lehet.

Kordonos termesztés

Kordonnál felfuttatjuk, majd a kívánt helyen lévő mellékhajtásokat a tartósodronyhoz kötözzük, a többit lecsípjük.

A fattyazás folyamatos, mert alul mindig ki akar törni. A főágat nem sokkal a felső huzal fölött egy nóduszon túl visszacsípjük.

Ezzel csak az kísérletezzen, akinek sok ideje van. Kordonnál elérhető a 50-120 t/ha termés.

Metszésnél oda kell figyelni arra is, hogy a nagy ritkítókedvben elég levél legyen a fotoszintézishez, mert a termés kiérleléséhez megfelelő zöldtömeg-termés arány kell minden növénynek.

Gyakori hibák a paprikamag vetésekor

• Túl régi vagy nem megfelelően tárolt mag használata.
• A csíráztatási hőmérséklet alacsonyan tartása.
• A közeg kiszárítása vagy túlöntözése.
• A vízelvezető lyukak hiánya.
• A magok túl mélyre vagy túl sűrűre vetése.
• A palánták elégtelen megvilágítása.
• A palánták edzésének kihagyása.
• A túl korai kiültetés fagyveszélyes időszakban.
• A különböző paprikafajták nem megfelelő elkülönítése.

Általában 4-10 hét között szükséges a palánták felneveléséhez fajonként és fajtánként különböző hosszú idő, ezekről tájékozódhatunk a vetőmagok tasakján is.

Paprikafajták vetőmagválasztáshoz

Érdemes a magkínálatot mindig alaposan átböngészni. Vannak hosszú és rövid tenyészidejű paprikafajták.

TV paprika vetőmag

Szabadföldi fajták között kiemelkedő, korai fajta, tetszetős fehér színű, kellemes ízű TV paprika.

Palántaárusoknak, hobbikertészeknek: édes TV-paprika vetőmag.

Szabadföldre, hajtatásra és helyrevetésre is alkalmas fajta. Alacsony habitusú, közepes tenyészidejű paprika.

Termése közepes, alakja háromszög és sima felületű.

Korai halványzöld TV fajta

Korai halványzöld TV fajta, vastaghúsú, szabályos és mutatós termésekkel.

Termés átlagsúlya: 130-140 g. Vállátmérő/terméshossz: 6-7/15-17 cm.

Rövid ízközű növényt nevel, fényszegény időszakban is megbízhatóan köt. Kifejezetten gyors fajta, rövid időközönként, tervezhetően szedhető, megújuló képessége kiváló.

Tm:0-2 és TSWV rezisztenciájának köszönhetően az év bármely szakában sikeresen és biztonságosan termeszthető.

Szabadföldre, fűtött- és hideghajtatásra, talajra és talaj nélküli technológiákra is javasolt.

Blondy paprika

Nagy termésméretű, 170-200g súlyú, blondy típusú paprika.

Folytonnövő, kései hajtatásra és helyrevetésre is alkalmas, nagyon jó stressztűrő.

Termése csüngő, 10-12 cm hosszú, 110-120 g tömegű, vastaghúsú, sárgásfehér, kúp alakú, tompa végű. Igen tetszetős, édes ízű.

A paprika meleg-, fény-, tápanyag- és vízigényes növény. Humuszban gazdag, napsütötte, szélvédett helyet igényel.

Csípős fehér TV paprika

Csípős fehér TV. Bogyiszlói típus.

Termés átlagsúlya: 90-110 g. Vállátmérő/terméshossz: 5-6/11-13 cm.

Koraiságával, bőtermőségével és vírusrezisztenciájával egyedülálló a piacon.

Termései vastag húsúak, egyöntetűek, kalciumhiányos foltosodásra nem hajlamosak, a szállítást és tárolást is jól bírják.

Rövid ízközű növényt nevel, terméskötődése szélsőséges időjárási körülmények között is megbízható.

Ültetését egy vagy két szálra felkötözve, kordonos termesztésbe, hajtatásba és szabadföldre is javasoljuk.

Blocky paprika

Édes, folytonnövő, generatív fehér paprika. Kifejezetten szabadföldi intenzív termesztésre és hidegfóliába javasolt.

Bogyói csüngők, vastag húsú, jól szállítható, piacos fajta.

Hosszúsága: 7-9 cm, szélessége 7-9 cm. 130-150 grammos bogyókat nevel.

Kaliforniai paprika

Sötétzöldből mélypirosba érő kaliforniai típus.

Nagytestű fajta, legnagyobb termései a 300 grammot is meghaladhatják.

A termések átlagsúlya: 220-260 g. Vállátmérő/terméshossz: 9-10/10 cm.

Termései fényesek, egyöntetűek, nagyon mutatósak. Gyorsan és egyenletesen színeződik, termései kemények és sokáig pulton tarthatóak, hosszabb szállításra is alkalmasak.

Robusztus, erős szárrendszere és gyökere van, kordonos rendszerben és szabadföldön is sikerrel termeszthető.

Pritamin paprika

Kategóriájában az egyik legnagyobb termésméretű pritamin fajta.

Termés átlagsúlya: 250-280 g. Vállátmérő/terméshossz: 10-11/7-8 cm.

Lapított formájú, húsvastagsága 7-9 mm közötti, termésszíne mélypiros, magházpenészedésre nem hajlamos.

Extra erős, robosztus gyökérzettel és szárrendszerrel rendelkezik, jól viseli a szélsőséges időjárást, és lazább talajú szabadföldön is biztonsággal termeszthető.

Kiemelkedő lombozata van, mely nyári hőségben megvédi a terméseket a napégés ellen.

Termesztése intenzív szabadföldi kultúrában vagy hidegfóliás hajtatásban javasolt.

Kápia paprika

Korai, tálcázásra és frisspiaci értékesítésre is használható kápia típus.

Termései nagyon mutatósak, sötétzöldből mélypiros, bordós színbe érnek, simák és fényesek, nagyrészt lapítottak.

Termések átlagsúlya: 130-150 g. Vállátmérő/terméshossz: 7-8/14-16 cm.

Magas szárazanyagtartalommal rendelkezik, nagyon jól és folyamatosan köt.

Termésvége nem hegyesedik, vékonyodik el túlságosan, így szedés, osztályozás vagy az áru összekészítése közben sem sérül.

Kiemelkedő rezisztenciacsomagja miatt szabadföldre, hajtatásra, talajra és talaj nélküli technológiákra is javasoljuk.

Szín, érettség és magfogás

A paprikák zöme érett állapotban piros vagy sárga, piros árnyalattal. A paprika, ami nem érett, keserű ízű.

A legszebb növényről kiválasztott termést hagyjuk teljesen beérni, mert az érett termésből származó magok általában jobb eséllyel csíráznak.

A magfogásnál a fajtaazonosságra is figyelni kell, mert a keresztbeporzás miatt a következő generáció termése eltérhet az eredeti paprikától.

A paprika felhasználása

A paprikák nyersen, félszárazon és szárítva is használhatók levesek, hús- és halételek fűszerezésére.

Felfűzve szárítmányként ételízesítő, üvegbe rakva savanyúságként fogyasztható.

A húsos, édes termések felhasználása sokoldalú: salátákba, töltve és savanyítva is alkalmasak.

A paprika finom sütve, főzve, töltve és savanyítva.

Sült paprika fokhagymás salátalével

Hozzávalók:

• 1 ½ kg vastag húsú paprika,
• só,
• cukor,
• olaj,
• ecet,
• 2-3 cikk fokhagyma.

A paprikát mossuk meg, töröljük szárazra és csumázatlanul rendezzük el a gáztűzhely rostélyán. Süssük barnásra.

A sütőből kivéve szórjuk meg sóval és két percre borítsuk le konyharuhával, hogy a héja hólyagozzék föl.

Így könnyen lehúzzuk a héját, egészben egy nagy porcelántálba rakjuk.

Salátalé: három dl langyos vízbe ecetet, egy csipet cukrot teszünk ízlés szerint, nagyon apróra zúzott fokhagymát adunk hozzá és legalább 0,5 dl olajat.

Az elkészült salátalevet öntsük rá a paprikára, hagyjuk kihűlni, majd tegyük még egy órára a hűtőbe.

Felhasználás: Leginkább rostonsültekhez, nyársonsültekhez való, de finom bármilyen markáns ízű hús mellé.

Töltött paprika

Hozzávalók:

• 10 db tölteni való zöldpaprika,
• 30 dkg sűrített paradicsom,
• 1 nagy fej vöröshagyma,
• 1 kis fej vöröshagyma,
• 1 evőkanál sertészsír,
• 45-50 dkg sertéshús,
• 15 dkg rizs.

A zöldpaprikákat megmossuk, magházukat eltávolítjuk, ereit kiskanállal kikaparjuk.

A zsiradékban az apróra vágott vöröshagymát megpirítjuk, a húst ledaráljuk, a rizst enyhén sós vízben félig megfőzzük.

A vöröshagymához hozzáadjuk a darált húst, a rizst, a felvert tojásokat, sózzuk, borsozzuk, csipetnyi borsikafűvel is ízesítjük, majd a paprikákat ezzel a masszával megtöltjük.

Kevés zsírral vékony rántást készítünk, majd ezt felöntjük kb. 8 dl vízzel, amibe előzetesen belekevertük a sűrített paradicsompürét is.

Káposztával töltött paprika

A fehér húsú, nem csípős paprikát mossuk meg, vágjuk ki a csumáját, a magházát.

A piros káposztát tisztítsuk meg a néhány hibás és szennyezett levelétől, majd éles, hegyes késsel szedjük ki a torzsáját.

Azután gyaluljuk le a káposztát, de kisebb mennyiséget kézzel is vághatunk. A káposztaszeletek ne legyenek 3-4 mm-nél szélesebbek.

A leszeletelt káposztát sózzuk meg, és legalább két órán át hagyjuk állni, közben néha keverjük meg.

Ezután jól nyomkodjuk ki, és töltsük meg vele a kicsumázott paprikákat, majd tegyük 2-3 literes üvegekbe.

A paprikát rakjuk szájjal fölfelé az üvegekbe és hintsünk mindegyikbe köménymagot.

Készítsük el a felöntőlevet. A vízhez adjuk a cukrot, a sót, és a forralás végén az ecetet.

Forrón töltsük a felöntőlevet a paprikára, majd zárjuk le celofánnal.

Még kétszer öntsük le a felöntőlevet - kissé nyomkodjuk is ki a káposztával töltött paprikából -, majd felforralva ismételten forrázzuk le a paprikát.

Végül zárjuk le celofánnal, arra terítsünk szalicilt, majd újabb celofán jön.

tags: #paprika #magok #hutobe