Az elromlott mosógép vagy a kilazult lefolyócső rövid idő alatt jelentős vízkárt okozhat a saját lakásban, társasházban pedig akár az alsó szomszéd mennyezete, fala, padlója és ingóságai is elázhatnak. A legfontosabb, hogy minél előbb azonosítsuk a beázás forrását.
Egyszerűbb a dolgunk, ha a forrás könnyen beazonosítható - például kiöntött a mosógép -, de ilyenkor is jó tudni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy kártérítést kaphassunk. A csőtörés és az egyéb vízkárok a leggyakoribb lakásbiztosítási káresemények közé tartoznak, társasházakban ráadásul gyakori probléma, hogy a beázás forrása egy másik lakónál van.
Hogyan okozhat beázást egy elromlott mosógép?
A leggyakoribb, hogy az automata mosógép csöve kicsúszik a kádból és a mosógép a padlóra engedi a vizet. Minden mosógéphez van/volt egy műanyag eszköz, amit a lefolyócső végére kellett pattintani. Ettől kampós lett, és be lehetett akasztani a kád szélébe. Néha/gyakran ez leesett a helyéről.
Ma már, ha építenek egy házat, vagy felújítanak, akkor a mosógépnek csinálnak szennyvíz bekötést. Egy meghibásodott mosógép, mosogatógép vagy kilazult lefolyócső könnyen okozhat vízkárt.
Az elromlott mosógép miatt kialakuló beázás nem feltétlenül csőtörés. A kifolyó víz származhat a készülék belső meghibásodásából, a bekötőcső repedéséből, a lefolyócső kicsúszásából vagy a lefolyó dugulásából is.
A dugulást a legtöbb esetben az okozza, hogy valamilyen tárgy kerül bele. Ez azután megakad valahol, leszűkíti a keresztmetszetét, és kész is a dugulás.
Ha a mosógép lefolyója nem tudja megfelelően elvezetni a vizet, a víz visszafolyhat, túlcsordulhat, és eláztathatja a fürdőszoba vagy a mosókonyha padlóját. Társasházban a víz a födémen keresztül az alsó lakás mennyezetén és falain is megjelenhet.
A beázás felismerhető jelei
A plafonon és falakon megjelenő nedves, sárgás-barnás foltok, a penészesedés, a dohos szag, a repedező vagy leváló vakolat mind arra utalnak, hogy az ingatlanban beázás történt.
Amíg egyes beázások lassan, akár napok alatt jelentkeznek, más esetekben a víz intenzívebben áramlik.
A mosógép meghibásodásakor a beázás forrása sokszor egyértelmű: a készülék körül víz áll, a lefolyócsőből víz folyik, vagy a mosógép működésével egy időben jelenik meg a nedvesedés. Máskor azonban a víz már továbbterjedt, és nehezebb meghatározni, hogy pontosan honnan érkezik.
A falak vizesedése esetén gondolhatunk csőtörésre, ám ha nem vagyunk biztosak az okban, mindenképp hívjunk szakembert ennek megállapítására.
Azonnali teendők elromlott mosógép esetén
1. Áramtalanítsuk a lakást
Ha azt tapasztaljuk, hogy valahonnan folyik a víz, az első és legfontosabb teendő áramtalanítani a házat, majd pedig megkeresni a víz forrását, és minél hamarabb elzárni azt.
Amennyiben intenzív beázással van dolgunk, az első és legfontosabb, hogy elhárítsuk a közvetlen veszélyt, és megelőzzük a további károkat.
Az elektromos készülékeket, hosszabbítókat és egyéb áram alatt lévő eszközöket ne érintsük meg vizes kézzel. Ha a víz elektromos csatlakozók, kapcsolók vagy elosztók közelében van, biztonságos helyről kapcsoljuk le az áramot.
2. Állítsuk le a mosógépet és zárjuk el a vizet
Ha a probléma a saját lakásunkból ered, célszerű a teljes lakásban elzárni a vizet.
Ha a mosógép még működik, állítsuk le, majd zárjuk el a készülékhez tartozó vízcsapot. Ha ilyen külön elzáró nincs, zárjuk el a lakás főelzáróját.
Ha a beázást csak napokkal vagy hetekkel később vesszük észre, az észlelést követően szintén gondoskodjunk a víz elzárásáról.
3. Mentsük, ami menthető
Vigyük biztonságos helyre a veszélyeztetett bútorokat, elektronikai eszközöket és egyéb értéktárgyakat.
Amennyiben a víz megállíthatatlanul áramlik, azonnal áramtalanítsuk a lakást, zárjuk el a vizet, és ha látszik a forrás, próbáljuk meg egy lavórral vagy néhány törölközővel útját állni.
Próbáljuk megállítani a további víz bejutását, a további károk keletkezését, a jelenlegi kár növekedését például vödröt teszünk alá, letakarjuk fóliával, kicseréljük az elrepedt cserepet.
A kárenyhítés során azonban ne veszélyeztessük a testi épségünket, és ne végezzünk elektromos vagy magasban végzett javítást megfelelő szakértelem nélkül.
Beragadt mosógép ajtó kinyitasa
Mi a teendő, ha az alsó szomszéd lakása ázik el?
Ha te vagy az, aki eláztatta az alsó szomszédot, és bebizonyosodik, hogy a lakásodon belül van a probléma oka, anyagi felelősséggel tartozol az okozott károkért - és ahogy a fenti példákból láthatod, minden érintett felet rengeteg kellemetlenségtől kímélhetsz meg, ha együttműködsz.
A felelősség elsősorban attól függ, hogy a meghibásodás hol keletkezett.
Ha a mosógép meghibásodása, a bekötőcső sérülése vagy a lefolyócső kicsúszása a saját lakásban történt, a kár oka jellemzően a lakáson belül található. Ilyenkor a saját lakásban keletkezett károkra a saját biztosítás, az alsó szomszédnál keletkezett károkra pedig a felelősségbiztosítás nyújthat fedezetet, ha a szerződés ezt tartalmazza.
Alapesetben a beázáskárt a károkozó félnek kell rendeznie: amennyiben a szomszéd rendelkezik felelősségbiztosítás fedezetet is tartalmazó lakásbiztosítással, a biztosító fogja átvállalni a kárösszeget.
Arra mindig figyeljünk, hogy a megkötött lakásbiztosítás tartalmazzon felelősségbiztosítást is - ez az, ami az általunk másoknak okozott károkra is fedezetet nyújt.
Mi a teendő, ha a felső szomszéd miatt ázik be a lakás?
Áztat a felső szomszéd? Képzeld el, ahogy hazaérve meglátod, hogy a plafonon egy kisebb-nagyobb vízfolt keletkezett, rosszabb esetben csöpög a víz a falakon, vagy akár a padló is elázott.
Ha van feletted szomszéd, sajnos nagy eséllyel az ő lakásában van a baj forrása, ezért első körben természetesen vele kell felvenned a kapcsolatot.
Ha azonban a víz a szomszédos vagy a felettünk lévő lakásból szivárog, a helyzet már sokkal összetettebb.
A káreseményt azonnal jelezni kell az érintett szomszédnak, majd a közös képviselőnek és a gondnoknak, főleg, ha csőtörésre gyanakszunk.
Családi házban ez valamivel egyszerűbb, ám társasházban problémásabb lehet: ha a szomszédban van a probléma forrása, ám a lakókat nem találjuk otthon, vagy ha az épület ázott be, fel kell hívnunk a közös képviselőt, aki segíthet a kárenyhítésben.
Ha a szomszéd nem tartózkodik otthon, vagy nem sikerül vele kapcsolatba lépni, érdemes a közös képviselőhöz fordulni.
Egy önmagában is kellemetlen helyzetet még rosszabbá tehet, ha a beázást okozó fél nem együttműködő, vagy nem elérhető, mert például külföldön él - ilyenkor hosszas huzavona kezdődhet.
Dokumentáljuk a beázást és a károkat
A beázás észlelését követően érdemes azonnal dokumentálni a károkat.
Készítsünk fényképeket, videófelvételeket a beázott falakról, mennyezetről, padlóburkolatokról, bútorokról és minden egyéb érintett ingóságról.
A felvételek lehetőleg több szögből készüljenek, és mutassák meg a károsodás mértékét is.
Ha sikerült megelőzni a további károkat, készítsünk fényképeket a szobáról, az elázott tárgyakról, a falról - tehát mindenről, ami a káresetben sérült.
Az első ijedség után nagyon fontos, hogy mindent pontosan dokumentáljunk: fotózzuk le a szobá(ka)t, ahol a kár történt, és készítsünk további fotókat azokról az elemekről és ingóságokról, amelyek a víztől károsodtak (pl. szőnyeg, laminált padló, falak).
Jegyezzük fel: szélesség, hosszúság, belmagasság, nyílászárók száma és mérete.
Írjunk össze mindent részletesen: pl. „a nappali 5×4 m-es, festett falakkal és mennyezettel, 2 ablak, 2 ajtó.
A dokumentáció részeként őrizzük meg a mosógép, a cső, a lefolyó vagy a meghibásodott alkatrész fényképeit is. A javítás előtt készült felvételek segíthetnek a hiba és a következmények összekapcsolásában.
Minta a kárbejelentéshez
„Tisztelt Biztosító, szeretném bejelenteni a panel lakásom nappali helyiségének beázását, amely a lapos tető szigetelésen keresztül történt. A nappali festett (diszperzit), mérete 4,5×5,5×2,6m, 4 nyílászáróval. Beázás látszik a mennyezeten és az egyik falon körülbelül 1,5 m2 felületen. Elázott a parketta (laminált) 2 m2 felületen, valamint 1 db szőnyeg 160×60 cm. Csatoltan küldöm a fotókat.
Mosógép okozta kárnál a bejelentésben célszerű feltüntetni a készülék típusát, a használat időpontját, a víz megjelenésének helyét, a meghibásodás észlelésének idejét, valamint azt, hogy milyen kárenyhítő intézkedéseket tettünk.
Kárenyhítési kötelezettség
Ne felejtsük el, hogy károsultként úgynevezett kárenyhítési kötelezettségünk is van.
Ez azt jelenti, hogy a beázás észlelése után törekednünk kell a további károk megelőzésére: el kell zárni a vizet, áramtalanítani kell, meg kell óvni az ingóságokat, és szükség esetén szakembert kell hívni.
Amennyiben nem teszünk meg minden ésszerű intézkedést, a további károkért a biztosító vagy a károkozó felelőssége vitatható lehet.
Lehetőség szerint a biztosítóval történő egyeztetés előtt ne végezzünk olyan helyreállítási munkálatot, amely megnehezítheti a kár okának vagy mértékének megállapítását.
A kárenyhítési munkák dokumentálása ezért különösen fontos: fényképezzük le a kezdeti állapotot, a víz elzárását, a sérült csövet, a mosógépet, a kifolyt vizet és az ideiglenes védekezést is.
Mikor és kinek kell bejelenteni a kárt?
Miután azonosította a forrást, elhárította az azonnali károkat és dokumentálta a helyzetet, haladéktalanul értesítse a biztosítót.
Győzödjünk meg arról, hogy lakásbiztosításunk beázás esetére is védelmet nyújt, majd a fényképek csatolásával minél hamarabb - de maximum az észlelést követő 2 napban - jelentsük be a kárt a biztosítónak.
Az, hogy pontosan melyik biztosítót kell értesítenünk a kárról, számos tényezőtől függ:
- Ha a kár forrása a saját lakásban található, a saját lakásbiztosítónknál kell bejelenteni a kárt.
- Ha a szomszéd lakása okozta a beázást, a szomszéd felelősségbiztosítása rendezheti a kárt.
- Ha a hiba a társasház közös tulajdonában lévő vezetékszakaszon vagy épületrészen keletkezett, a társasház biztosítása is szerepet kaphat.
Ha a beázás forrása nem a közvetlen ingatlanhoz tartozik (társasházak esetén ilyen lehet az ereszcsatorna, a tető, a padlás), a társasházbiztosításunk fedezi a kárunkat.
Ha bebizonyosodott, hogy a szomszédunk áztatta el a lakásunkat, a szomszéd biztosítójánál kell jeleznünk a kárt, annak rendezéséről ugyanis a lakásbiztosításhoz tartozó felelősségbiztosítás gondoskodik.
Abban az esetben, ha a probléma forrása a lakáson belül van, nyugodtan jelentsük be a kárt a saját biztosítónknál, és ne felejtsük el csatolni a korábban készített fotókat sem.
Ha rendelkezik saját lakásasszisztencia biztosítással, érdemes ott bejelenteni a kárt.
Ki felel a mosógép által okozott beázásért?
A felelősség elsősorban attól függ, hogy a meghibásodás hol keletkezett.
Ha a mosógép, annak bekötése, vízcsöve vagy lefolyócsöve hibásodott meg a lakáson belül, a hiba jellemzően a lakáshoz kapcsolódik.
Nem elég azonban ez a biztosítás akkor, ha a beázás forrása saját lakásunkban keresendő: ha nincs saját lakásbiztosításunk, nekünk kell fizetnünk a károk helyreállítását, sőt, ha a szomszéd lakása is miattunk ázik el, az ő kárait is saját zsebből kell megtérítenünk.
Ezért fontos kihangsúlyozni, hogy a társasházban élőknek is elengedhetetlen a saját lakásbiztosítás, ugyanis így kár esetén nem kell aggódnunk az anyagiak miatt.
Akár az ingatlanban laksz, akár kiadod azt, vagy üresen áll, elengedhetetlen egy lakásbiztosítás, amely tartalmaz felelősségbiztosítás fedezetet is - utóbbi pontosan az ilyen esetekben nyújt anyagi segítséget.
Mikor fizet a társasház biztosítása?
Amennyiben a károkozás oka a társasház közös tulajdonában álló vezetékszakaszon vagy épületrészben található, a társasház és annak biztosítása is szerepet kaphat a kárrendezésben.
Ha a hiba forrása a közös falakban futó fővezetékek károsodása, a kárt a társasház biztosítása fogja fizetni - a kárbejelentést akár te is megteheted, amennyiben tudod a társasház szerződésének kötvényszámát.
Társasházaknál felmerülhet a kérdés, hogy vajon kinek kell bejelenteni a vízkárokat.
A társasházaknak jó esetben van saját biztosítása, így, ha a kár forrása az épülethez köthető - például tető vagy ereszcsatorna megrongálódása miatt -, a társasház biztosítása beázás esetén is fedezi kárainkat, vagy annak egy részét.
Ha a beázást a társasház hibája okozta, a közös képviselőtől és a társasház biztosítójától is kérjünk tájékoztatást a kárrendezés menetéről.
Mi történik, ha a szomszéd vitatja a felelősséget?
Előfordulhat, hogy a szomszéd vitatja a felelősségét, vagy nem hajlandó intézkedni a probléma megszüntetéséről.
Ha a szomszéd nem ismeri el a károkozást, nagyon fontos, hogy a te oldaladon mindent megfelelően dokumentálj, amihez hasznos egy szakember által kiállított jegyzőkönyv, és elengedhetetlen a közös képviselő közreműködése.
Ilyen esetben érdemes a közös képviselő segítségét kérni, és hivatalos jegyzőkönyvet készíttetni a káreseményről.
Jelentősebb vagy vitatott káresemény esetén szóba jöhet közjegyzői ténytanúsítás is.
A közjegyző ilyenkor rögzítheti a káresemény tényeit és a helyszíni állapotot, amely később bizonyítékként szolgálhat.
Ha a vita már a károk okára vagy a felelősség kérdésére is kiterjed, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő kirendelése is kérhető a jogszabályi feltételek fennállása esetén.
Ha a hiba egyértelműen a szomszéd felelőssége, és nincs lakásbiztosítása vagy egyáltalán nem együttműködő, sajnos nem marad más, mint a jogi út - első körben próbálkozhatsz egy ügyvédi felszólítással, amelybe akár a közös képviselőt is bevonhatod, ugyanis a társasház állagmegóvása közös érdek.
Ha ez sem vezet sikerre, indíthatsz birtokvédelmi eljárást a hegyi jegyzőnél: ehhez össze kell gyűjtened minden rendelkezésre álló bizonyítékot, fotót, videót, számlát, levelezést, és részletesen össze kell foglalnod a helyzetet, valamint meg kell fogalmaznod az eljárás célját - jelen esetben azt, hogy a szomszéd vállalja a javítás és az eredeti állapot helyreállításának költségeit, amely törvényi kötelezettsége.
Milyen biztosítás fedezheti az elromlott mosógép okozta kárt?
Mivel a beázást több különböző káreset is okozhatja, ezért olyan lakásbiztosítást kell kötnünk, amely ezeket magában foglalja.
Vannak olyan ajánlatok, amelyeknek az alap csomagjai is fedezetet nyújtanak a vízkárokra, ám különféle kiegészítő szolgáltatásokkal teljesebbé tehetjük a védelmet, így egy bizonyos limitig például az elfolyt víz értékét is megtérítheti a biztosító.
Ne feledjük, hogy az ingatlanbiztosítások csak a beázás épületben okozott kárait térítik meg, ezért különösen fontos, hogy ingóságbiztosítást is kössünk értéktárgyainkra, ugyanis egy vízkár esetén ezekben is kár keletkezhet.
A beázás általában alap biztosítási esemény az MFO (Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás) szerződésekben, de sok más biztosítási szerződésben is megtalálható.
Ezek a biztosítási esemény mind-mind okozhatnak beázást, de az ezek miatt történt beázásokat a biztosítók nem “Beázás” biztosítási eseményként kezelik, hanem az adott biztosítási eseményen belül.
Viharkárban történt beázás (amikor van tetőfedés sérülés) az továbbra is vihar biztosítási esemény.
Ha csőtörés miatt ázik be a lakás vagy annak egy része, abban az esetben Csőtörés, vízkár marad a biztosítási esemény, nem beázás.
Az, hogy mennyit fizet a biztosító beázásra, attól is függ, hogy milyen esemény idézte elő ezt a káresetet, milyen mértékű károk keletkeztek, illetve milyen hamar észleltük és előztük meg, hogy a víz további problémákat okozzon.
Épületkárok és ingóságkárok
Az ingatlanbiztosítások csak a beázás épületben okozott kárait térítik meg, ezért különösen fontos, hogy ingóságbiztosítást is kössünk értéktárgyainkra, ugyanis egy vízkár esetén ezekben is kár keletkezhet.
A kárrendezés során különbséget tehetnek a falak, mennyezetek, padlóburkolatok, beépített elemek, bútorok, szőnyegek, elektronikai eszközök és egyéb ingóságok között.
A kárrendezés szabályai alapján amennyiben a helyiségben minden fal és a mennyezet is például festett (azaz homogén kivitelű) abban az esetben ha csak 1 fal vagy csak a mennyezet károsodik csak az érintett falsík károsodása számolható el, de annak egész felülete azaz a teljes falsík.
Amennyiben a mennyezet és még egy oldalfal vagy 2 oldalfal ázott, abban az esetben az egész helyiség helyreállításának elszámolása megtörténhet.
Nem homogén felület képzésű helyiségek esetén külön-külön veszi a biztosító az eltérő felület képzéssel ellátott falsíkokat és csak azokat számolja el, mely alapján értékeli a kárt, és dönt a térítés mértékéről.
Mikor nem térít a biztosító?
És mindezekhez a legfontosabb: hirtelen váratlanul fellépő károsodás, azaz hirtelen, váratlanul történő beázás (egyszeri) számít beázásnak.
Az teljesen kizárt amennyiben folyamatosan ázik valamely épület szerkezeti elemünk például egy nem megfelelő szigetelés miatt.
Fontos viszont, hogy mindig jelentkeznie kell a friss beázásnak és, ha csak a penész látható azt a biztosítás nem téríti meg.
A penészesedés ugyanis abszolút kizárási ok.
A szigetelési hibából eredő beázások sok esetben nem tartoznak a térített károk közé, különösen akkor, ha a nedvesedés tartós karbantartási vagy kivitelezési problémára vezethető vissza.
A penész kialakulásához nagyon sokszor a hőhíd vezet.
A hideg és a meleg találkozásánál pára keletkezik és ez ilyenkor a fal belső oldala.
A másik oka a penésznek a műanyag nyílászárók megjelenése.
Ugyanis ezek annyira jól zárnak, hogy minden pára megmarad, mert zárt ajtó-ablaknál a ház nem szellőzik.
A biztosító a kár okának javítását sem feltétlenül téríti meg, még akkor sem, ha a beázásból eredő következményi károkra fedezetet nyújt.
Az all risks biztosítások sem fizetik ki a beázás okának a javítását, hacsak az nem váratlan, előre nem látható volt.
Csőtörés vagy mosógép-meghibásodás?
A biztosítási esemény meghatározásánál fontos különbséget tenni a csőtörés, a vízkár, a beázás és a felelősségi kár között.
Ugyanakkor ez nem csőtörés.
Ha a mosógép belső alkatrésze hibásodik meg, vagy a készülékből folyik ki a víz, az nem feltétlenül minősül csőtörésnek. Ha a bekötőcső vagy a lakás vízvezetéke reped meg, más feltételek lehetnek irányadók.
Ha a családi háznál a tetőtérben van a csőtörés, akkor beázik a földszint.
Ugyanakkor, ha a csőtörés a biztosított ház, lakás falában, vagy padlójában van, akkor is beázik, legfeljebb az felázásnak nevezzük.
Szakember és műszeres bemérés
A beázás megszüntetéséhez először a probléma okát kell feltárni.
Csőtörés vagy repedés esetén általában falbontás és a hibás szakasz javítása szükséges.
Régen volt is arra jó pár példa, hogy a beázás felderítésére nem volt más megoldás, mint a falak kibontása.
Ma viszont már nem ilyen szörnyű a helyzet.
A csőrepedés bemérés segítségével a probléma pontos helye meghatározható.
A műszeres csőtörés beméréssel akár centiméterre pontosan meghatározható, hogy hol szivárog a víz.
Így szakszerű bontásra csak egy minimális falfelületen kerül sor.
Éppen csak annyi bontásra van ilyenkor szükség, hogy megjavítsa a hibás csőszakaszt a beázás szakértő.
Vagyis, ha korszerű eszközökkel rendelkező beázás szakértőt hívunk, a szerelés és a helyreállítás költsége minimális lesz.
Mindenesetre a csőrepedés bemérése nem csak a költségeket, hanem a javításhoz szükséges idő mennyiségét is lecsökkenti.
Azaz sokkal gyorsabban elhárítható a probléma.
Ha a falaknál jelentkeznek vizes foltok, gyanakodhatunk arra, hogy a szigetelésben vannak olyan rések, ahová befolyik a víz, a téglákon pedig átszivárog és a lakás belsejében köt ki.
Ha bármilyen apró jelét észleli a vizesedésnek, ne halogassa a beázás szakértő hívását.
A falak és a szerkezetek kiszárítása
A beázást követően fontos, hogy a falak, födémek és egyéb szerkezetek teljesen kiszáradjanak.
A rendszeres szellőztetés szinte minden esetben szükséges, de nagyobb kiterjedésű nedvesedésnél érdemes páramentesítő készüléket is használni.
A festést, burkolatcserét és egyéb helyreállítást csak akkor érdemes megkezdeni, amikor a kiváltó ok megszűnt, a szerkezetek pedig megfelelően kiszáradtak.
Ha túl korán kezdjük meg a festést vagy burkolást, a bent maradó nedvesség később újabb foltosodást, leváló vakolatot vagy penészedést okozhat.
Miért fontos az előzménykár dokumentálása?
Előzmény kár esetén, ha már volt beázás korábban az ingatlanban, a biztosító kérhet bizonyító erejű igazolást arról, hogy az előző beázás kiváltó okát megszűntettük, így a jelenlegi beázás kiváltó okának megszűntetését mindenképpen dokumentáljuk fotókkal vagy akár számlákkal is.
Ezért őrizzük meg a mosógép javításáról, a bekötőcső cseréjéről, a lefolyó javításáról, a dugulás megszüntetéséről, valamint az esetleges falbontásról és helyreállításról kiállított számlákat és munkalapokat.
A beázás egyéb lehetséges okai
A beázást számos különböző káresemény okozhatja.
- Az egyik leggyakoribb ok a vízvezetékek meghibásodása.
- Egy apró repedés vagy csőtörés miatt a víz lassan beszivároghat a falakba, majd rövid időn belül látható foltok, vizesedés és penész jelenhet meg.
- Társasházakban gyakori, hogy a beázás forrása nem a saját lakásban, hanem a felettünk vagy mellettünk lévő ingatlanban keresendő.
- A falak, tetők vagy erkélyek szigetelésének meghibásodása szintén gyakori oka a beázásnak.
- Az ereszcsatornák és lefolyók karbantartás hiányában könnyen eltömődhetnek.
- Ha a beázás az épület alsó részein jelentkezik, gyakran talajvíz okozza a problémát.
- Heves vihar vagy hónyomás következtében a tetőszerkezet megsérülhet, ami vízszivárgást eredményezhet.
Tetőfedés és viharkár
Ha a plafon beázását tapasztaljuk, lehetséges, hogy egy heves vihar vagy hónyomás következtében a tetőszerkezet megsérült, ami a víz szivárgását eredményezte.
A szél megbontja a tetőfedést és az itt keletkezett résen az eső akadálytalanul esik be a padlásra.
A vihart mindig a szél erőssége alapján állapítja meg a biztosító.
Régebben 15 m/s (54 km/h) szélerősség volt a határ, ma már inkább 17 m/s (61,2km/h) és 19 m/s (68,4km/h).
A tetőfedés vihar általi megbontása inkább a magastetős épületeknél lehetséges.
A lapostetős épületek beázás kárai már problémásabbak.
Ugyanis viharkárnál ott is szükség van a tetőfedés szél általi megbontására.
De, a lapostető szigetelését általában nem 1-2 m2-en bontja meg, hanem a teljes felületét viszi.
A lapostető beázás nagyon sokszor a szigetelés elhanyagolt állapota miatt következik be.
Hónyomás, felhőszakadás és talajszint
A hónyomás is tud természetesen beázás kárt okozni.
Ez ugye arról szól, hogy a hónyomás miatt sérül a tetőfedés (cserép, pala, esetleg tetőüveg) és az itt bezúduló hó okozza a beázást.
Egyes szerződések meghatározzák a mennyiséget, mások nem.
Ha van határérték, akkor vita esetén érdemes az eső mennyiségét lekérdeztetni.
Sok biztosításnál a felhőszakadásnál ki van kötve, hogy csak a talajszinten áramló víz által okozott károk térülnek.
A felhőszakadásnál is, mint az elöntés károknál általában kikötés szokott lenni, hogy a talajszint alatti padozatú helyiségekben nem fizetik ki a padlón tárolt dolgokat.
Panelrés, szigetelés és ereszcsatorna
Okozhat beázást a tető sérülése, illetve kialakulhat beázás rossz szigetelés miatt is.
Az ilyen típusú beázás megelőzése csak úgy lehetséges, ha szakemberekkel végeztetjük a házunk szigetelését, és nem spórolunk a felhasznált anyagok minőségén.
Aztán okozhat beázást az úgynevezett panelrés.
Ez a régi panelházak elemeinek résnyire történő szétnyílása.
Ha ez megtörténik, sajnos ott is beszivároghat a víz.
Családi házak esetében pedig azt, hogy az ereszcsatorna nem vezeti el csapadékot.
Ha eldugult vagy megrongálódott, az összegyűlt víz nem megfelelő helyen távozik a tetőről, ezáltal áztathatja a falat, ami végül beázást okoz.
A beázás megelőzése
A beázás nem mindig előzhető meg teljesen, de rendszeres karbantartással, a tető, ereszcsatornák és vízvezetékek ellenőrzésével jelentősen csökkenthetjük a kockázatot.
A beázás megelőzése jóval korábban kezdődik.
Vihar után, a tél elvonultával ellenőrizzük, hogy minden cserép a helyén van-e és az illesztésekkel minden rendben.
Amikor észleljük, hogy párásabb a pince a kelleténél - főleg esős idő után -, gyanakodhatunk arra, hogy a talajvíz elkezdett dolgozni az épületen.
Ha panellakásban élünk és vizesedni kezd a külső fal, a panelrés lehetőségét is számításba kell vennünk.
Időközönként ellenőrizzük a mosógép víz- és lefolyócsövét, a csatlakozások tömítettségét, valamint azt, hogy a lefolyócső stabilan rögzítve van-e.
Ne helyezzünk tárgyakat úgy a mosógép mögé, hogy azok feszítsék vagy kihúzzák a csöveket.
A mosógép körüli padló rendszeres ellenőrzése segíthet felismerni a kisebb szivárgást, mielőtt jelentős vízkár alakulna ki.
Ha a vízóra akkor is fogyasztást jelez, amikor nem történik vízfogyasztás, meglehet, hogy csőrepedés van a falakban.
Ha ezt tapasztaljuk, a nagyobb beázás megelőzése érdekében zárjuk el a vizet, és hívjuk a szakértőt.
Asszisztenciaszolgáltatás és gyors segítség
Különösen akkor, ha a falban futó vízvezeték hirtelen megreped, vagy egy csőtörés miatt azonnali beavatkozásra van szükség.
Ilyenkor a gyors segítség életmentő lehet.
Az Europ Assistance Home Care szolgáltatása 0-24 órában elérhető, és azonnali megoldást nyújt háztartási vészhelyzetekben, például víz-, gáz- vagy villanyvezeték-meghibásodás esetén.
A biztosítás fedezi a kiszállást, a felhasznált anyagokat és a szakember díját, így a problémák gyorsan, szakszerűen orvosolhatók, a károk pedig minimalizálhatók.
Az Otthon Védelem lakásasszisztencia biztosítása nemcsak a csőtörés elhárításához biztosít szakembert, hanem a felmerülő költségek megtérítésében is segítséget nyújt.
Hasonlítsa össze partnereink lakásbiztosítási ajánlatait kalkulátorunkkal!