A légcsatornázott klíma külső levegő beszívása gyakran félreértett kérdés, mert a légkondicionálás és a szellőztetés eltérő feladatot lát el. A megfelelő rendszer kiválasztásakor ezért külön kell kezelni a helyiségek hűtését, a friss levegő biztosítását, a páratartalom szabályozását és az elhasznált levegő eltávolítását.
A HVAC a következő elemekből áll : fűtés, hővisszanyeréses szellőztető rendszer, légkondicionáló, de a levegő nedvességtartalmának szabályozása is bele tartozik. A HVAC fontos az ipari épületekben, irodaépületek, iskolák, panziók, valamint házak és apartman, panel lakás esetén is, ahol a cél lakótér biztonságos és egészséges levegőjének és komfortjának bíztosítása, a friss levegő a hőmérséklet és páratartalom mellett.
A légcsatornázott klíma és a külső levegő kapcsolata
Alap esetben: a klíma a helyiség levegőjét forgatja, közben hűti és páramentesíti (télen hőszivattyús üzemben fűti). Ha a levegőt a lakók elrontják, akkor a klíma a rossz levegőt hűti vagy fűti. A szellőztető ezzel szemben nem fűt, nem hűt, hanem a rossz levegőt cseréli jó levegőre.
Tehát két különbözó gépészeti rendszerről beszélünk. Természetesen szeretnénk ezeket a funkciókat egyesíteni, és egyetlen műszaki megoldással kezelni, erre van is némi (erősen korlátozott) lehetőség, amely erős kompromisszumokkal jár.
Valójában nincs is olyan, hogy hővisszanyerős szellőztető klímával.
A légcsatornázott klíma a beltéri egységhez csatlakozó légcsatorna-hálózaton keresztül osztja el a kezelt levegőt a helyiségekben. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a rendszer kültéri levegőt is beszív. A rendszer működhet kizárólag belső levegő visszaforgatásával, vagy külön frisslevegő-beszívással és elszívással is.
Miért nem elegendő önmagában a klíma?
A HVAC célja a légtér szabályozása, kondicionálása, mint például a hőmérséklet, páratartalom, levegőminőség, friss levegő ellátás az oxigén és a szén-dioxid szintjének szabályozása, és végül a levegő keringtetése tisztítás szűrés céljából vagy az áramlás szabályozása.
Az otthonunk rendszeres szellőztetése azért fontos, mert ilyenkor a helyiségek légterében lévő szennyező anyagok kiürülnek, továbbá ezzel biztosítjuk a friss levegő utánpótlását az elhasznált levegő helyett.
A klíma a helyiség levegőjét keringteti, ezért a szén-dioxidot, a szagokat és az egyéb beltéri szennyeződéseket általában nem távolítja el a lakásból. A szűrés javíthatja a levegő minőségét, de nem helyettesíti a szabályozott légcserét.
A HVAC fő folyamatai
- Fűtés: a hőmérséklet növelése azáltal, hogy hőt adunk egy helyhez.
- Hűtés: a hőmérséklet csökkentése azáltal, hogy eltávolítja a hőt egy helyről.
- Páratartalom: a levegő relatív páratartalmának növelése párásítás vagy páramentesítés során.
- Páramentesítés: A páratartalom vagy a nedvesség részleges elvonása.
- Szűrés: A por, a pollen, a füst és a levegőben lévő szennyező anyagok mint a szállópor eltávolítása.
- Hővisszanyerő szellőztetés: a helyiségen kívüli friss levegő lehetővé tétele az elfogadható oxigénszint biztosítása érdekében, de a hővisszanyerés révén elősegíti a fűtést vagy hűtést.
- Levegő keringtetés: Annak biztosítása, hogy a bejutott levegő jobb eloszlatása a lakásban, akár egyhelyiséges szellőztető rendszer esetén is a direkten nem szellőztetett helyiségbenr ( Sevi160r belső helyiség közötti levegőcseréhez).
A légcsatornázott klíma típusai és alkalmazási területei
A légkondicionálás tipusai lehetnek: mobil légkondicionáló, split klíma , légcsatornázott klíma vagy mennyezeti kazettás klíma.
A központi légkondicionálót nagy épületek, nagyobb házak, apartmanházak, irodák, teljes szállodák, mozik, mozik, gyárak stb. hűtésére használják. Ha az egész épületet légkondicionálással kell ellátni, akkor az egyes egységek mindegyik szobába helyezése nagyon drága és karbantartás igényes.
A központi légkondicionáló rendszer nagy kapacitású kültéri egységből áll, amely nagy hűtőteljesítményt képes előállítani. Nagy csarnokok, bevásárlóközpontok, hatalmas terek, galériák stb. hűtése.
A légcsatornázható inverteres légkondicionáló berendezések változatai:
- alacsony nyomású légcsatornás klíma
- közepes nyomású légcsatornás klíma
- magas nyomású légcsatornás klíma
- multi légcsatornás klíma
- ipari légcsatornás klíma
Az Ön által használt légkondicionáló rendszer megválasztása számos tényezőtől függ, beleértve a hűtött felület méretét, a zárt területen keletkező összes hőt stb. Az összes kapcsolódó paraméter figyelembe vételével a legmegfelelőbb rendszer kialakitható.
Külső levegő beszívása légcsatornázott klímánál
A légcsatornázott klíma külső levegő beszívásának célja az, hogy a rendszer részben vagy teljes egészében friss, kültéri levegőt juttasson a kezelt helyiségekbe. Ehhez külön beszívónyílásra, légcsatornára, szűrésre és megfelelő szabályozásra van szükség.
A kültéri levegő bevezetése nem azonos a kültéri egység levegőellátásával. A klíma kültéri egysége a hűtési és fűtési folyamat egyik legfontosabb eleme, hiszen itt történik a hő leadása vagy éppen elvonása. Ehhez szükség van folyamatos légáramlásra, tiszta levegőre és megfelelő hőmérsékleti viszonyokra.
A légcsatornázott rendszer frisslevegő-beszívó csatornája ezzel szemben a beltéri levegőminőség javítását szolgálja. A beszívott kültéri levegő a légkezelő vagy a légcsatornázott beltéri egység előtt szűrhető, keverhető a visszatérő beltéri levegővel, majd a légcsatornákon keresztül elosztható.
Amennyiben a rendszer csak részben használ külső levegőt, a beltéri visszatérő levegő és a kültéri friss levegő aránya szabályozható. A teljesen frisslevegős üzemeltetés nagyobb légmennyiséget, jelentősebb fűtési és hűtési teljesítményt, valamint megfelelő kondenzvíz-elvezetést igényel.
A beszívónyílás elhelyezése
A kültéri levegő beszívónyílását olyan helyre kell kialakítani, ahol a levegő tiszta, a légáramlás akadálytalan, és nem valószínű a szennyezett vagy elhasznált levegő visszaszívása.
- Nem ajánlott a beszívónyílást kipufogógázok, kéménykivezetések vagy hulladéktárolók közelében elhelyezni.
- Nem megfelelő az olyan pont, ahol por, sár, hólé vagy növényi szennyeződés kerülhet a rendszerbe.
- A beszívónyílást védeni kell csapadéktól, rovaroktól és nagyobb szennyeződésektől.
- A szűrők hozzáférhetőségét biztosítani kell a karbantartás és csere miatt.
- A beszívás és az elszívás között megfelelő távolságot kell tartani, hogy ne alakuljon ki rövidzáras légáramlás.
A kültéri levegő beszívásánál fontos a megfelelő légsebesség, a nyomásveszteség és a zaj szempontjainak együttes vizsgálata. A túl kicsi keresztmetszet növeli a légellenállást, a ventilátor terhelését és az üzemi zajt, a túl nagy nyílás viszont kedvezőtlenül növelheti a hőveszteséget és a rendszer méretét.
Lehet-e külső levegőt beszívni hagyományos split klímával?
A split klíma két részből áll: a kültéri egységből és a beltéri egységből. A helyiségen kívül felszerelt külső egység tartalmazza a kompresszort. Egyetlen beltéri egységhez (monosplit esetén), vagy két vagy több beltéri egységhez (kettős vagy multisplit) csatlakoztatható.
A split klíma előnye a csendes üzemmód, a korszerű, költséghatékony inverteres technológia, és a különböző légszűrők beszerelhetősége.
A hagyományos split klímák többsége azonban nem frisslevegő-szellőztető berendezés. A beltéri egység jellemzően a helyiség levegőjét szívja vissza, majd lehűtve, felmelegítve vagy páramentesítve ugyanabba a helyiségbe juttatja vissza.
Ha tényleges külső levegő bevezetésére van szükség, külön szellőztető rendszer vagy kifejezetten erre tervezett klímaberendezés szükséges.
Klíma szellőzés funkcióval
A mi ismereteink szerint egy ilyen klíma kapható, ez a Daikin Ururu Sarara. Ez a gép 32 m3/h friss levegő bejuttatására alkalmas abba a helyiségbe, ahol fel van szerelve.
Ha minden lakószobába szeretnénk friss levegőt, minden lakószobába egy Daikin Ururu Sarara fog kelleni.... és ezen felól gondoskodni kell a fürdő, konyha, WC helyiségek elszívásáról is.
Egy ilyen klíma ára közel egymillió forint, így ez a műszaki megoldás megmarad a műszaki érdekességek kategóriában.
Ez a megoldás tehát egyetlen helyiségben képes külső levegőt bejuttatni, de több helyiség teljes körű szellőztetésére önmagában nem feltétlenül alkalmas.
Szellőztető klíma funkcióval
Mindenekelőtt fontos tudni, hogyan működik a hővisszanyerős szellőztető nyáron. Ha a külső hőmérséklet magas, a belső hőmérséklet alacsonyabb, akkor létrejön a hőcsere. A gépbe jutó meleg levegő lehűl, és hűvösebb friss levegő jut a szobákba.
Ha a külső levegő nyáron lehűl (éjszaka), akkor a gép nem végez hőcserét, hanem a hűvös levegővel szellőzteti a szobákat, éppúgy mintha kinyitnák az ablakokat.
Sajnos a szellőztető rendszer által szállított levegő (kb. 150-300 m3/h) túl kevés ahhoz, hogy túlmelegedett szobák hőmérsékletét csökkentse.
Egy családi ház méretű központi szellőztető ennyi levegővel kb. 1,5 kW hűtési teljesítményre képes, ha a levegőt valamilyen eszköz 16-17C° -ra hűti le.
Ez a hűtési teljesítmény valószínűleg nem elég egy családi ház hűtésére, viszont ...... viszont elég a levegő szárítására!
A levegő nyári szárítása létfontosságú, különösen a felülethűtéssel rendelkező lakások esetén. A szárazabb levegő sokkal komfortosabb, akkor is ha hőmérséklete (relatíve) magas.
A hővisszanyerős szellőztető rendszer alkalmas nyáron száraz-hűvös levegő bejuttatására, ezekkel a kiegészítőkkel: kompresszoros utóhűtő (pl. Zehnder Comfocool Q600) talajhőcserélős előhűtő (pl. nélkül.
Hővisszanyerős szellőztetés és légcsatornázott klíma együtt
A szellőztető rendszer a friss levegőt kívülről táplálja be, miközben a használt levegőt szelepek segítségével kiszívja a helyiségből. Mivel a legtöbb hőveszteség szellőztetés során keletkezik, ezért a szellőztető rendszer költséghatékony megoldást jelent.
A megoldás lényege, hogy egy ventilátor segítségével folyamatosan friss, oxigéndús külső levegőt juttatunk a helyiségbe, míg ezzel egyidőben egy másik ventilátor elszívja az elhasznált levegőt.
Ezzel a módszerrel a -15°C-os hideg levegő akár +16°C-ra is felmelegíthető.
A hővisszanyerős szellőztetés és a légcsatornázott klíma együtt hatékonyabb komfortmegoldást adhat, mint ha egyetlen berendezéstől várnánk a hűtést, a fűtést és a szellőztetést. A szellőztető biztosítja a szükséges légcserét, a légkondicionáló pedig a helyiségek hőmérsékletét és páratartalmát szabályozza.
Központi vagy decentralizált szellőztetés?
Két alapvető típusa létezik a szellőztető rendszernek: központi és decentralizált. Elsősorban a telepítés és a működés szempontjából különböztetjük meg őket egymástól.
A központi szellőztető rendszert, ahogy a neve is sugallja, általában egy helyre központosan telepítik. Ha van az otthonunkban, akkor többnyire az alagsorba, pincébe telepítik.
Központi szellőztetés hiányában, utólagos felújítás esetén választhatjuk a decentralizált megoldást is.
A decentralizált szellőztető rendszert olyan helyen használják, ahol kevésbé lehet megoldani a manuális szellőztetést, például fürdőszobában vagy konyhában.
Ezekben a helyiségekben viszonylag sok nedvesség keletkezik, amely nem tud kijutni és így növeli a penészesedés kockázatát.
A szellőztető rendszereket természetes szellőző rendszerekre és mechanikus gépi szellőztetésre lehet osztani, és ezek tovább oszthatók hővisszanyerő szellőzőrendszerekre és hővisszanyerés nélküli szellőztető rendszerekre.
- Passzív levegőellátás és aktív elszívás - hővisszanyerés nélkül
- Decentralizált szellőztető rendszer hővisszanyeréssel
- Központi szellőztető rendszer hővisszanyeréssel
- Decentralizált szellőztető rendszer kerámia hővisszanyerővel
Könnyen felszerelhető a falra rezgés, koszmentes gyémánt furófejes fúrással, nem igényel bonyolult építési munkákat, és hatékonyan oldja meg a szellőzés problémáját.
A frissen szűrt levegő folyamatos ellátása biztosítja a jó beltéri levegőminőséget. A szellőztető ventilátorok folyamatosan működnek a legalacsonyabb szinten, kivéve, ha növekszik a páratartalom vagy ha manuálisan növelik a teljesítményt.
Központi szellőztetés hővisszanyeréssel, hatékony hőcserélőkkel
A központosított szellőztető rendszer nagyon hatékony megoldás, elsősorban új lakóépületekhez.
A légcsatornák méretezése és légáramlása
A légcsatorna-hálózat tervezésekor figyelembe kell venni a légmennyiséget, a csatornák hosszát, a könyökök számát, a nyomásveszteséget, a zajt és a szűrők ellenállását. A nem megfelelően méretezett rendszer nem biztosítja egyenletesen a friss levegőt, és a ventilátor energiafogyasztása is növekedhet.
A légcsatorna kialakításának célja, hogy a külső levegő a lehető legkisebb veszteséggel jusson el a klímához vagy a légkezelő berendezéshez. A túl sok irányváltás, a szűk keresztmetszet és a helytelenül kialakított rács jelentősen ronthatja az áramlási viszonyokat.
Ha teljesen biztosra akar menni, előzetesen készíttethet áramlástechnikai méretezést, amely a csatorna a tűztér és a kémény adatai alapján megadja az ideális paramétereket.
A külső levegő bevezetésének építési lehetőségei
Lényeges, hogy a kerek légvezeték kialakítása pontos tervezést igényel. Már az épület alapozásakor figyelembe kell vennünk minden szükségletet és utólagos változtatásra kevés esély van.
A legtöbb berendezésnek 125 mm-es átmérőjű légbevezetésre van szüksége. Ezt a csatornát ki kell alakítani az építkezés kezdeti fázisában, az alapozással egyidőben.
Megvalósítására egy kör keresztmetszetű acél vagy PVC csövet kell lefektetni az aljzatban. A cső végét a külső térben a hóhatár felett vezetjük ki, míg a belső oldalon a kiállás pontos helyét az adott tűztér paramétereinek, valamint a helyi adottságok figyelembevételével határozzuk meg.
Ha az épület alapozási fázisában nem került beépítésre kerek légbevezetés, akkor lehetőség van lapos csatorna alkalmazására, az aljzatbeton elkészüléséig.
Vagyis a gépészeti szereléssel egyidőben még kialakítható lapos csatorna.
Amennyiben a külső levegő bevezetési csatorna kialakítására a padlóban gépészeti szereléssel egy időben át egy már kész házban kell kialakítani, akkor általában az aljzatba fektethetünk egy ún. lapos csatornát, amely maximum 6 cm magas, így a leggyakrabban alkalmazott aljzatszigetelésben, gond nélkül elfér.
A lapos csatornarendszerek több szélességben kaphatóak, így gyakorlatilag az összes kandallótípus levegő igénye kielégíthető használatukkal.
A megoldás előnye, hogy a tervezést illetően több időnk marad - elég az estrich réteg kivitelezése és a gépészeti szereléssel egyidejűleg lefektetni a vezetéket.
Ebben az esetben vizsgálja meg, hogy van e lehetőség a kandallóval határos helységeken keresztül, fal tövében, szekrény lábazata alatt, a födém áttörésével a pince mennyezetén stb. elvezetni a csatornát.
Kandalló külső levegő beszívása és légcsatornázott klíma
Miért szükséges a külső levegő bevezetés? A kandallókban lezajló égési folyamathoz levegőpótlásra van szükség.
Ha nincs külső levegő bevezetés, akkor a berendezés a lakás légteréből szívja el a levegőt, vákuum keletkezik és a kandalló befüstöl, illetve a kandallóban elalszik a tűz.
A mai korszerű épületek adottságait figyelembe véve (jól szigetelt falak, nyílászárók) az egyetlen biztonságos és hatékony megoldás a külső levegő bevezetéses tűzterek alkalmazása.
A légcsatornázott klíma külső levegő beszívásánál a kandalló levegőellátásával ellentétben nem az égés biztosítása, hanem a beltéri levegőminőség és a komfort fenntartása a cél. A két rendszer csatornái és beszívónyílásai nem kezelhetők automatikusan azonos rendszerként.
Amennyiben semmilyen lehetőség nincs a fent említett csatornák kialakítására a levegőt akkor is pótolnia kell. Erre alkalmasak a fali direkt légbevezetők, amelyek a típusnak megfelelő mennyiséget 35-60 m3 levegőt engednek be FOLYAMATOSAN a lakás légterébe.
Ez nyilván nem komfortos és sokunkban felveti a kérdést, ha már jól szigetelt épületet épít minek engedje be a hideget?
Erre megoldás lehet a hővisszanyerős szellőztető.
A csatorna hossza és az irányváltások hatása
A megoldás hátránya, hogy a kéményhatás miatt a levegő alaphelyzetben nem a helyiségbe áramlik, hanem abból kifelé.
Vagyis a kürtő hatás miatt a csatornából a levegő a padlás felé áramlik, és a begyújtás nehézkessé vagy lehetetlenné válik.
Amikor a kémény már üzemmeleg a megoldás hatékony lehet, mivel a kéményben kialakuló vákuum szívja a bevezető csatornában lévő légoszlopot is.
A külső levegő csatorna hossza nem választható meg szabadon. Az a kandalló tűztérrel és a kéménnyel együtt egy gáztani lengőrendszert alkot.
Az általánosságban használható légcsatorna hossz 5 méter.
A kandalló nem jut elég levegőhöz és a begyújtási folyamat elhúzódik, és rendkívül nehézkessé válik, szélsőséges esetben nem működik.
Hogyan orvosolhatjuk a problémát: 90 fokos könyökök helyett 45 fokos idomokat használunk, vagy túlméretezzük a keresztmetszetet.
Pára, kondenzáció és hőmérséklet-különbség
Miért fontos ez? A pára mindig a meleg oldalon csapódik le.
A csatorna belső oldalán a kinti hideg levegő áramlik, míg a külső oldal szoba-hőmérsékletű.
A pára a csatorna külső falán fog lecsapódni a szobában.
A külső levegőt szállító csatornát ezért megfelelően kell szigetelni, különösen akkor, ha hideg, párás kültéri levegő áramlik benne, miközben a csatorna meleg beltéri szerkezetben halad. A kondenzáció a szerkezetek nedvesedését és hosszabb távon károsodását okozhatja.
Amikor nem ég tűz a kandallóban, és kint hideg van, a kéményen keresztül a nagyobb nyomású hideg levegő a kandallóba áramlik.
Ilyenkor a kandalló szabályzóit le kell zárni.
Ha ezt nem teszi meg, akkor a kandalló lehül, és lehűti az Ön lakását is.
A légcsatornázott klíma kültéri egységének elhelyezése
A klímaberendezés kültéri egységének elhelyezése kulcsfontosságú mind a hatásfok, mind a hosszú távú megbízhatóság szempontjából.
A klíma kültéri egysége a hűtési és fűtési folyamat egyik legfontosabb eleme, hiszen itt történik a hő leadása vagy éppen elvonása.
Ehhez szükség van folyamatos légáramlásra, tiszta levegőre és megfelelő hőmérsékleti viszonyokra.
Ha a levegő nem tud szabadon áramlani, a készülék dolgozni ugyan fog, de sokkal nagyobb teljesítménnyel, jelentősen romló hatékonysággal.
A zárt, fülledt környezet ráadásul nemcsak a hatásfokot csökkenti, hanem túlmelegedést is okozhat, ami növeli a kompresszor és az elektronika terhelését.
Gyakori, de kedvezőtlen telepítési helyek
Talán ez az egyik leggyakoribb hely, ahová sokan szívesen raknák a kültéri egységet, hiszen nincs útban és kevésbé látható.
Azonban egy üvegezett vagy oldalról zárt erkélyen a légmozgás korlátozott, a hő könnyen bennragad, és a kültéri egység folyamatosan ugyanazt a felmelegedett levegőt szívja vissza.
Sokan szeretnék a klíma kültéri egységét a talajra, egy kisebb tartólábra helyezni, főleg nagyobb házaknál.
A probléma az, hogy a talaj közelében megjelenő por, sár, hólé és a nyári gazok akadályozzák a légáramlást, a készülék koszolódását gyorsítják, és télen a jegesedés veszélyét is növelik.
A tartós, direkt napsütés a nyári hónapokban olyan hőterhelést jelent a berendezésnek, amely jelentősen rontja a hatásfokát.
Amikor a kültéri egység már eleve felhevült környezetbe kerül, a rendszer több energiát igényel, hogy ugyanazt a teljesítményt hozza.
A kültéri egység zajszintje ugyan az újabb modelleknél rendkívül alacsony, mégis zavaró lehet, ha túl közel kerül egy lakótérhez.
Egy rosszul választott telepítési pont könnyen kellemetlenséget, sőt vitákat is okozhat a szomszéddal, amiket később körülményes orvosolni.
A megfelelő telepítési szempontok
A kültéri egység akkor működik optimálisan, ha körülötte több irányból biztosított a szabad légmozgás.
A megfelelő gumibakokkal és szakszerű rögzítéssel a készülék zajszintje minimálisra csökkenthető, de csak akkor, ha a klíma olyan falszakaszra kerül, ahol a hang nem tükröződik vissza.
Hiába kerül a kültéri egység esztétikus helyre, ha a szerelő nem fér hozzá a karbantartáshoz.
Egy rosszul megválasztott hely növeli az energiafogyasztást, terheli a kompresszort, rontja a teljesítményt, és akár konfliktusokat is szülhet.
A klíma telepítése ezért nem csupán technikai kérdés, hanem stratégiai döntés is, amely meghatározza a teljes rendszer hatékonyságát.
| Vizsgálandó szempont | Miért fontos? |
|---|---|
| Szabad légáramlás | Megakadályozza a visszaszívott, felmelegedett levegő kialakulását. |
| Tiszta környezet | Csökkenti a por, sár, hólé és növényi szennyeződés okozta terhelést. |
| Napvédelem | Mérsékli a kültéri egység hőterhelését. |
| Zaj és rezgés | Megfelelő rögzítéssel és falszakasszal csökkenthető a zavaró működés. |
| Karbantartási hozzáférés | Lehetővé teszi a tisztítást, javítást és ellenőrzést. |
A mobil klíma külső levegőigénye
A mobil klíma is úgy működik mint egy osztott (split) klíma (Lásd feljebb!).
Csak a hő kijuttatása van másképp megoldva.
A split klímánál vékony rézcsövekben szállítjuk ki a hőt a kültéri egység kondenzátorába a fent leírt módon és ott közvetlenül leadjuk a kinti levegőnek a hőt.
A mobil klímának nincs kültéri egysége, itt a mobil klímában lévő kondenzátor a belső térből beszívott levegőnek adja át a meleget amit egy ventilátor egy Ø125mm csövön keresztül kifúj a szabadba.
Eddig egyszerűnek hangzik, egy lyukat fúrunk és kész.
Na de, ha kifújunk a 300m³/h felmelegített levegőt.
Akkor a kifújt levegő helyett valahonnan hozni kell be helyette ami csak kintről jöhet.
Lássuk be ha kifújunk ~45°C fokos levegőt, és beeresztünk helyette 35°C-ost egy hamar nem lesz bent 26-27°C.
Ha pedig nem engedünk be levegőt akkor a klíma túl melegszik és vagy leállítja a túlmelegedés védelem vagy tönkre megy.
Ez jól mutatja, hogy a külső levegő és a légnyomás egyensúlya a klímaberendezéseknél is fontos. A levegő elvezetése vagy beszívása nem történhet a rendszer teljes légtechnikai viszonyainak figyelmen kívül hagyásával.
A klíma működésének rövid műszaki háttere
Egy klíma 4 fontos elemből áll.
A forráspontja függ a nyomástól.
Nyomás alatt tartják a rendszert.
A kompresszor nem tud csak gőzt szállítani.
Az elpárologtató vonja el a hőt, és már hűtünk is.
A kompresszor elszívja, és a kondenzátorba pumpálja.
A modern klímák nagyon hatékonyan tudják a hőt egyik helyről a másikra szállítani.
A fűtési üzemhez egyszerű 4 járatú szeleppel meg kell fordítani a folyamatot.
A klímának ilyenkor kint hűteni kell és a kint összeszedett meleget bent leadni.
Ezt a modern klímák nagyon hatékonyan tudják.
A DC inverter a legújabb de már megfizethető technika.
A fordulatszámát változtatni kell.
Ezzel is növelve a hatékonyságát.
A légcsatornázott inverteres klímánál a teljesítmény szabályozása és a légmennyiség megválasztása különösen fontos, mert a készüléknek nemcsak a hőterhelést, hanem a légcsatorna-hálózat ellenállását is le kell győznie.
A külső levegő szabályozása és szűrése
A kültéri levegő beszívásának rendszerébe szűrőt kell beépíteni, mert a külső levegő port, pollent és egyéb szennyeződéseket tartalmazhat.
A szűrők állapota közvetlenül hat a légmennyiségre és a ventilátor energiafelhasználására. Az eltömődött szűrő növeli a nyomásveszteséget, csökkenti a befújt levegő mennyiségét, és ronthatja a klíma teljesítményét.
A frisslevegő-mennyiség szabályozása azért szükséges, mert a túl sok kültéri levegő jelentős hűtési vagy fűtési terhet okozhat. A túl kevés külső levegő viszont nem biztosít megfelelő légcserét.
A rendszer akkor működik gazdaságosan, ha a frisslevegő-igény, a helyiségek használata, a szellőztetési idő és a hőmérséklet-szabályozás összehangolt.
A légcsatornázott klíma előnyei és korlátai
Előnyök
- A beltéri egység kevésbé látható, mert álmennyezetben vagy gépészeti térben helyezhető el.
- Több helyiség levegője kezelhető egy központi rendszerrel.
- A befúvási pontok rugalmasabban helyezhetők el.
- A légcsatornák segítségével egyenletesebb levegőelosztás alakítható ki.
- A rendszer hűtésre, de fűtésre is használható.
- Megfelelő kiegészítőkkel a külső levegő bevezetése is megoldható.
Korlátok
- A légcsatornák helyigénye miatt a rendszert célszerű már a tervezés során figyelembe venni.
- A légcsatornás rendszer nem feltétlenül biztosít automatikusan friss levegőt.
- A külső levegő beszívásához külön légtechnikai kialakítás szükséges.
- A hibás méretezés zajt, egyenetlen légelosztást és magasabb energiafogyasztást okozhat.
- A szűrők, rácsok, légcsatornák és kondenzvíz-elvezetés rendszeres ellenőrzést igényelnek.
- A karbantartási hozzáférést az álmennyezet kialakításakor is biztosítani kell.
Tervezési ellenőrzőlista
- Meg kell határozni, hogy a rendszer kizárólag recirkulációs klímaként működik-e, vagy külső levegőt is kezel.
- Ki kell számítani a szükséges frisslevegő-mennyiséget.
- Meg kell tervezni a beszívónyílás és az elszívási pontok elhelyezését.
- Meg kell választani a légcsatornák megfelelő keresztmetszetét.
- Vizsgálni kell a csatornák hosszát, a könyökök számát és a nyomásveszteséget.
- Biztosítani kell a kültéri levegő szűrését.
- Gondoskodni kell a hideg felületek és légcsatornák páralecsapódás elleni szigeteléséről.
- Elérhetővé kell tenni a szűrőket és a berendezés karbantartási pontjait.
- Össze kell hangolni a klíma, a szellőztető, a kandalló és az esetleges elszívók működését.
- A végleges kialakítást célszerű légtechnikai méretezés és szakszerű helyszíni felmérés alapján elvégezni.
A rendszer összehangolása más gépészeti berendezésekkel
A HVAC rendszer egyik fő alkotó eleme a hővisszanyeréses szellőztető rendszer amely nyáron segíti a légkondicionálás, téle a fűtés hatékonyságát, nyáron sokkal hidegebb levegőt vezet be, mint a külső levegő hőmérséklete, ezáltal segítve a légkondicionáló egységet, amelynek csak a különbséget kell lehűtenie.
A légcsatornázott klímát nem szabad úgy kialakítani, hogy a működése kedvezőtlenül befolyásolja a kandalló, a kémény vagy a fürdőszobai és konyhai elszívók légellátását.
A nyomáskülönbségek miatt az egyik rendszer működése megváltoztathatja a másik rendszer légáramlását. Ezért a külső levegő beszívását, a befúvást, az elszívást és a légutánpótlást együtt kell vizsgálni.
Hővisszanyerős VRF rendszer - Hogyan működik
A megfelelően megtervezett légcsatornázott klíma külső levegő beszívással képes összehangolni a komfortos hőmérsékletet, a friss levegő ellátását, a páratartalom szabályozását és a levegő szűrését. A légkondicionálás azonban továbbra is elsősorban hűtési és fűtési feladatot lát el, míg a szabályozott szellőztetés biztosítja a folyamatos légcserét.
tags: #legcsatornazhato #klima #kulso #levego #beszivas