Atfolyó HMV indirekt tároló bekötése: működés, méretezés és fontos szerelési szempontok

Az indirekt használati melegvíz-tároló feladata a használati meleg víz előállítása és tárolása.

Az indirekt használati melegvíz-tároló alapvetően a benne tárolt vizet nem saját fűtőbetéttel, hanem külső hőforrásból - kazánból, hőszivattyúból vagy napkollektorból - melegíti fel, egy beépített hőcserélőn keresztül.

A hőátadás egy hőcserélő spirálon keresztül történik: a fűtési körből érkező meleg víz leadja a hőjét a tartályban lévő használati víznek, anélkül, hogy a két vízkör keveredne.

Amennyiben otthonunkban központi fűtés működik, az indirekt tároló tökéletes megoldás a melegvíz ellátásra.

Mit jelent az atfolyó HMV indirekt tároló?

Az indirekt tárolók kínálatában rengeteg eltérő modell található, amely más-más rendszerigényre és felhasználási szokásra lett tervezve.

Kivitelezés: átfolyós és tárolós megoldás.

Az indirekt tárolók kivitelezése szempontjából két típust különböztethetünk meg: az átfolyós és a tárolós készülékeket.

Az átfolyós elven működő berendezéseknél a hálózati (még hideg) víz a vízvételezés pillanatában halad át a hőcserélőn, ahol a külső hőforrás azonnal felmelegíti azt.

Ebben az esetben nem áll rendelkezésre nagy mennyiségű, előre felmelegített víz, így a rendszer működése erősen függ a hőtermelő pillanatnyi teljesítményétől.

Ehhez képest a tárolós verziók, a hőszigetelt tartályukban előre felmelegített használati meleg vizet őriznek.

A hőforrás a tartály vizét a beépített hőcserélőn keresztül fokozatosan melegíti fel, így a felhasználás pillanatában azonnal rendelkezésre áll.

Az indirekt tároló működési elve

Az indirekt tárolók egy vagy több hőcserélővel vannak felszerelve, amelyeken keresztül a fűtési rendszer meleg vize áramlik.

Ez a víz pedig felmelegíti a tartályban lévő használati vizet, például fürdésre vagy mosogatásra.

A HMV indirekt tároló egy olyan tároló, amelyben a tartály belső felülete korrózióvédelemmel ellátott, ezáltal alkalmas használati víz befogadására.

A csőkígyóban lévő folyadékot például kazánokkal, napkollektorokkal, hőszivattyúval melegíthetjük fel.

Mivel ezek a hőtermelők nem közvetlenül melegítik a használati vizet, hanem közvetett módon, a folyadékon (közvetítőközegen) keresztül, ezért ezeket a tárolókat indirekt tárolóknak hívjuk.

Az indirekt tárolók leginkább egy villanybojlerhez hasonlíthatóak.

Hengeres zománcozott acél tartályok jól leszigetelve.

A víz melegítéséhez energiára van szükségünk.

Az indirekt tárolók egy acélcsőkígyó segítségével fűtik fel a vizet.

A csőkígyóban a fűtési rendszer fűtővize kering, mely átadja hőenergiáját a használati víznek.

A felfűtés elején a kazán forró vize még nagyon hideg vízzel találkozik a tartályban, ezért gyorsan és hatékonyan melegít.

Ez főleg akkor igaz, ha a tartály teljesen „kimerült”.

Az egy- és két hőcserélős tárolók közötti különbség

Az egy hőcserélős modellek egy hőforráshoz csatlakoznak, a két hőcserélős változatoknál viszont egyszerre két hőforrás - például kazán és napkollektor - is beköthető.

Az egy hőcserélős modell egy hőforráshoz csatlakozik.

Egy indirekt tároló kínálhat többféle megoldást is a HMV-előállítására, fűtésére.

Léteznek olyan tárolók, melyek nem csak egy, hanem 2 hőcserélővel is rendelkeznek.

Az egyik hőcserélős csőkígyóra a kazán dolgozik rá, míg a másik csőkígyóra köthetünk alternatív hőtermelő forrást.

Ami lehet egy napkollektoros rendszer, vegyes tüzelésű kazán, de akár egy vízteres kandalló is.

Két hőcserélős indirekt tároló bekötése

A két hőcserélős indirekt tároló ideális választás, ha több hőforrás együttes kihasználásával szeretné optimalizálni a használati melegvíz előállítását.

Ezek a korszerű rendszerek lehetővé teszik például egy kazán és egy napkollektor vagy hőszivattyú párhuzamos működését, így jelentős energiamegtakarítást és magas komfortszintet biztosítanak.

A két hőcserélős indirekt tárolók legnagyobb előnye, hogy egyszerre több hőtermelő berendezéshez is csatlakoztathatók.

• az alsó hőcserélő tipikusan a megújuló energiaforrásra (pl. napkollektor) csatlakozik
• a felső hőcserélő a rásegítő hőtermelőhöz (pl. kazán)

Ha az alsó csőkígyóra kötjük a napkollektorokat, a felsőre a kazánt, akkor kialakítottunk egy szolár hőközpontot.

A két különálló hőcserélő eltérő hőforrásokhoz kapcsolható, ezért a rendszerben az alsó és felső hőcserélő szerepét a teljes hőtermelői rendszerhez kell igazítani.

Az indirekt HMV tároló bekötésének fő lépései

Az indirekt HMV (használati melegvíz) tároló fűtési rendszerbe történő bekötése során több szempontot kell figyelembe venni, hogy a rendszer optimálisan működjön.

1. A tároló kiválasztása

Az első lépés az indirekt HMV tároló megfelelő kiválasztása a szükséges hőígény és a kazán teljesítménye alapján.

A tárolónak elég nagy térfogatúnak kell lennie a szükséges melegvíz igény kielégítésére.

A választás során célszerű figyelembe venni a meglévő, vagy a tervezett fűtési megoldást.

2. Fűtési előremenő ág csatlakoztatása

Fűtési előremenő ág: A kazán előremenő csöve (ahol a fűtött víz kijön) csatlakozik az indirekt tároló hőcserélőjének bemenetére.

3. Fűtési visszatérő ág csatlakoztatása

Fűtési visszatérő ág: A hőcserélőből visszatérő víz a kazán visszatérő csövébe csatlakozik.

4. Használati melegvíz-kimenet

Melegvíz-kimenet: A felfűtött használati melegvíz a tároló felső részén távozik, és innen jut el a vízhálózat különböző pontjaira.

A hidegvízcső a tároló alsó részéhez kapcsolódik, a felmelegített használati melegvíz pedig a tartály felső részéből távozik.

5. Keringető szivattyú és szabályozás

A fűtési körbe célszerű egy keringető szivattyút beépíteni, amely biztosítja a fűtővíz megfelelő áramlását a hőcserélőn keresztül.

Az indirekt HMV tároló hőmérsékletét egy beépített termosztát vezérli.

Ha a tárolóban lévő víz hőmérséklete a beállított érték alá esik, a termosztát jelet küld a kazánnak és a háromjáratú szelepnek, hogy a fűtési rendszer fűtse a tárolót.

Általában elmondható, hogy a tárolóérzékelőt célszerű a csőkígyó felső harmadában elhelyezni, de persze lehet ettől eltérő jó mérési pont is.

Ezért nagyon fontos, hogy a tárolóban hová tesszük az érzékelőt, hiszen ez a viszonyítási hőmérséklet.

Ha a tárolónk hideg, és elkezdjük felfűteni, akkor az egész tároló gyakorlatilag egyenletesen melegszik.

Ez akkor keveredik újra össze, ha a csőkígyónk magasabb hőmérsékletű lesz, mint a felső pont hőmérséklete.

Egyébként csak az alsóbb vízrétegek melegszenek.

Ha a csőkígyó alsó részén helyezzük el a tárolóérzékelőt, akkor ugyan hamarabb indul a vízmelegítés, de ameddig a csőkígyó bemerül, azt a vízmennyiséget egy alacsonyabb hőmérsékletűre keveri.

6. Cirkulációs vezeték

Kiépíthető cirkulációs vezeték, melyben melegvíz kering.

A cirkulációs vezeték elsősorban nagyobb épületben, több vízvételi hely vagy nagyobb távolság esetén lehet fontos, ugyanakkor a cirkulációs rendszer hőveszteségeivel is számolni kell.

Két tárolót sorba köthetünk, ezzel elő- és utófűtő rendszert alakítunk ki.

Az utófűtő lehet elektromos vagy gáztüzelésű forróvíztároló, vagy egy másik indirekt tároló.

Ha a tárolókat nem egymás mellé telepítjük, hanem elvisszük a fogyasztási helyre az utófűtő tárolót, akkor egy kombinált centrális-decentrális melegvíz-szolgáltatást alakítunk ki.

Ebben az esetben nem szükséges cirkulációs vezeték, nem kell számolni az ezen fellépő veszteségekkel.

Biztonsági és szerelvényoldali elemek

A bekötéshez a hőtermelő, a hőcserélő és a használati víz oldalán is megfelelő szerelvények szükségesek.

• Keringtető szivattyú
• Golyóscsap, beépített visszacsapó szeleppel
• Térfogatáram-mérés/beállítás 1-13 l/min
• Biztonsági szelep 6 bar
• Légtelenítő szelep
• Nyomásmérő 0-6 bar
• Töltő-ürítő csap (2 db)
• Tágulási tartályhoz csatlakozás
• rozsdamentes, flex. bekötőcső
• tartó
• Szolár szabályozó

A rendszer időszakos karbantartása elengedhetetlen a hosszú élettartam és hatékonyság érdekében.

A hőcserélő tisztítása és a szivattyú ellenőrzése fontos lépések a fűtési szezon előtt.

Méretezés: mekkora indirekt tároló szükséges?

Az egyik legfontosabb és elengedhetetlen szempont, hogy mennyi melegvízre van szükségünk a háztartásban.

Mekkora térfogatú tárolóra lesz szükségünk?

Ahhoz, hogy meghatározzuk a pontos melegvíz felhasználást, számításba kell vennünk a következőket: függ az épület méretétől, a háztartásban élők számától, a vízigénytől és több kisebb tényezőtől.

A méretezésnél a háztartás létszáma és a napi melegvíz-igény az irányadó: személyenként nagyjából 40-60 liter napi meleg vízzel szokás számolni.

Egy átlagos, 3-5 fős háztartáshoz jellemzően a 200 literes tároló elegendő, rendszeres kádhasználat esetén pedig a 300 literes a biztonságosabb választás.

Egy 4 fős háztartáshoz jellemzően a 200 literes tároló elegendő.

Ha a kádban való fürdés is rendszeres igény, érdemes 300 literes modellt választani.

A tároló nagyságát a legnagyobb vízigény határozza meg.

A túl kicsi tartály gyorsan kimerülhet, míg egy indokolatlanul nagy kapacitású felesleges hőveszteséggel és magasabb beruházási költséggel járhat.

Hőcserélő-felület és hőforrás teljesítménye

A melegvíz-hozamot a csőkígyó mérete és felülete határozza meg.

A tároló méretét a háztartás létszámához és a melegvíz-szokásokhoz igazítsd, a hőcserélők számát és felületét pedig a hőforráshoz.

Az indirekt tároló gázkazánhoz, kondenzációs kazánhoz, pellet- vagy vegyes tüzelésű kazánhoz, hőszivattyúhoz és napkollektoros rendszerhez egyaránt csatlakoztatható.

Indirekt tárolót akkor érdemes választanod, ha már van valamilyen központi hőtermelőd - kazán, hőszivattyú vagy napkollektor -, amelynek hőjét a melegvíz-előállításra is hasznosítani szeretnéd.

Ha később szándékunkban áll megújuló energiával is fűteni a tárolót, akkor már vásárláskor a 2 hőcserélővel ellátott tartályt válasszuk.

Indirekt használati meleg víz előállításra és tárolásra kialakított, 160 liter űrtartalmú tartály (HMV), a tartálytestbe épített 1 db extra nagy hőátadó felületű csőspirál hőcserélővel.

A tartály alacsony állási hőveszteségét az 50 mm vastagságú, kemény PU szigetelés, illetve műbőr külső burkolat garantálja.

A 1,91 m2-es megnövelt felületű és kapacitású hőcserélő spirálnak köszönhetően, az alacsony előremenő víz-hőmérsékletű hőforrásokkal összekapcsolva.

Titán zománc belső felület védelemmel ellátott, használati meleg víz előállításra és tárolásra kialakított tároló (HMV), a tartály testbe beépített 2 db nagy hőátadó felületű csőspirál hőcserélővel.

A tartályba bevezetett nagy hőátadó felülettel bíró, csőspirál alakú hőcserélőkön keresztül a kazán fűtési meleg vize, és más hőforrás, például napkollektor hője is hasznosítható.

Kiemelkedő minőségű, ún. Duplex rozsdamentes acélból készülő 200 liter űrtartalmú indirekt használati meleg víz előállításra és tárolásra kialakított tároló (HMV), a tartály testbe beépített 1 db extra nagy hőátadó felületű csőspirál hőcserélővel.

A 2,6 m2-es megnövelt hőcserélő felületű és kapacitású hőcserélő spirálnak köszönhetően, az alacsony előremenő víz hőmérsékletű hőforrásokkal összekapcsolva.

Fali vagy álló indirekt tároló?

A fali modellek kisebb helyigényűek, kisebb vagy közepes melegvíz-igényhez.

A fali kivitelű indirekt tárolók jellemzően kisebb űrtartalmúak a fal statikai terhelhetősége miatt.

Mivel a vízzel feltöltött tartály jelentős tömeget képvisel, ezért a gyártók ezeknek a modelleknek kapacitását általában olyan tartományban határozzák meg, amely biztonságosan elhelyezhető teherhordó falszerkezeten.

Adja magát, hogy az álló indirekt tárolók nagyobb térfogattal rendelkeznek, ezáltal a kapacitásukban is erősebbek.

Jellemzően családi házak, több fürdőszobás ingatlanok, illetve magasabb használati melegvíz-igény esetén jelentenek ideális megoldást.

Nem elhanyagolható szempont a tárló mérete.

Sokan megfeledkeznek róla, de helyet kell hagyni a tároló bekötésére is.

Kényelmes hozzáférhető helyre kell a tartályt beépíteni.

Korrózióvédelem és tartályanyag

A HMV indirekt tároló olyan tartály, amelynek belső felülete korrózióvédelemmel ellátott, ezáltal alkalmas használati víz befogadására.

A használati vízzel érintkező tartály belső korrózióvédelme fontos szempont a hosszú élettartam és a biztonságos üzemeltetés érdekében.

Titán zománc belső felület védelemmel ellátott, használati meleg víz előállításra és tárolásra kialakított tároló.

Kiemelkedő minőségű, ún. Duplex rozsdamentes acélból készülő 200 liter űrtartalmú indirekt használati meleg víz előállításra és tárolásra kialakított tároló.

Elektromos fűtőbetét és tartalék hőtermelés

Lehetőségeink nem értek véget a két hőcserélős tároló alkalmazással.

A profi indirekt tárolók elektromos fűtőbetéttel is üzemeltethetőek.

Kazán meghibásodás esetén egy beépített elektromos betét pontosan úgy állítja elő a melegvizet, mint egy villanybojler.

Kevésbé gazdaságos elektromos árammal vizet fűteni, de üzembiztonság tekintetében kiváló megoldás.

A tároló közepén elhelyezett elektromos pótfűtés általában szolárrendszerekben használatos a tároló felső felének fűtésére.

Ez nem azt jelenti, hogy a napenergia akkor már csak a tároló felét fűtheti!

A fűtőtest megtáplálása órakapcsolóról történjen, hogy beállíthassuk, mikor működjön.

Nyáron alacsonyabb hőmérsékletre állítsuk (45-55 °C), télen magasabbra (50-65 °C).

A napkollektorok az egész tárolót fűtik, mert ha van bőven napenergia, mire bekapcsolna az elektromos fűtés, már át is léptük a beállítási értéket.

Ha viszont nincs elég napenergia (az év hidegebb része), akkor a tároló alsó felében előmelegítjük a vizet.

Ha a tárolónk tartalmaz még egy csőkígyót a felső részében, akkor tekinthetjük akár úgy is, hogy az előbbiekben leírt felső elektromos fűtés helyett a fűtési rendszer biztosít pótfűtést.

Az indirekt tároló alsó elektromos fűtéssel való ellátása nagyobb odafigyelést igényel, hiszen az a teljes tárolótérfogatot felfűti.

Egyértelműen hasznos például legionella baktérium-mentesítésre.

Órakapcsolóról megtáplálva az állandóan alacsony hőmérsékleten működő tárolót hetente egyszer felfűtjük 65-70 °C-ra.

Rétegtöltés és érzékelőelhelyezés

A rétegtöltésű tároló nem keveri össze a hideg és meleg vizet, ezért gyorsabban ad használható melegvizet.

Ha a tartályban a meleg víz felül, a hideg víz pedig alul helyezkedik el, a felső melegvíz-réteg hamarabb felhasználható.

A tárolóérzékelő elhelyezése meghatározza, hogy a szabályozás mikor indítja el a felfűtést, ezért a mérési pontot a tároló működéséhez és a rendszer szabályozásához kell igazítani.

Indirekt tároló vagy puffertartály?

Az épületgépészeti rendszerek tervezésekor gyakran találkozhatunk az indirekt tároló és a puffertartály fogalmával.

A gyakorlatban sokan egymás szinonimájaként emlegetik őket, tévesen.

Bár mindkét berendezés hőtárolási célt szolgál, feladatuk, működési elvük és alkalmazási területük lényegesen eltér egymástól.

Az indirekt tároló és a puffertartály olyan berendezések, amelyek hőtárolással kapcsolatos feladatot látnak el, azonban eltérő közeggel dolgoznak, más rendszerekhez kapcsolódnak, és különböző műszaki célokat szolgálnak.

Az indirekt tároló feladata

Az indirekt tároló elsődleges feladata a használati meleg víz (HMV) tárolása és előállítása.

A víz felmelegítése nem közvetlen és önálló hőtermeléssel történik - mint egy hagyományos átfolyós vízmelegítő vagy tárolós vízmelegítő esetén -, hanem külső hőforrás segítségével, például kazán, hőszivattyú vagy napkollektor által.

Egy indirekt tároló egyenletes és nagy mennyiségű használati meleg vizet képes biztosítani a hőtermelő tehermentesítése mellett.

A puffertartály feladata

A puffertartály egy speciálisan szigetelt tartály, amely kizárólag a fűtési rendszer vizének tárolásáért felel.

Passzív hőtároló, de emellett aktívan részt vesz a hőelosztásban is, mivel a benne eltárolt meleg vizet, igény esetén visszavezeti a rendszerbe.

Mivel a tároló fűtési vizet tárol, így annak nincs belső korrózióvédelme.

A „vizes” fűtőberendezések (kondenzációs kazán, biomassza-kazánok) közvetlenül rácsatlakoztathatók, nem szükséges hőcserélőt beépíteni.

A kombi puffertárolónál azonban a helyzet pont fordított, a fűtővízben kerül az energia eltárolásra, és ebből állítjuk elő a meleg vizet is.

A tartály alsó részében egy hőcserélő található, amelyre ráköthető a szolárrendszer.

A tartály teljes magasságában végigfut egy flexibilis, rozsdamentes cső a HMV számára.

A HMV tárolt mennyisége 35-40 liter, így a melegvíz-előállítás alapvetően átfolyós jellegű.

Napkollektoros rendszer bekötése

Szintén indirekt tárolóra van szükség a szolárrendszerben is, mivel a hőtermelő nem áll mindig rendelkezésünkre, hiszen a napot nem kapcsolhatjuk be, ha zuhanyozni szeretnénk.

Ha az alsó csőkígyóra kötjük a napkollektorokat, a felsőre a kazánt, akkor kialakítottunk egy szolár hőközpontot.

A szolárkör is működhet, ha a tároló felfűtve kielégíti a napi melegvízigényt.

Ahhoz, hogy az előmelegítés jól működjön napenergiáról, a korábban leírt időzítési, hőmérséklet-beállítási intézkedések ugyanúgy szükségesek.

Hidraulikus és szabályozó elemek: Keringtető szivattyú, Golyóscsap, beépített visszacsapó szeleppel, Térfogatáram-mérés/beállítás 1-13 l/min, Biztonsági szelep 6 bar, Légtelenítő szelep, Nyomásmérő 0-6 bar, Töltő-ürítő csap (2 db), Tágulási tartályhoz csatlakozás, rozsdamentes, flex. bekötőcső, tartó, Szolár szabályozó (3 db szenzor, diff. szabályzás, kazán pótfűtés, fűtésrásegítés, sziv. fordulatszámszab., rendszerhűtés, csöves koll.

Előnyök és gyakorlati alkalmazás

Az indirekt tárolók lehetővé teszik, hogy a fűtési rendszerből származó hőenergiát hasznosítsuk, így kevesebb energia szükséges a víz felmelegítéséhez.

Az indirekt használati melegvíz tartályok ideálisak energiatudatos otthonokba, ahol fontos a különböző hőforrások kombinált kihasználása és az alacsony energiafogyasztás.

A megoldásnak a mai napig tagadhatatlan előnye az egyszerű konstrukció.

Az indirekt tároló egyenletes és nagy mennyiségű használati meleg vizet képes biztosítani a hőtermelő tehermentesítése mellett.

A két hőcserélős indirekt tároló több hőforrás együttes használatát teszi lehetővé, ami különösen napkollektoros, hőszivattyús vagy vegyes tüzelésű rendszereknél lehet előnyös.

Gyártók és rendszerkiegészítők

A Sunsystem két hőcserélős indirekt tárolók kiváló ár/érték arányukkal emelkednek ki.

A Hajdu indirekt tárolók a hazai piacon jól ismert és bevált megoldások, amelyek robusztus kialakításukkal és hosszú élettartamukkal tűnnek ki.

A Megatherm kínálatában nem csupán kiváló minőségű két hőcserélős indirekt tárolókat talál, hanem a teljes rendszer kiépítéséhez szükséges valamennyi kiegészítőt és szerelvényt is egy helyen érheti el.

Ez jelentős előnyt jelent a tervezés és kivitelezés során, hiszen nem kell több beszállítóval dolgoznia.

A gondosan összeválogatott márkák - mint a Sunsystem, Hajdu, Ariston, Bosch és Heizer - biztosítják, hogy minden árkategóriában megbízható megoldást találjon.

Bekötés előtti ellenőrzőlista

• A tároló térfogata feleljen meg a háztartás létszámának és a napi melegvíz-igénynek.
• A hőcserélő felülete és teljesítménye illeszkedjen a választott hőforráshoz.
• Egy hőforrás esetén egy hőcserélős, több hőforrás esetén két hőcserélős modell jöhet szóba.
• Napkollektoros rendszerhez az alsó hőcserélő, kazános rásegítéshez jellemzően a felső hőcserélő használható.
• A fűtési előremenő és visszatérő csövek megfelelően csatlakozzanak a hőcserélőhöz.
• A rendszerben legyen megfelelő keringető szivattyú és szabályozás.
• A használati melegvíz-oldalon legyen biztosított a hidegvíz-bemenet és a melegvíz-kimenet.
• A tartály rendelkezzen korrózióvédelemmel.
• A tároló körül maradjon elegendő hely a szereléshez, ellenőrzéshez és karbantartáshoz.
• A falra szerelt modellt csak megfelelő teherbírású falszerkezetre szabad elhelyezni.
• A tárolóérzékelő helyét a szabályozási igények szerint kell meghatározni.
• A hőcserélő tisztítását és a szivattyú ellenőrzését rendszeresen el kell végezni.

tags: #atfolyo #hmv #indirekt #tarolo #bekotese