Az egyik leggyakoribb kérdés: mennyit fogyaszt a klíma, és mennyibe kerül ez évente? A válasz sok tényezőtől függ - a készülék teljesítményétől, a használati szokásoktól, az áramár alakulásától és attól is, milyen hőmérsékletet szeretnénk tartani.
A klíma energiafogyasztásának kiszámítása egyszerű matematikai módszerekkel elvégezhető. A klímák fogyasztását teljesítményük (kW) és napi használati idejük (óra) alapján lehet megbecsülni.
Mit jelent a klíma kW-ban megadott teljesítménye?
Tudta Ön, hogy a klímáknál kW-ban megadott hűtő-fűtőteljesítmény nem azonos a villamos fogyasztással?
Megtévesztő, mivel egy "három és feles" klíma nem fogyaszthat 3,5 kW-ot óránként.
A felvett villamos teljesítmény (W) valójában mindig jóval kevesebb a fűtő-hűtő teljesítménynél.
A valós villamos fogyasztást külön adják meg a klímákhoz: áramfelvétel (A), teljesítmény felvétel (W) formában - míg méretezésnél hőszállítás alapján számolunk.
Nem kétséges, hogy a teljesítményeket szerencsésebb lenne Btu/h mértékegységben megadni, ahogy a klímaberendezések modellkódja is sok esetben utal rá.
Egy átlagos lakossági klímaberendezés kevesebbet fogyaszt mint egy porszívó, vagy egy hajszárító.
Hogyan működik a klíma fogyasztás kalkulátor?
A becsült fogyasztás kiszámításához a készülék teljesítményét kell megszorozni a használati idővel.
Adja meg a készülék típusát, a kívánt hőmérsékletet, a napi használati időt és az éves használati napok számát.
Ezek alapján máris megbecsülhető a várható napi, havi vagy akár éves fogyasztás és annak költsége.
A havi költség a napi használati időtől, az áram díjától és a készülék hatékonyságától függ.
Az eredmény tájékoztató jellegű.
Az online klíma kalkulátorok azonban sok közülük sajnos erősen torzított eredményeket mutat.
Az online klíma kalkulátorunk segít gyorsan és egyszerűen meghatározni, hány kW hűtőteljesítmény szükséges az adott helyiséghez.
Az eredmény tájékoztató jellegű. A valós fogyasztást a SEER/SCOP, külső hőmérséklet és beállítások befolyásolják.
| Számításhoz szükséges adat | Miért fontos? |
|---|---|
| Készülék teljesítménye | A fogyasztás becslésének alapja |
| Napi használati idő | Meghatározza az üzemórák számát |
| Éves használati napok száma | Az éves energiaigény kiszámításához szükséges |
| Áramdíj | A fogyasztás költségének meghatározásához kell |
| SEER/SCOP érték | A készülék hatásfokát mutatja |
Egyszerű fogyasztási képlet
A klímák fogyasztását teljesítményük (kW) és napi használati idejük (óra) alapján lehet megbecsülni.
A számítás alapja:
energiafogyasztás = felvett villamos teljesítmény × használati idő
költség = energiafogyasztás × áramdíj
Példa a számításra: Tegyük fel, hogy egy 3,5 kW-os klímát napi 5 órán keresztül használunk.
Ha ezt megszorozzuk a havi használati napok számával (pl.
Az áramszolgáltatótól függően az áram díja kb. 40-70 Ft/kWh.
Becsült éves költség: 0 Ft
Példaszámítás egy 3,5 kW-os klímával
Vegyünk alapul egy 12 000 Btu/h, azaz 3,5 kW-os (3500 W) hűtőteljesítményű nem inverteres (fix teljesítményű, sima "ki-be kapcsolós") régi klímát.
Vegyük úgy, hogy megállás nélkül megy a kültéri egység kompresszora, és osszuk el a klímaberendezés EER-értékével (hűtés üzemi hatékonyság), ami legyen egy jellemző '3,5'-ös érték.
(3500 / 3,5)
Az eredmény: 1000W, azaz 1,0 kWh.
Ezt szorozzuk meg egy 36 Ft-os kilowattóránkénti áramdíjjal.
Tehát, hogy a klíma egy 30-40 m2-es helyiséget megállás nélkül hűtsön, óránként legfeljebb 36 Ft-ba kerülhet.
A gyakorlatban ez akár a harmadánál is kevesebb lehet - hiszen a klímaberendezés érzékeli a beállított cél-hőmérsékletet, és magától ki-be kapcsol.
Egy átlagos hatékonyságú inverteres klíma esetében kb. 3,5 kW hűtőteljesítménnyel számolhatunk.
Ha óránként 1,1 kW-ot fogyaszt, akkor óránként 44 Ft áramdíjjal számolhatunk, ugyanis 1 kW elektromos áram hozzávetőlegesen bruttó 40 Ft.
Ez a fogyasztás egy szélsőségesen magas külső hőmérsékletű nap esetén érvényes, normális hőszigetelés mellett egy 45 m2-es helyiségben.
Most persze mondhatnánk, hogy egy 24 órával, illetve 31 nappal szorozva az már több mint 30.000 Ft havi fogyasztást jelentene, ám a készülék nem fog 24 órán keresztül ezzel a teljesítménnyel üzemelni, hiszen naponta csak rövid ideig igényel ilyen terhelést.
Emellett hiába a nyár, nem minden nap lesz akkora kánikula, hogy a klíma minden egyes nap üzemeljen.
Egy 3,5 kW-os klíma esetén úgy 1000-1100 W/h teljesítménnyel számolhatunk, ami pedig kisebb, mint egy hajszárító fogyasztása.
Miért nem fogyaszt folyamatosan ugyanannyit az inverteres klíma?
Az inverteres klímáknak üzem közben változó a hűtő vagy fűtőteljesítménye, ezáltal villamos teljesítmény / áramfelvétele is - tehát amikor a kültéri egység üzemel, nem számolhatunk állandó csúcsértékkel, de olyan sűrű, és hosszú kikapcsolásokkal sem.
Emellett az inverteres klíma hatásfoka (EER, COP érték) részleges terhelésen megváltozik, jobb lesz!
Ilyen klímával akár 30-40%-ot is megtakaríthat folyamatos üzemnél.
Az inverteres klímák fogyasztása jobb, mint a hagyományos készülékeké, ugyanakkor a hagyományos készülékek között is van "A" energiaosztályú készülék.
Azonban egy inverteres klíma akár 30-40 %-kal kevesebbet fogyaszt, mint egy hagyományos készülék, így érdemes inkább ilyen típusban gondolkozni.
A mai modern készülékek közül az inverteres kompresszorral működő darabok jóval túlteljesítik az „A” energiaosztályt, de a hagyományos készülékek is tartják a „A”, „B”, vagy ritkábban „C” osztálybesorolás kritériumait.
Az EER, COP, SEER és SCOP jelentése
Az az érték, ami a klíma fűtési és hűtési hatásfokát a legjobban jellemzi egy minden esetben kötelezően megadott számérték, aminek COP illetve EER, illetve újonnan a némileg pontosabb SCOP és SEER-érték a neve.
Az SCOP a szezonális hatásfokot mutatja.
Mit jelent az SCOP érték?
Az SCOP a berendezés szezonális hatásfokát mutatja.
Egy SCOP 4,0 értékű készülék azt jelenti, hogy 1 kWh villamos energiából 4 kWh hőt (vagy hűtési teljesítményt) állít elő.
Minél magasabb az SCOP, annál gazdaságosabb a berendezés.
"Épület fűrésére szolgáló külső levegő hőjét hasznosító hőszivattyú fajlagos fűtőteljesítménye enyhe időben 3-4 körüli értéket mutat, elektromos fűtésre ugyanez az érték 1.0.
Fűtésnél az elektromos fűtés hatásfoka lényegében 1,0, míg a hőszivattyús klíma ennél jóval magasabb értéket érhet el.
Hűtésnél (klíma): minél alacsonyabb hőmérsékletre hűtünk, annál többet dolgozik a berendezés.
Például 18 °C tartása lényegesen több energiát igényel, mint 24 °C.
Fűtésnél (hőszivattyú): minél magasabb hőmérsékletre fűtünk, annál nagyobb az energiaigény.
Egy régi, alacsony hatásfokú klíma helyett egy modern, A++ besorolású, SCOP 4,0-ás modell akár 30-40%-kal kevesebb áramot fogyaszthat.
Mi befolyásolja a klíma fogyasztását?
Ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk a klímafogyasztásról, először is tisztáznunk kell, hogy mitől is függ egy klímarendszer fogyasztása.
- A készülék típusa: hagyományos vagy inverteres működésű klímaberendezésről van szó: ez egy lényeges kérdés, ugyanis a modern készülékek fogyasztása manapság, már lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos készülékeké
- A készülék minősége és hatásfoka: EER, SEER, COP és SCOP értékek: ez is egy fontos szempont.
- A helyiség adottságai: a helység adottságai (hőtermelő eszközök stb.)
- A külső és belső hőmérséklet különbsége: a környezeti és a belső hőmérséklet különbsége
- Az épület szigeteltsége: amikor, hűtés-fűtés a téma, az ingatlan szigetelése lényeges kérdés.
- A rendszer méretezése: megfelelően méretezett-e a klímarendszer.
- A készülék állapota: a készülék tisztasága, karbantartottsága.
- A használati beállítások: a célhőmérséklet, az üzemmód és a használati idő.
Bár egyformának tűnhetnek a készülékek, és sokan csak az árukban látják a különbséget, de a minőség és hatásfok szempontjából is lényeges eltérések mutatkoznak a készülékek között, ami pedig befolyásolja a fogyasztást.
Érthető tehát, hogy egy alapvetően hűvösebb szoba lehűtése kevesebb energiába kerül, mint egy alapvetőn fullasztóan meleg helyiségé.
Ez nem is csoda, hiszen már fűtés szempontjából sem mindegy, hogy az adott lakás vagy ház mennyire tudja megtartani a meleget.
Ez a klíma szempontjából is ugyanígy működik, ha rossz a szigetelés, akkor nyáron kvázi az utcát fűtjük.
Ha túl kicsi teljesítményű készüléket választunk, a klíma folyamatosan maximális terhelésen működik, nem hűti le megfelelően a helyiséget, és gyorsabban elhasználódik.
A megfelelő klímaméret meghatározása
A klíma teljesítmény meghatározásának alapja a helyiség térfogata (m³), amit az alapterület (m²) és a belmagasság (m) szorzataként kapunk meg.
A megfelelő klíma kiválasztásának legfontosabb lépése a pontos méretezés.
Sokan csak a négyzetmétert veszik figyelembe, pedig a valós hűtési igényt a térfogat, a belmagasság, a szigetelés, a benapozás és a hőterhelés is jelentősen befolyásolja.
A szükséges telejesítmény kiszámításához, a klíma méretezéséhez számos tényezőt kell figyelembevegyünk.
Ezek közé soroljuk főként a szoba légterének nagyságát, a szigetelés vastagságát, a nyílászárók és üvegfelületek mennyiségét és minőségét, illetve a helyiség tájolását.
A fűtéskorszerűsíteni kívánt légtér kiszámításához a szoba alapterületét kell megszorozzuk a belmagassággal (négyzetméter x méter = légköbméter).
Gyakori kérdés, hogy mekkora klíma szükséges egy nappaliba vagy hálószobába.
Átlagos belmagasság (2,6-2,8 m) esetén az alábbi iránymutatás használható:
| Helyiség alapterülete | Javasolt hűtőteljesítmény |
|---|---|
| 20 m² | kb. 2,0-2,5 k |
| 25-30 m² | kb. 2,6-3,5 kW |
| 35-40 m² | kb. |
Fontos azonban, hogy ezek csak tájékoztató értékek.
Átlagos belmagassággal és körülményekkel gyakran 2,6-3,5 kW közé esik a javaslat.
Mert a klíma a levegő térfogatát hűti/fűti.
A túlméretezés rövid ciklusú működést, gyengébb párátlanítást és felesleges beruházási költséget okozhat.
Sokan hiszik, hogy vesznek egy falra szerelhető klímaberendezést, és ezzel meg is vannak, lehet hűteni a helyiséget.
Pedig pontos számolás és mérés előzi meg egy rendszer telepítést, hiszen fontos, hogy az adott helyiségekbe milyen teljesítményű eszköz kerüljön, hiszen ha túl kicsi, akkor a fogyasztás az egekbe ugorhat.
Hiába járatod csúcsra a klímát, még mindig meleg van.
Alulméretezték a klímát.
Mivel a kisebb teljesítményű klímák kevésbé drágák, elég nagy a kísértés, hogy az ember a kisebbet vegye.
Csak aztán lehet, hogy kiderül hogy éppen túl kicsi lett, és hiába a klíma, izzasztó a meleg odabenn.
Ilyenkor hővédő ablakfóliával gyakran meg lehet menteni az egész helyzetet.
A különböző üzemmódok fogyasztása
A klímák különböző üzemmódokban eltérő mennyiségű áramot fogyasztanak.
A legtöbb klímát hűtésre használjuk a nyári hónapokban.
Sok modern klíma fűtésre is használható, ami különösen a tavaszi és őszi időszakban lehet hasznos.
A ventilátor üzemmód használja a legkevesebb áramot, mivel ilyenkor a készülék nem hűt és nem fűt, csak a levegőt keringeti.
Az ECO mód segít csökkenteni az energiafogyasztást azáltal, hogy optimalizálja a működést.
Ebben a módban a klíma nem hűt vagy fűt, csak a levegőt keringeti a helyiségben.
A párátlanítás során a klíma hűtési ciklusokat végez, de nem csökkenti jelentősen a hőmérsékletet.
Ha nagyon alacsony hőmérsékletre állítjuk a berendezést, például 18-20 °C-ra, akkor hosszabb ideig és nagyobb teljesítménnyel kell működnie.
Hűtésnél az alacsonyabb, fűtésnél a magasabb célhőmérséklet növeli az energiaigényt - minden 1 °C eltérés az alaptól ~4% fogyasztásváltozást jelent.
Standby és kiegészítő fűtések fogyasztása
Standby fogyasztás.
A beltéri működik csak.
Fűtőszálak a kültériben.
Hideg időjárás esetén hőfokra aktiválódnak a kisegítő fűtések (karter vagy karter + csepptálca levolvasztó) 50 - 150W.
A fogyasztásért a kompresszor igazán a "felelős".
Fűtő klímák esetében a kültéri egység időnként leolvasztási ciklust végez, amely szintén befolyásolja az energiafelhasználást.
Klíma használata fűtésre
Amennyiben fűtésre használod a klímát, a hatékonysága változni fog, attól függően, hogy mennyire van hideg kint.
Sajnos minél hidegebb van kint, annál gyengébb lesz a klíma fűtési hatásfoka.
Ez még egy fűtésre optimalizált klíma esetében is így van.
Kezdetben hűtésre találták ki a légkondicionálókat, azonban az utóbbi években elterjedt inverteres klímák kiváló fűtési hatásfokkal (SCOP értékkel) és komfortosan tudják a lakásunkat felfűteni, kiválóak fűtéskorszerűsítésre.
Általános tévhit, hogy a készülékekben fűtőszál melegíti a levegőt és ugyanolyan gazdaságtalan a működtetésük, ugyanolyan sok áramot fogyasztanak, mint a hagyományos hősugárzók, azonban ez nem így van.
A fűtő klíma egy hőszivattyú, ami klímagáz halmazállapotának változtatásával bent meleget és kint hideget csinál.
A fűtő klímák SCOP értéke azt mutatja meg, hogy 1 kilowatt (kW) elektromos energiából hány kilowatt fűtési energiát tudnak előállítani.
A hagyományos elektromos fűtési rendszereknél (hősugárzó, infra panel, norvég panel, fűtőszőnyeg stb.) 1 kW elektromos energiából jó esetben 1 kW hőenergia lesz.
Ezzel szemben a hőszivattyúk és a modern fűtő klímák működési elvükből adódóan több, mint négyszer energiahatékonyabbak (SCOP érték), negyed annyi energiából fűtik fel lakásunkat.
A klímarendszerek könnyen kialakítható és üzemeltethető, kis bekerülési költségű, hamar megtérülő fűtéskorszerűsítési befektetések.
Kiemelkedő energiahatékonyságuk miatt gazdaságosan lehet fűteni segítségükkel, hiszen a hagyományos elektromos fűtéshez képest sokkal kevesebb áramot fogyasztanak, az elszabadult gázárak miatt akár havi tízezer forintokat spórolhatunk fűtő klímákkal.
Ennek köszönhetően a fűtő klímák a fűtéskorszerűsítés legköltséghatékonyabb módját képezik.
Fűtésre optimalizált klímák
Fűtésre optimalizált klímának azokat légkondikat nevezzük, amelyeket kifejezetten úgy terveztek és gyártottak le, hogy kiemelkedő hatékonysággal tudjanak fűteni.
Az ilyen klímák -20 -35 fokos kinti hőmérséklet esetén is gazdaságosan üzemeltethetőek, önálló fűtésre is alkalmasak, folyamatos használatra lettek tervezve.
A fűtő klíma kiválasztása során legfontosabb tényezők a megfelelő teljesítmény és SCOP érték (fűtési hatásfok).
A magasbb SCOP értékű fűtéskorszerűsítésre tervezett légkondicionálók első látásra drágábbnak tűnnek, azonban a nagyobb ráfordított összeget hamar meghálálják.
Hűtésre tervezett társaikkal ellentétben ezekben van karterfűtés és csepptálca fűtés, ezek nagy hidegben tartós fűtésre alkalmasak.
A karterfűtés a kültéri egység kompresszorjában terhelés előtt felmelegíti a megfelelő kenéshez szükséges olajat.
A csepptálca fűtés a kültéri egység kondenzvizének jegesedését gátolja meg, ezzel elkerülve az esetleges jégkárokat.
A fűtő klímák télen fűtési üzemmódban időnként leolvasztanak,melynek lényege, hogy a kültéri egységük hőcserélőjére ráfagyott levegő párától megszabadulnak, ilyenkor 2-3 percig nem fűtenek.
A beltéri egységek enyhén morajló, 20-25 decibeles hangja (kb. mint egy számítógép) sokak számára az elején zavaró lehet.
A fűtő klímák kényelmi funkciója, hogy okosvezérlésüknek köszönhetően ki-be kapcsolásukat akár a kanapén ülve telefonról irányíthatjuk, napszakra programozhatjuk.
Működési elvüknek köszönhetően gyorsan felfűtik a szobát és rövid időn belül kellemes hőérzetet adnak.
A klíma beltéri egységében található szűrők segítségével javítják a levegő minőségét, kiszűrik a port és polleneket, egyes modellek UV szűrővel elpusztítják a levegőben található baktériumokat és vírusokat.
H tarifa és fűtési költség
A H (hőszivattyú) tarifa a szolgáltató kedvezményes áramszolgáltatása, amely az egész ország területén igényelhető és kifejezetetten klímával és hőszivattyúval történő családi ház fűtéskorszerűsítésre való.
A hagyományos tarifához képest körülbelül 50%-kal olcsóbb, így ugyanazon áramfogyasztásért fél árat fizetünk.
Hátulütője, hogy kizárólag ősztől tavaszig vehető igénybe és csak H tarifa kompatibilis készülékekre igényelhető, amelyek SCOP értéke legalább 3.
Segítségével még kedvezőbb áron lehetséges a fűtésre optimalizált klímák alkalmazása.
A H-tarifa a fűtési szezonban (október 15.
Kedvezményes (limit alatt):bruttó kb.
Limit felett:bruttó kb.
Az adatok tájékoztató jellegűek.
Klíma és gázfűtés költségének összehasonlítása
A klímával és gázzal való fűtés költségének összehasonlítását egy egyszerű példán keresztül szemléltetjük.
Vegyünk két ugyanolyan energetikai tényezőkkel rendelkező épületet, melyek fűtési energiaszükséglete 1000 kWh.
Az első épületet fűtsük egy fűtésre optimalizált split klímával, a másodikat pedig egy hagyományos gázkazánnal.
Annak köszönhetően, hogy ugyanolyan energetikai tényezőkkel bír mindkét épület, a fűtési hőveszteségtől stb. eltekinthetünk.
Az első épület fűtési költsége függ a villamos energia árától és a klíma fűtési hatásfokától (SCOP érték).
Az áram jelenlegi piaci ára 70,1 Ft/kWh.
Vegyünk egy 5,3 kW-os Gree Comfort Pro split klímát, melynek fűtési hatásfoka 4,6 (SCOP).
A példában említett fűtő klíma 1000 kWh leadott fűtési energiát jelenlegi piaci áron (70,1 Ft/kWh áram) 15230 Ft-ból állít elő.
Számolás menete: 1000 kWh * 70,1 Ft / 4,6= 3600/4,6= 15230 Ft.
Megjegyzés:A pillanatnyi fűtési hatásfok függ a környezeti hőmérséklettől, a példa a gyártó által megadott hivatalos értéken alapszik.
A második épület fűtési költsége függ a gáz árától és a gázkazán hatásfokától.
A földgáz jelenlegi piaci ára 747 Ft/ m³ átszámolva 79,2 Ft/kWh.
Vegyünk egy hagyományos gázkazánt, melynek hatásfoka 0,8 (80%).
A gázkazán 1000kWh leadott fűtési energiát jelenlegi piaci áron 99000 Ft-ból állít elő.
Számolás menete: 1000 kWh * 79,2 Ft / 0,8 = 98750 Ft.
A gázszámlán feltüntetett Ft/ m³ átszámolása Ft/kWh-ra az összehasolíthatóság végett:
Ahhoz, hogy össze tudjuk hasonlítani a két fűtési módot, a gázt át kell köbméterből (m³) megajouleba (MJ), majd kilówattórába (kWh) számolni.
A számolást a gáz fűtőértékének változójával végezzük el, amely hazánkban kb. 34 MJ/m³, tehát 34 megajoule (MJ) hőenergia szabdul fel 1 köbméter (m³) gáz elégetésével.
Hogyan csökkenthető a klíma fogyasztása?
Érdemes mérsékelt hőmérsékletet beállítani, ECO módot használni, rendszeresen tisztítani a szűrőket és évente szakemberrel átvizsgáltatni a készüléket.
- Megfelelő készülék kiválasztása: ha klímában gondolkodunk, érdemes utánajárni a klímatípusoknak, és eleve olyat választani, aminek "A" esetleg "A+" az energiafogyasztása.
- Előzetes igényfelmérés: amikor klímarendszer kiépítésben gondolkodunk, szánjunk időt az igények felmérésére, és persze a lakás adottságainak az összeírására.
- Megfelelő rendszer kiépítése: bár sokan a költséghatékony megoldásokat kedvelik, a klímarendszer kiépítésnél inkább a fogyasztás szempontjából próbáljunk spórolni, ne a kiépítés, telepítés költségein.
- Rendszeres tisztítás és karbantartás: mivel a fogyasztást nagyban befolyásolja a készülék állapota, így a rendszeres karbantartást és tisztítást mindenképp végezzük el, hogy ne kelljen többlet költségeket fizetünk a fogyasztásra.
- Megfelelő használat: a klímának nem kell nonstop üzemelni ahhoz, hogy kellemes hőmérséklet legyen a lakásban, emellett az sem szükséges, hogy folyamatosan maximális teljesítménnyel üzemeljen.
Már azzal is spórolhat ha meglévő klímáját rendszeresen tisztítja illetve tisztíttatja, hiszen az eldugult szűrők, elkoszolódott hőcserélők akadályozzák a levegő szabad mozgását, ezáltal feleslegesen megnő a klíma üzemideje (illetve túlmelegedik), és csökkent hatásfokkal üzemel.
A poros szűrők csökkentik a légáramlást és növelik a fogyasztást.
Ha túl alacsony a hűtőközeg szintje, a klíma nem működik hatékonyan.
A több év garancia megtartásához a klímagyártók évenkénti karbantartást írnak elő (kb. 10-15 ezer Ft/év).
Egy megkímélt, keveset futott kocsival jóval kevesebb, mint egy széthajtott raliautóval, hiába egyidősek.
Így van ez a klímával is.
Ha nem kell csúcsrajáratni, minden mozgó rész jobban fogja bírni a légterelőtől a ventillátorcsapágyig.
Egy-egy alkatrészt cseréni egész drága lehet, meg persze sokszor van kiszállási díj, gázfeltöltés, és az egészet intézni is kell.
Bátran kijelenthetem, hogy ahol jól méretezett klíma van; nem nyitott ajtók-ablakok mellett, és nem irreális célhőmérséklettel használják, nem csak napi 1-2 órát, ott kellemesen csalódnak amikor megjön a villanyszámla.
Villamos teljesítmény, meddő teljesítmény és VA
Természetesen a klímáknál is van meddő teljesítmény, a "cos φ" 0,88 lehet pl.
A meddő teljesítményhez tartozó fogyasztást lakossági felhasználóknál nem számlázzák ki (ezért is nincs benne a köztudatban).
Méretezésnél (például napelemes rendszer kapacitás kalkulálásakor) viszont számításba érdemes venni.
A W (Watt) mértékegység valójában csak a hasznos teljesítményt jelenti, az összteljesítményfelvétel valódi mértékegysége "VA", azaz Volt-Amper.
Mikor érdemes régi klímát modernebbre cserélni?
Sokan gondolkodnak azon, vajon megéri-e lecserélni a régi klímaberendezést.
A válasz: igen, ha hatékonyabbat, csendesebbet és takarékosabbat szeretne.
A mai modern inverteres klímák nemcsak gyorsabban hűtenek és fűtenek, hanem jelentősen kevesebb áramot fogyasztanak, és környezetbarátabb hűtőközeggel működnek.
Ha a készüléke 8-10 évnél idősebb, hangos, gyakran meghibásodik, vagy érezhetően nem teljesít úgy, mint régen - akkor valószínűleg jobbra is van lehetőség.
Egy új klíma nemcsak komfortot, de hosszú távon megtakarítást is jelenthet.
Gyakori tévhitek a klímafogyasztásról
Számos cikk foglalkozik a klímafogyasztás témájával, ám még mindig nagyon sok a tévhit, és az úgymond cikkírói ferdítés.
Emiatt pedig rengeteg olyan téves adat tartja még magát mind a mai napig, ami miatt sokan lebeszélik magukat a klímakészülékről, mert már előre rettegnek, hogy a fogyasztás vagyonokat visz majd el.
Akinek van klímája, és használja is rendszeresen, azok persze pontosan tudják, hogy a havi 15.000-20.000 Ft plusz költség egy nagyon komoly csúsztatás.
Azt természetesen senki sem vitatja, hogy egy klíma igen is hatással lesz az áramfogyasztásra, azt azonban mindenképp érdemes tudni, hogy fajtától és típustól is rengeteg függ.
Egyik online magazin cikkében például több mint 40%-os többlet energiafogyasztásról beszélnek a klímakészülékekkel kapcsolatban, ami a felhasználók nézete szerint erős túlzás.
Ám mivel egy neves lapban jelent meg az ominózus adat, sokan el is fogadják, mondván, biztosan így van.
Számos ilyen, és ehhez hasonló téves, vagy túlzó adat található a neten, melyek nem fedik a valóságot.
Azok a rémhírek, melyek 15.000 Ft havi plusz költségekről vagy 50-60 %-os növekedésről szólnak, ugyan nem teljesen alaptalanok, viszont azt is érdemes ilyenkor megfigyelni, hogy milyen típusú klímáról van szó, és hogy az illető hogyan használta.
A mai modern berendezések már jóval energiatakarékosabbak, mint a régi készülékek, így ezek a nagyobb összegek leginkább azokra vonatkoznak.
Használati tapasztalatok és becslések
Amikor a klímafogyasztás témája felmerül, érdemes utána járni, hogy mit mondanak a felhasználók.
Ezek a vélemények sem adnak persze mindig reális képet, hiszen a negatív tapasztalatokat az emberek szívesebben osztják meg, mint a pozitívokat.
Ugyanakkor érdemes ezekre is odafigyelni, hiszen a felhasználó gyakorlatban tapasztalja meg, hogy mennyit is fogyaszt az adott típusú klíma.
"Saját tapasztalat alapján egy átlagos lakásban egy darab működő klímával 6.000-8.000Ft/hó a villanyszámla növekedés tapasztaltam.
Ez nyáron, 2-3 hónapot tekintetében nézve intenzívebben használat esetén 20-25.000Ft/szezon költség volt."
"Nálunk a klíma hozzávetőleg 12 órát üzemel, ami 44 Ft/óra díjjal számolva napi 500 Ft."
Helyi méretezési és telepítési szempontok
A kalkulátor különösen hasznos Gyál, Budapest és a környező települések ingatlanjaihoz (Vecsés, Halásztelek, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, XX., XXI., XVIII. kerület stb.).
Gyors és egyszerű használat.
Szakmai alapú számítás.
Azonnali kW ajánlás.
Segít elkerülni a túlméretezést és alulméretezést.
Amennyiben Gyál vagy Budapest környékén keres megbízható klímaszerelőt, a KlímaRendelő csapata segít a megfelelő készülék kiválasztásában és szakszerű telepítésében.
tags: #klima #fogyasztas #kalkulator