Bár igen népszerű háztartási kisgép a mikrohullámú sütő, sokan bizonytalanok a biztonságukat illetően. Évtizedek óta foglalkoztat bennünket a kérdés, vajon káros-e a mikrohullámú sütő használata az egészségünkre, vagy sem.
A mai napig sokan ódzkodnak a mikró használatától, attól tartanak, káros egészségügyi hatásai lehetnek. Vajon tényleg ártalmas lehet az egészségre nézve?
Hogyan működik a mikrohullámú sütő?
A mikrohullámú sütők elektromágneses sugárzással készítik el az ételeket. Ez hasonló a rádióhullámokhoz használt energiához, de magasabb frekvenciájú, amely lehetővé teszi, hogy kölcsönhatásba lépjen az élelmiszerrel.
A mikrohullámú sütők olyan konyhai készülékek, amelyek az elektromosságot elektromágneses hullámokká, úgynevezett mikrohullámokká alakítják. Ezek a hullámok képesek stimulálni az élelmiszerekben lévő molekulákat, így azok rezegni, forogni és ütközni kezdenek egymással, ami az energiát hővé alakítja. Ez pont olyan, mint amikor összedörzsöljük a kezünket, és az felmelegszik.
A mikrohullámok elsősorban a vízmolekulákra hatnak, de a zsírokat és a cukrokat is képesek felmelegíteni, csak kisebb mértékben, mint a vizet.
A mikrohullámú sütő tartalmaz egy elektroncsövet, az úgynevezett magnetront, amely mikrohullámokat generál.
A mikrohullámú sütő egyetlen nagy Faraday-kalitka. Olyan térrész, ahová az elektromos térerő nem hatolhat be. Még az ajtó mögött is ott találunk egy sűrű rácsozatot képező áramvezető réteget, amely nem engedi át a rácsrésnél nagyobb hullámhosszú mikrohullámú sugárzást, miközben a kisebb hullámhosszon terjedő látható fényt igen.
Egy igazi mikró be sem kapcsol, ha nyitva az ajtaja.
Milyen sugárzásról van szó?
A sugárzás szó hallatán mindannyian megijedünk. Ez azonban nem azonos azzal, amelyet atombombákkal és nukleáris katasztrófákkal hoznak összefüggésbe.
A mikrohullámok tulajdonképpen elektromágneses hullámok, és ezek melegítik fel az ételünket. Ezek a hullámok azonban nem azonosak azokkal, melyeket a különböző daganatos betegségekkel állnak összefüggésben.
A mikrohullámú sütők úgynevezett „nem ionizáló sugárzást” termelnek, ami olyan, mint a mobiltelefoné, igaz ugyan, hogy sokkal erősebb. Azonban ne felejtsük el, hogy a fény is elektromágneses sugárzás, mégsem rettegünk a villany felkapcsolásától, tehát nyilvánvalóan nem minden ilyen dolog rossz.
Az energiatípusokat aszerint osztályozzuk, mekkora energiát termelnek, melyet a hullámhosszúságuk jelez. Minél rövidebb a hullám, annál magasabb az energiájuk. A rádióhullámok a leghosszabbak, a röntgen- és gammasugarak a legrövidebbek.
A mikrohullámok hullámhosszúsága hosszabb, mint a látható fényé, ám rövidebb, mint a VHF vagy UHF rádióadóké.
A mikrohullámú sugárzás, mivel nem ionizáló sugárzás, pontosan annyira fog rákot okozni, mint a LED-lámpák fénye: azaz semennyire.
A mikrohullám ugyanis természetes és az univerzumban mindenütt megtalálható, például kozmikus háttérsugárzás formájában, vagy ott, ahol feltalálták a radart.
Kiszökhet-e a mikrohullámú energia?
A mikrohullámú sütőket úgy tervezték, hogy megakadályozzák a sugárzás kiszabadulását: fémpajzsok biztosítják a védelmet, ezen kívül az ablakokon fémszűrők vannak, amelyek megakadályozzák, hogy a sugárzás elhagyja a sütőt, így nem áll fenn a károsodás veszélye.
Az egyik elsődleges aggodalom a mikrohullámú sütőkkel kapcsolatban, hogy vajon a keletkező mikrohullámok potenciálisan károsíthatják-e az egészségünket.
Fennáll azonban a mikrohullámú energia kiszivárgásának kockázata, ha a mikrohullámú sütő bármilyen károsodást szenved, például toxinokat bocsát ki, az ajtópántok meglazulnak, a készülék valahol, például a tömítéseknél megsérül, az ajtó nem nyílik vagy záródik megfelelően.
Azonban fontos tudnunk, hogy egy ilyen készülék akkor biztonságos, ha megfelelő műszaki állapotban van, tehát nem lyukas, nem rozsdás, nem kopott, rendesen zár az ajtaja. Ha bármilyen sérülést látunk, érdemes inkább lecserélni.
A nagymértékű mikrohullámú sugárzás különféle egészségügyi problémákat okozhat, mint például égést vagy hólyagosodást. Amennyiben a készülék ajtaja sérült, vagy nem zár megfelelően, a sugárzás kikerül a sütőtérből, ám ez általában kismértékű.
Az évek során sikerült a sugárzás mértékét négyzetcentiméterenkénti 5mW-ről 1/1000mW-re csökkenteni.
Ennek ellenére a gyártók továbbra sem ajánlják, hogy a készülék ajtajához hajolva nézzük végig a főzés folyamatát.
Azért a biztonság kedvéért, ne nyomjuk az arcunkat az ablakhoz, és nem árt, ha legalább 30 cm távolságban vagyunk amíg melegítsük az ételt, ugyanis a sugárzás a távolsággal nagyon gyorsan csökken.
Bár a kiszökő mikrohullámok sugárzása nem olyan erős, a sosem teljes szigetelés miatt tanácsolják például azt, hogy kisgyermeket lehetőleg ne rakjunk közvetlenül a mikró ajtajába, tetejére.
Megváltoztatja-e az ételt a mikrohullám?
Sokan tartanak tőle, hogy működés közben a mikró károsítja az ételek szerkezetét ezáltal növelve egyes betegségek - például a rák- kockázatát.
Valójában az ételekben bekövetkezett kémiai és fizikai változások a generált hőre vezethetőek vissza és nem konkrétan a mikrohullámokra.
A mikrohullám megváltoztatja az étel kémiai szerkezetét. Nem igaz.
Nincs bizonyíték a mikrohullámú energia által keltett veszélyes vagy mérgező anyagváltozásra.
A mikrohullámú energiával elkészített étel nem válik radioaktívvá.
A mikrohullámú energia nem tud radioaktívvá alakítani sem ételt, sem mást.
A mikrohullámmal elkészített ételek fogyasztásával nagyobb sugárzásnak tesszük ki magunkat. Nem igaz.
Abban a pillanatban, ahogy a mikrohullámú sütőt kikapcsoljuk megszűnik a mikrohullámok jelenléte az ételben.
Nincs Sugárzás: Az étel nem kezd el sugározni attól, hogy a mikrohullámúban melegítjük.
Hatással van-e a mikrózás a tápanyagokra?
Szintén gyakran ad aggodalomra okot, hogy vajon a mikrohullámú sütőben készült ételek megőrzik-e tápanyatartalmukat.
Természetesen a legideálisabb, ha a zöldségeket, gyümölcsöket nyersen fogyasztjuk, hiszen a hőkezelés minden formája csökkenti valamilyen mértékben az élelmiszerek tápanyagértékét.
Dr. David Katz, a Yale University szakembere szerint emiatt nem érdemes aggódni. Az ételek tápanyagtartalmát szinte minden elkészítési eljárás (különösen a főzés, sütés) befolyásolhatja, és vannak bizonyos tápanyagok, például a C-vitamin, az omega-3 zsírsavak a bioflavonoidok, melyek érzékenyebbek a hőre.
Kutatások bizonyítják, hogy más konyhatechnológiai eljáráshoz képest a mikrohullámú sütés vagy főzés több vitamint és ásványi anyagot megőriz az ételekben.
Az eddigi vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a mikróban készült ételek jobban megőrzik az élelmiszerek a fontos anyagok tartalmát, mint más főzési módszerek.
Ennek oka, hogy ezek az anyagok főként a magas hőmérséklet, a hosszú főzési idő miatt károsodnak, másrészt pedig a vízben kioldódnak.
Ami a mikrohullámokat illeti, a főzési idő általában rövid, a hőmérséklet pedig alacsony, és mivel nem vízben főzzük, így nem is oldódnak ki ezek.
A hőre leginkább érzékeny tápanyagok a vízben oldódó vitaminok, mint például a folsav, a B és C-vitamin, amelyek mind nagy mennyiségben fordulnak elő a zöldfélékben.
Egy kutatásban 20 különböző zöldséggel végzett vizsgálat megállapította, hogy a mikrohullámú sütés és a lassú, alacsony hőmérsékleten történő sütés őrizte meg a legjobban az antioxidánsokat, míg a főzés a legrosszabbul.
A Cornell-egyetem kutatói a főzés vízben oldódó vitaminokra gyakorolt hatását vizsgálták, és megállapították, hogy míg a spenót a mikrosütőben szinte a teljes foláttartalmát megőrzi, tűzhelyen főzve 77 százaléka elvész.
Az is kiderült, hogy a mikróban elkészített szalonnában jelentősen alacsonyabb a rákkeltő nitrozaminok szintje, mint a hagyományos módon sütött szalonnában.
Kimutatták, hogy a mikrózás az antioxidáns tulajdonságú flavonoidok 97%-át elpusztítja a brokkoliban, ez háromszor nagyobb „veszteség”, mintha főznéd a zöldséget.
Később azonban ezt megcáfolták, hiszen ez attól is függ, hogy hány fokon, mennyi ideig és vízben vagy anélkül készíted az alapanyagot.
Természetesen, minél kevesebb időre teszed be a zöldséget, annál több marad meg a tápanyagtartalmából.
Egy másik tanulmány viszont azt igazolta, hogy például a fokhagyma esetében mindössze 1 perc mikrohullámú sütés elpusztította a fokhagymában lévő rákellenes vegyületek egy részét, míg ez hagyományos sütőben 45 percig tartott.
Ezzel szemben a kis teljesítményen mikrózás növelte a brokkoliban lévő rákellenes szulforafán vegyület szintjét, ráadásul csökkentheti a káros vegyületek képződését bizonyos élelmiszerekben.
A műanyag edények jelentik a nagyobb kockázatot
Óriási jelentősége van annak, hogy milyen edényeket használunk a mikróban, ha a biztonságot és az egészséget nézzük.
A kutatások kimutatták, hogy ha az élelmiszereket műanyag edényekben tesszük a mikrohullámú sütőbe, káros vegyi anyagok, például biszfenol-A (BPA) és ftalátok szabadulnak fel.
A szakemberek szerint akkor járunk a legjobban, ha üveg-, kerámia- vagy porcelánedényt használunk az ételeink melegítéséhez.
Kerülendő a műanyag, mert az felmelegedve káros anyagokat ereszthet az ételbe.
A legtöbb műanyagban ftalát található, ezt a vegyületet a PVC lágyítására használják, hogy rugalmasabb legyen az anyag, műanyag üvegekben, ételhordókban is fellelhető.
A ftalát - a szervezetbe kerülve - bizonyítottan káros hatással van a hormonrendszerre és az anyagcserére.
Gyerekeknél növelheti a vérnyomást és az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét, asztmát, de idegrendszeri problémát is okozhat.
A pajzsmirigy hormonjait is rombolhatja, amelyek központi szerepet játszanak pl.
Ahhoz, hogy ez az anyag az ételbe kerüljön, nem is feltétlenül kell érintkeznie vele, az is elég, ha például a rátett tető műanyagból van.
A műanyagokból ugyanis káros kemikáliák (például BPA és ftalátok) szivároghatnak át az ételünkbe, ezekről a vegyületekről pedig bizonyították, hogy rossz hatással vannak az egészségünkre.
Egy 2011-es kutatás szerint még azok az edények sem tökéletesen biztonságosak, melyeken az van feltüntetve, hogy BPA-mentesek vagy hogy mikrohullámú sütőben is használhatóak.
A legfontosabb szabály, hogy mellőzd a műanyag tárolót melegítés során.
Bármit is készítesz, mindig tedd előbb kerámia tálba, csak utána rakd be a mikróba.
Az egyenetlen melegítés és az ételmérgezés veszélye
Előfordulhat, hogy a mikrohullámok néha egyenetlenül sütik meg az ételeket, ami oda vezethet, hogy a nyersen maradt részekben túlélhetik a sütést a baktériumok.
A mikrohullámú sütők egyik legnagyobb hátránya, hogy az étel nem egyenletesen melegszik fel, és a hidegen maradt részeken a mikroorganizmusok és különböző baktériumok kiválóan megbújhatnak.
Ez tulajdonképpen igaz, de valójában a mikrohullámok nem hatolnak be teljesen az élelmiszerek belsejébe, különösen a vastagabb darabok esetében.
Ez kifejezetten veszélyes lehet a nyers hús vagy a szárnyasok esetében, melyeknél nagyobb az ételmérgezés veszélye.
Hús és szárnyas esetében például extra óvatosság ajánlott, mert a mikró hullámai nagyobb darabka közepéig nem biztos, hogy elérnek.
A másik gond, hogy a mikró nem mindig „szuperhős” az ételek egyenletes hevítése terén, főleg ha vastag húsokról van szó.
Ezért jobb, ha a marhahúst inkább más megoldással készítjük el.
Az egészségünkre potenciális veszélyt jelentő mikroorganizmusok 5 és 60 Celsius fok között szaporodnak, ám mikor mikrohullámú sütőt használunk, annak gyorsasága miatt minimálisra csökkenthetjük ételünknek a kritikus zónában töltött idejét.
Az ételeket legalább 82 fokosra kell melegíteni, hogy a hő elpusztítson minden káros baktériumot, és az is fontos, hogy ne melegítsd újra többször őket.
Szeletelje egyforma darabokra az ételt, a kisebb darabok egyenletesebben sülnek, mint a nagyobbak.
Tartsa be az optimális főzési időt.
Ne készítsen mikrohullámú sütőben töltött és olyan ételeket, melyek csak hosszú idő alatt és nehezen melegednek fel.
Forrázásveszély és egyéb gyakorlati veszélyek
A leggyakoribb veszélyforrást az egyenetlenül megfőzött ételek és a kiáramló gőz miatti forrázások jelentik.
A különböző folyadékok nagyon gyorsan felmelegednek, így könnyen égési sérülést okozhatnak.
Fontos szem előtt tartanunk, hogy a mikrohullámú sütő alkalmatlan az üvegek és cumisüvegek sterilizálására.
A fagyasztott étel felmelegítése azért is tart hosszabb ideig, mert a vízjég szilárd anyag, a megfagyott vízmolekulák nem mozognak olyan könnyen, mint a víz folyékony állapotában.
Helyes használati szabályok
- Rendszeresen tisztítsd meg a mikrohullámú sütő belső üregét, széleit és az ajtaját vízzel és enyhe tisztítószerrel.
- Üveg, kerámia vagy porcelán a nyerő, így elkerülheted a kajádban úszkáló műanyagokat.
- A legfontosabb szabály, hogy mellőzd a műanyag tárolót melegítés során.
- Bármit is készítesz, mindig tedd előbb kerámia tálba, csak utána rakd be a mikróba.
- Fontos, hogy jól legyen beállítva, egyenletes legyen a hőeloszlás és megfelelő hőmérsékleten melegíts.
- Mindig ellenőrizd a sütő beállítását, megfelelő hőfokon van-e.
- Az ételeket legalább 82 fokosra kell melegíteni.
- Ne melegítsd újra többször az ételeket.
- Lehetőleg ne süss vagy főzz mikróban, csak melegítésre használd.
- Amennyiben továbbra is kétségei vannak a mikrohullámú sütőkkel kapcsolatban, azt tudjuk tanácsolni, hogy használatát korlátozza csak időnkénti kiolvasztásra illetve gyors melegítésre, és a rendszeres főzést folytassa a hagyományos módszerekkel.
Mikor kell abbahagyni a készülék használatát?
Fennáll azonban a mikrohullámú energia kiszivárgásának kockázata, ha a mikrohullámú sütő bármilyen károsodást szenved.
Ha bármilyen sérülést látunk, érdemes inkább lecserélni.
Természetesen nem árt rendszeresen ellenőrizni a készülék ajtaját.
Ha ügyelünk mikrónk műszaki állapotára, és betartunk néhány alapszabályt, akkor az veszélyek jelentős részét sikeresen elháríthatjuk.
Mikrózás: ártalmatlan és hasznos? Káros és veszélyes? Utánajártunk! | netamin.hu
Gyakori tévhitek a mikrohullámú sütőről
- A mikrohullám megváltoztatja az étel kémiai szerkezetét. Nem igaz.
- A mikrohullámmal elkészített ételek fogyasztásával nagyobb sugárzásnak tesszük ki magunkat. Nem igaz.
- A mikrohullámú energia radioaktív. Nem igaz.
- A mikrohullámú energia nem tud radioaktívvá alakítani sem ételt, sem mást.
- Az étel nem kezd el sugározni attól, hogy a mikrohullámúban melegítjük.
- A mikró nem bocsát ki káros sugárzást.
Az Egészségügyi Világszervezet is kimondta, hogy nincs veszélye a mikrohullámú sütő használatának, ha - és ez itt a lényeg - megfelelően használjuk.
A mikrohullámok, mivel alacsony frekvenciájúak, ráadásul a sütőn belül maradnak, semmilyen hatást nem gyakorolnak az emberi szervezetre.
Elmondhatjuk tehát, hogy a mikrohullámú sütő vagy a mobiltelefonok és a WiFi használata alapvetően veszélytelen, sőt környezetbarát, ugyanakkor érthető az is, ha valaki számára mindez kevéssé meggyőző.
A biztonság szempontjából legfontosabb kérdések
| Kérdés | Lényeges szempont |
|---|---|
| Veszélyes-e a mikrohullámú sugárzás? | A készülék nem ionizáló sugárzást használ, a megfelelően működő sütő pedig védi a környezetét a mikrohullámoktól. |
| Rákkeltővé válik-e az étel? | Az ételekben bekövetkezett változások a generált hőre vezethetőek vissza és nem konkrétan a mikrohullámokra. |
| Sérül-e az étel tápanyagtartalma? | A hőkezelés bizonyos fokig hatással van az ételek tápanyagtartalmára, de a mikrohullámú sütő csak kismértékben csökkenti azt. |
| Biztonságosak-e a műanyag edények? | Káros anyagok oldódhatnak ki belőlük és az ételbe kerülhetnek a mikrohullámú sütő használata során. |
| Mit tehetünk a kockázatok csökkentéséért? | Ügyeljünk a készülék műszaki állapotára, és használjunk üveg-, kerámia- vagy porcelánedényt. |
A mikrohullámú sütő egy vitathatatlanul praktikus konyhai eszköz: gyorsabban és egyszerűbben melegíthető benne minden étel és ital, anélkül, hogy egy főzőlappal melegítenénk a lakás hőmérsékletét.
A mikrohullámú sütőben elkészített élelmiszer ugyanolyan ízletes, mint bármely más módszerrel készült étel, ráadásul sokkal több vitamin, ásványi-és tápanyag marad benne, mint a hagyományos főzés során.
Mindezek ellenére veszélyes is lehet, ha nem a megfelelő módon használják.
tags: #mikrohullamu #suto #zavaro #hatasa