A 3,5 kW-os klímánál fontos megkülönböztetni a névleges hűtőteljesítményt az elektromos fogyasztástól. A klímán feltüntetett 3,5 kW jellemzően a készülék névleges hűtőteljesítményét jelöli, nem pedig azt, hogy folyamatosan 3,5 kW villamos energiát vesz fel a hálózatból.
A megfelelően kiválasztott, inverteres 3,5 kW-os split klíma átlagos terhelés mellett nagyjából 0,8-1,1 kWh villamos energiát fogyaszt óránként. Ez 230 voltos egyfázisú hálózat esetén hozzávetőlegesen 3,5-4,8 amper üzemi áramnak felel meg. A tényleges áramfelvétel azonban a készülék típusától, hatásfokától, pillanatnyi terhelésétől, a külső hőmérséklettől és az üzemmódtól is függ.
A 3,5 kW nem 3,5 kW elektromos fogyasztást jelent
Fontos tudni! A klíma megadott teljesítménye (pl. 3,5 kW) nem azonos az elektromos fogyasztással! Egy 3,5 kW-os klíma körülbelül 1,0-1,1 kW áramot fogyaszt óránként, mivel hőszivattyú elvén működik.
A megadott kilowatt érték azt mutatja, hogy a klíma mennyi hűtési vagy fűtési teljesítményt képes leadni. Ez nem az áramfogyasztást jelenti, hanem a hőenergia mennyiségét, amit a készülék mozgatni tud.
A klímaberendezés a felvett elektromos energiánál több hőenergiát képes elszállítani a helyiségből. A hatásfokot többek között a SEER szezonális hűtési mutató jelzi. A teljesítmény és az energiahatékonyság tehát két külön műszaki adat.
Valójában a klíma a hűtőközeg körforgása révén a környezet hőjét mozgatja (hőszivattyú elven működik), így a hatásfoka jóval 1:1 fölötti. Ennek köszönhetően az elektromos felvett teljesítmény tipikusan a névleges hűtőteljesítmény töredéke.
Hány amper egy 3,5 kW-os klíma?
Az áramerősség kiszámításához egyfázisú, 230 voltos hálózatnál az alábbi összefüggést használjuk:
Áramerősség = teljesítmény / feszültség
Ha egy 3,5 kW-os klíma tényleges elektromos felvétele 1,0 kW, akkor:
1000 W / 230 V ≈ 4,35 A
Ha a pillanatnyi felvett teljesítmény 1,1 kW, akkor:
1100 W / 230 V ≈ 4,78 A
| Elektromos felvett teljesítmény | Megközelítő áramfelvétel 230 V-on |
|---|---|
| 0,8 kW | kb. 3,5 A |
| 1,0 kW | kb. 4,35 A |
| 1,1 kW | kb. 4,8 A |
| 1,13 kW | kb. 4,9 A |
Ezért egy 3,5 kW-os klíma átlagos üzemi áramfelvétele jellemzően körülbelül 3,5-5 amper lehet. A készülék maximális áramigénye ennél magasabb is lehet, ezért a kismegszakító és a vezeték méretezését nem kizárólag az átlagos fogyasztás alapján kell meghatározni.
A klíma biztonságos üzemeltetéséhez egy rossz minőségű klímával számolva, vagy egy korszerű, modern klímát túlbiztosítva a névleges teljesítmény kb 40%-a az elektromos teljesítmény igénye.
Ez egy 2,5 kW-os klíma esetében 1 kW-ot jelent. Ez a maximális teljesítménye, amely a valóságban ritkán kerül kihasználásra, hiszen ahogy hűti a helyiséget, és egyre csökken a hőmérséklet, annál kevesebb energiát kell fordítani a levegő lehűtésére.
Miért változik a klíma áramfelvétele?
Az inverteres klímák előnye hűtéskor, hogy a kompresszoruk teljesítménye folyamatosan szabályozható. Indításkor nagyobb teljesítménnyel (és fogyasztással) hűtenek, majd ahogy elérik a beállított hőfokot, visszavesznek a teljesítményből, és csak annyit dolgoznak, amennyi a hőmérséklet szinten tartásához szükséges.
Így elkerülik a régi ki-be kapcsolós (fix fordulatszámú) klímák gyakori ki-be kapcsolgatását, ami energiaveszteséggel járt.
A klíma nem feltétlenül vesz fel folyamatosan 1,0-1,1 kW-ot. Enyhébb időben, jól szigetelt helyiségben vagy a beállított hőmérséklet elérése után az inverteres készülék fogyasztása jelentősen alacsonyabb lehet.
A fogyasztást növelő tényezők közül néhány: ha a helyiség nagy és/vagy gyengén szigetelt, a klíma többet fog dolgozni (rossz szigetelésnél gyakorlatilag “az utcát hűtjük”).
Az is számít, mennyire forrósodik fel a szoba: egy délután besütő nap által felforrósított tetőtéri szoba lehűtése több energiát igényel, mint egy északi fekvésű, hűvösebb helyiségé.
Ugyanígy, a kívánt hőmérséklet beállítása is befolyásol: ha nagyon alacsonyra (pl. 20 °C alá) állítja a termosztátot egy 35 °C-os kánikulában, a klíma folyamatosan maximális közelében fog működni, míg egy mérsékeltebb beállítás (pl. 25-26 °C) jóval kevesebb áramot igényel.
3,5 kW-os klíma fogyasztása hűtéskor
Egy 3,5 kW-os split klíma nagyjából 0,8-1,1 kWh villamos energiát fogyaszt óránként átlagos terhelés mellett. Ez azt jelenti, hogy a klíma a befektetett villamos energia 3-4-szeresét adja vissza hűtési teljesítményként.
Konkrét számítási példa:
- Napi 8 óra üzemeltetés: ~8 kWh/nap
- Havi szint (nyári hónapok): ~240 kWh (kb. 12.000 Ft 50 Ft/kWh áramdíjnál)
- Tényleges háztartási használat: gyakran 100-150 kWh/hó szobánként
Ahogy említettük, egy 3,5 kW-os oldalfali split klíma nagyjából 0,8-1,1 kWh villamos energiát fogyaszt óránként átlagos terhelés mellett. Ez azt jelenti, hogy ha például délutánonként 8 órán át működteti a készüléket, akkor napi ~8 kWh, havi szinten pedig kb. 240 kWh energiafelhasználással számolhat a nyári hónapokban.
Természetesen, ha kevesebbet hűt - például csak éjszakai órákban, vagy csak enyhébb melegben -, a fogyasztás arányosan alacsonyabb lesz.
A 3,5 kW-os klímák fogyasztása tipikusan 0,5-1,0 kWh között mozog óránként, ami napi 8 órás használat esetén ~4-8 kWh, éves szinten (hűtés+fűtés együtt) pedig néhány száz, legfeljebb ezer kWh nagyságrend.
Fogyasztás fűtési üzemmódban
A modern inverteres klímák 1 kWh villamos energiából akár 3-5 kWh fűtési hőt is előállítanak hőszivattyú-elvű működésük miatt.
A klíma fűtési energiaigénye összességében a fűtési szezonban általában magasabb, mint nyáron a hűtési, hiszen a hideg hónapok hosszabbak és gyakran a készülék több órát üzemel naponta.
Ugyanakkor az egy órára eső fogyasztás jellemzően kisebb, mert a kívánt belső hőmérséklet és a külső hőmérséklet különbsége télen általában kisebb, mint nyáron (pl. 0 °C-ról kell +22 °C-ra felfűteni, ami 22 °C különbség, míg nyáron 35 °C-ról hűteni 25 °C-ra 10 °C különbség) - emiatt a kompresszor nem mindig megy maximumon.
Egy átlagos 3,5 kW-os klíma téli használat mellett havonta kb. 150-200 kWh áramot fogyaszthat, ami ~7 500-10 000 Ft költséget jelent a jelenlegi lakossági árakon.
Ez nagyban függ attól, hogy a készülék kiegészítő fűtésre szolgál egy-egy hidegebb őszi estén, vagy fő fűtési forrásként folyamatosan üzemel.
Ha utóbbi, akkor értelemszerűen a felső értékhez (vagy akár valamivel fölé) eshet a havi fogyasztás.
Éves szinten egy klímával kifűtött szoba villamosenergia igénye ~700-1000 kWh körül alakulhat (ez derül ki az energiacímke adatokból is).
SEER, SCOP, EER és COP: mit jelentenek?
Az EER és COP az eredeti hatékonyságmérő számok, amelyek azt jelzik, hogy 1 kW villamos energiából hány kilowatt hűtési (EER) vagy fűtési (COP) energia nyerhető. Minél magasabb az érték, annál hatékonyabb a készülék.
Például COP = 3 azt jelenti, hogy 1 kW áram felhasználásával 3 kW fűtési hőenergiát állít elő a klíma.
A SEER szám azt mutatja meg, hogy a készülék 1kW felvett elektromos energiával mennyi hűtőteljesítményt termel. Minél magasabb ez a szám, annál jobb hatásfokú a készülék.
Például, ha az SEER érték 5,0, akkor 1 kW villamos energiából 5 kW hűtésienergiát tudunk elvonni.
A SCOP szám azt mutatja meg, hogy a készülék 1Kw felvett elektromos energiával mennyi fűtőteljesítmény leadására képes. Minél magasabb ez a szám, annál jobb hatásfokú a készülék.
Például, ha a SCOP érték 5,0, akkor 1 kW villamos energiából 5 kW hőenergiát tudunk leadni.
A SCOP és a SEER értékeket egy teljes évre mérik. Mivel az energiahatékonyságot hosszútávon mérik, így pontosabb adatokat kapnak, ami azt eredményezi, hogy a rossz, kevésbé hatékony berendezéseket nem tudják felülminősíteni pl.: A+++ -ra.
A szezonális hűtési hatékonyság értéke. Magasabb SEER = takarékosabb hűtés. Az A+++ besoroláshoz körülbelül 8,5 feletti érték szükséges.
A szezonális fűtési hatékonyság mutatója. Az A+ kategóriához körülbelül 3,4-4,0 közötti érték szükséges.
| Energiaosztály | SEER (hűtés) | SCOP (fűtés) |
|---|---|---|
| A+++ | ≥ 8,50 | ≥ 5,10 |
| A++ | 6,10 - 8,49 | 4,60 - 5,09 |
| A+ | 5,60 - 6,09 | 3,40 - 4,59 |
| A | 5,10 - 5,59 | 3,10 - 3,39 |
A klímák európai energiacímkéjén a fenti mutatókból számítva fel van tüntetve a becsült éves fogyasztás is hűtésre és (ha tud fűteni) fűtésre.
Ez egy standardizált profil szerinti érték, amit kWh-ban adnak meg évente. Ezek az értékek tájékoztató jellegűek, és egy átlagos éghajlatra, tipikus használati időre vonatkoznak.
Az Ön konkrét fogyasztása ettől eltérhet a használat gyakoriságától, a beállított hőmérséklettől, a szoba méretétől és szigeteltségétől függően.
Példák 3,5 kW-os klímák fogyasztására
| Modell | SEER | Éves fogyasztás |
|---|---|---|
| LG Special ET 3,5 kW | ~6,6 (A++) | 180-200 kWh/év |
| LG DualCool Pro 3,5 kW | ~6,1 (A++) | ~1,13 kW áramfelvétel |
| TCL Elite 3,5 kW | ~6,1 (A++) | ~195 kWh/év |
| Panasonic BZ Standard | A++ | ~183 kWh/év |
| Panasonic TZ Super Compact | ~6,8-7,0 (A++) | 100-160 kWh/év |
Az LG Special ET 3,5 kW klíma SEER értéke ~6,6 (A++), ami éves szinten kb. 180-200 kWh villamosenergia-fogyasztást jelent hűtési szezonban.
Hasonló kategóriájú a LG DualCool Pro 3,5 kW modell ~6,1 SEER-rel (szintén A++), nominális hűtési áramfelvétele ~1,13 kW, éves fogyasztása ~200 kWh körül alakul.
Az olcsóbb kategóriájú TCL Elite 3,5 kW klíma SEER-je ~6,1 (A++), ami 195 kWh/év hűtési energiafelhasználást tükröz.
Ezzel szemben a Panasonic BZ Standard 3,5 kW (A++ besorolás) éves hűtési fogyasztása kb. 183 kWh, míg a Panasonic TZ Super Compact 3,5 kW - egy magasabb hatékonyságú, kompakt prémium modell - SEER értéke ~6,8-7,0 (A++), ami évi ~100-160 kWh közötti hűtési energiaigényt is jelenthet típustól függően.
| Modell | SCOP | Éves fogyasztás |
|---|---|---|
| LG Special ET | 4,0 (A+) | ~800 kWh/év |
| TCL Elite | 4,0 (A+) | ~840 kWh/év |
| Panasonic TZ Super Compact | ~4,6 (A++) | 600-700 kWh/év |
| TCL Thermo X | A+ | ~735 kWh/év (-20°C-ig) |
Az LG Special ET 3,5 kW klíma SCOP értéke 4,0 (A+), ami az energiacímke szerint kb. 800 kWh éves fogyasztást jelent fűtésre.
A TCL Elite 3,5 kW (SCOP 4,0, A+) esetében az éves fűtési villamos igény ~840 kWh.
A Panasonic BZ Standard 3,5 kW klímánál ~4,0-4,1 SCOP mellett szintén ~800 kWh/év fűtési fogyasztás várható.
Érdekes módon a Panasonic TZ Super Compact 3,5 kW (egy hatékonyabb prémium modell) SCOP értéke ~4,6 (A++), így éves fűtési fogyasztása csak ~600-700 kWh körül alakulhat a standard fűtési szezonra vetítve.
A kifejezetten fűtésre optimalizált TCL Thermo X 3,4 kW készülék (beépített tálcafűtéssel, -20 °C-ig garantált működéssel) éves szinten ~735 kWh villamos energiát igényel fűtésre.
H tarifa klímás fűtéshez
Magyarországon a H tarifa kedvezményes áramdíjat biztosít fűtési célra október 15. és április 15. között.
A kedvezmény igénybevételéhez legalább 3,4 SCOP értékű klíma szükséges.
Jogosultsági feltétel, hogy a klíma (vagy hőszivattyú) SCOP értéke legalább 3,4 legyen és megfeleljen a vonatkozó előírásoknak - a legtöbb modern inverteres klíma ezt teljesíti (A+ energiaosztály felett).
A H tarifával a fűtési költségek akár felére csökkenthetők!
H tarifa mellett a téli áramdíj jelentősen alacsonyabb (jellemzően kb. fele a normál díjnak), így a fűtés költsége tovább csökkenthető.
Mekkora helyiséghez megfelelő a 3,5 kW-os klíma?
A megfelelő klímaberendezés kiválasztásakor az egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora teljesítményű készülékre van szükség.
A túl gyenge klíma a legmelegebb napokon folyamatosan maximális teljesítményen működhet, mégsem képes megfelelően lehűteni a helyiséget.
Egy gyakran használt gyors számítás szerint átlagos körülmények között négyzetméterenként körülbelül 80-100 watt hűtőteljesítménnyel lehet kalkulálni.
Ez azonban csak kiindulópont! A belmagasság, a tájolás, a szigetelés, az ablakok mérete, az árnyékolás, a helyiségben tartózkodók száma és a hőtermelő berendezések jelentősen módosíthatják a tényleges igényt.
Normál körülmények között 30Watt/m3-rel számolunk. Extrém körülmények között (tetőtér, déli fekvésű helyiségek, nagy üvegfelületek) 40 Watt/m3-rel is számolhatunk.
A négyzetméter-alapú számítás akkor használható a legjobban, ha a belmagasság átlagos, nagyjából 2,6-2,8 méter.
Átlagos lakóhelyiségnél gyakran 30-40 W/m³ közötti hűtőteljesítménnyel számolnak.
Innen ered a széles körben használt 80-100 W/m² körüli ökölszabály. Fontos azonban, hogy ez nem minden ingatlanra alkalmazható automatikusan.
| Helyiség vagy tér | Jellemző kiindulási teljesítmény |
|---|---|
| 20 m²-es, átlagos, szigetelt szoba | 2,5 kW |
| 25 m²-es hálószoba | 2,5 kW |
| 30 m²-es helyiség | 2,5-3,2 kW |
| 25-40 m²-es helyiség | 3,5 kW |
| 40 m²-es egybefüggő tér | 3,5-5 kW |
| 50 m²-es átlagos helyiség | 5 kW körül |
| 40-55 vagy 60 m²-es egybenyitott tér | 5 kW |
Egy 2,5 kW-os klímát legtöbbször 15-25 m² körüli helyiséghez választanak.
A 3,5 kW-os klíma általában 25-40 m² közötti helyiségekben jelent jó kiindulópontot.
Az 5 kW-os készülékek jellemzően 40-55 vagy 60 m² körüli, valóban egybenyitott terekhez lehetnek megfelelőek.
Egy átlagos 50 m²-es helyiséghez gyakran 5 kW körüli teljesítményt választanak.
Vegyünk egy 25 m²-es, 2,7 méter belmagasságú, keleti fekvésű, megfelelően szigetelt hálószobát. Ebben az esetben egy 2,5 kW-os inverteres klíma várhatóan megfelelő kiindulópont.
Egy 30 m²-es helyiség becsült igénye általában 2,5-3,2 kW körül alakul.
Egy 40 m²-es, egybefüggő térhez jellemzően 3,5-5 kW közötti teljesítmény lehet szükséges.
Csak kedvező adottságú, jól szigetelt, árnyékolt és egybenyitott térben lehet elegendő.
Miért fontos a pontos méretezés?
A klíma teljesítményét nagymértékben befolyásolhatja a hűtendő helyiség tájolása, illetve belmagassága.
Továbbiakban pedig maradéktalanul számba kell venni a helyiségben elhelyezett berendezési tárgyakat (ilyenek például: számítógép, televízió, lámpák-fényforrások, konyhai berendezések, bútorok és egyéb műszaki cikkek), valamint az egy időben ott tartózkodó személyek számát is.
A helyiség alapterülete csak az első adat a méretezés során. A személyek és elektromos készülékek által termelt hő nem elhanyagolható.
Egy korszerű ingatlanban az alapterülethez képest kisebb teljesítmény is elegendő lehet.
Sokat számít a külső árnyékolás is. A redőny, napellenző vagy árnyékoló növényzet még azelőtt mérsékli a napsugárzás hatását, hogy az az üvegfelületen keresztül felmelegítené a belső teret.
A klímaberendezés terhelése az épület fejlesztésével és a belső hőforrások csökkentésével is mérsékelhető.
Az alulméretezett klíma a forró napokon hosszú időn keresztül magas teljesítményen működhet. A helyiség lassan hűl le, vagy egyáltalán nem éri el a beállított hőmérsékletet.
A folyamatos működés önmagában nem feltétlenül probléma egy inverteres klímánál, mivel ezeket részterheléses és tartós működésre tervezték.
A „nagyobb biztosan jobb” elv a klímaméretezésnél nem működik.
Egy erősen túlméretezett berendezés gyorsan elérheti a beállított hőmérsékletet, majd lecsökkentheti a teljesítményét vagy ki-be kapcsolhat.
A rövid működési ciklusok a párátlanításnak sem kedveznek.
A túlméretezett klíma drágább lehet, huzatosabb érzetet okozhat, és kedvezőtlenebb párátlanítást eredményezhet.
Egy klíma lehűt több szobát?
Nem szabad abból kiindulni, hogy egyetlen nagy klíma egy teljes, több helyiségből álló lakást egyenletesen lehűt.
A levegő ajtónyílásokon keresztüli áramlása korlátozott, ezért a beltéri egységhez közeli helyiség túl hideg lehet, miközben a távolabbi szobákban alig változik a hőmérséklet.
Egy beltéri egység alapvetően azt a helyiséget vagy összefüggő légteret hűti hatékonyan, ahová felszerelték.
A levegő nem fordul be könnyen a sarkokon, és nem halad át egyenletesen több ajtónyíláson.
Több szoba klimatizálásához különálló mono split berendezések vagy egy kültéri egységhez kapcsolódó multi split rendszer is szóba jöhet.
Elektromos hálózat és kismegszakító
Sokszor előfordul, hogy a hálózat nem bírja a klíma okozta terhelést. Ez jó esetben csak a villanyóra rendszeres leoldásával jár, rossz esetben melegedhetnek a vezetékek, mely tűzveszélyes is lehet.
A kismegszakító kiválasztásánál figyelembe kell venni a telepítendő klímák áramigényét, és ehhez az igényhez választani a legkisebb áramút, ami azonos, vagy magasabb áramerősséget bír, mint a klímához szükséges áramigény.
A klíma telepítésénél figyelembe kell venni a lakásban működtetett összes elektromos berendezés áramigényét is, mert előfordulhat, hogy együttes üzemeltetésük esetén nem elegendő a házba betáplált áram.
A villanyszerelés során használt kábelek különböző keresztmetszetűek és anyagúak. Anyagukat tekintve rézből és alumíniumból készült vezetékekkel is találkozhatunk.
Keresztmetszetük az áramerősség függvényében változik, minél erősebb áram folyik át rajta, annál nagyobb a keresztmetszet.
A vezetékek keresztmetszetét a kör terület számítási képletéből, azaz az r2*π képletből kaphatjuk meg.
Először meg kell mérnünk a vezetékek átmérőjét, amelyből meghatározhatjuk a kör sugarát. A mért eredményt el kell osztani kettővel, és megkaptuk a sugarat. A π értéke 3,14.
A kismegszakító, a vezeték keresztmetszete és a csatlakozás kialakítása azonban nem választható ki pusztán az átlagos 3,5-5 amperes üzemi áram alapján, mert a teljes villamos hálózatot, a védelmet és a gyártói előírásokat is figyelembe kell venni.
Telepítés és karbantartás
Kiemelten fontos a szakszerű telepítés.
A vásárlás előtt praktikus, ha szakember méri fel a helyszínt, hogy elkerülje például az alábbi problémákat:
- Ha a klímát alulméretezik: nem hűti le a teret, csak az áramot fogyasztja.
- Ha a klímát túlméretezik: a fölösleges plusz fogyasztás mellet, drágább lesz a berendezés is.
- Fal átfúrás: statikailag nem minden fúrható át, pl.: áthídaló és nyomott zónák
- Nem mindenhova lehet elhelyezni a kültéri egységet: településképi előírások
- Nem optimális helyre elhelyeztett beltéri egység: huzatos lesz és kellemetlen
A megfelelő teljesítmény kiválasztásához a szakember nemcsak a helyiség hosszát és szélességét méri meg.
Fontos kérdés az is, hová kerülhet a beltéri egység.
A kültéri egység elhelyezése, a csővezeték várható hossza, a kondenzvíz elvezetése és az elektromos csatlakozás szintén része a felmérésnek.
Az internetes kalkulátor nem látja a szigetelést, a tájolást, az üvegfelületeket, a tetőszerkezetet, a légáramlást és a telepítés műszaki lehetőségeit.
Most már nem csak főként hűtésre használjuk, hanem már fűtésre is alternatívát jelent.
Egészségünk és készülékünk megóvása érdekében fontos a karbantartás.
Keveset használt és/vagy rendszeresen tisztított készülékek esetén javasoljuk!
Régen tisztított, különösen szennyezett klímáknál, kisgyermekes háztartások, időskorúak, légúti betegségek esetében javasoljuk.
Az eredménye egy teljesen baktériummentes klíma.
A tisztán tartott klíma nem csak egészségesebb levegőt biztosít, de energiatakarékosabb is.
A koszos hőcserélők és szűrők rontják a hőátadást, emiatt a készüléknek keményebben kell dolgoznia ugyanazért a hűtésért/fűtésért.
Évente legalább egyszer - fűtés előtt vagy hűtési szezon előtt - tisztíttassa és ellenőriztesse a klímát szakemberrel.
Energiatakarékos használat
- Megfelelő méretezés. Az alulméretezett klíma folyamatosan maximumon működik, a túlméretezett pedig gyakran kapcsolgat ki-be. Mindkettő pazarló.
- Rendszeres karbantartás. A tiszta szűrők és hőcserélők javítják a hatékonyságot. Egy elhanyagolt berendezés jelentősen többet fogyaszthat.
- Ésszerű hőmérséklet-beállítás. Nyáron 25-26°C, télen 22-24°C ajánlott. Minden további fok ~5-10% több energiát igényel.
- Helyiség szigetelése és árnyékolás. Nyáron árnyékolás, télen megfelelő szigetelés és ablakzáródás csökkenti a terhelést.
- Ajtók és ablakok zárása. Rövid, intenzív szellőztetés, majd visszazárás. A nyitott ablak mellett működő klíma pazarlás.
- Eco módok és időzítő funkciók. Modern klímák energiatakarékos beállításai további megtakarításokat tesznek lehetővé.
Nyáron ne hűtse túl a szobát feleslegesen - általában 25-26 °C kellemes komfortot ad, és minden további fok lehűtése ~5-10% extra energiafogyasztást jelent.
Nyáron nappal árnyékoljon (redőny, reluxa, függöny), hogy kevesebb hő jusson be, télen pedig szigetelje az ablakokat, csukja be a réseket.
Ügyeljen rá, hogy klímaüzem közben az ajtók és ablakok legyenek csukva, ne szökjön a hideg vagy meleg.
Sok modern klímán van energiatakarékos (ECO) mód, amely optimalizálja a kompresszor működését kisebb fogyasztásra - ezt használhatja éjszaka vagy ha nincs szükség csúcs teljesítményre.
Az időzítő vagy okos vezérlés segítségével beprogramozhatja, hogy a klíma csak akkor menjen, amikor tényleg szükséges (pl. hazaérkezés előtt fél órával induljon be, ne menjen egész nap üres lakásban).
Egy korszerű, inverteres oldalfali split klímaberendezés üzemeltetési költsége kedvező mind hűtésre, mind fűtésre.
Hűtési szezonban egy átlagos 1 szobás használat havi pár ezer forintos többletet jelent a villanyszámlán, míg fűtési szezonban - fő fűtésként alkalmazva - is olcsóbb lehet, mint a gázzal vagy egyéb villanyfűtéssel való fűtés, főleg H tarifával kombinálva.
Megéri klímával fűteni is, amennyiben jó minőségű, magas SCOP értékű berendezést választ és betartja a fentebbi energiatakarékos használati elveket.